Alkotmányellenes az árbefagyasztás

Az Alkotmánybíróság tegnapi ülésén megsemmisítette azt a kormányrendeletet, amely április elsejétől az akkori árak 85 százalékán befagyasztotta valamennyi, a tb által támogatott és nem támogatott orvosság árát. Hatályon kívül helyezte az árbefagyasztás végrehajtására hozott egyéb rendeleteket is. A patikusok beadványa automatikusan megsemmisült, mert az eredeti árak visszaállításával a korábbi, nagyobb összegű árréssel számolhatnak.

Indok

A kormány áprilisban azzal az indokkal fagyasztotta be a gyógyszerárakat, hogy az idei, 239 milliárd forint összegű gyógyszerkassza kevés a biztosító által támogatott orvosságok ártámogatására. (Szakértők negyvenmilliárdos hiányról beszéltek.) Az egészségügyi miniszter azzal érvelt, hogy januárban 15-16 százalékos lakossági gyógyszerár-növekedés történt. Ám a cégek ezzel szemben azt állították: csupán a tb által nem támogatott gyógyszereknél volt áremelés, a 4600, tb-listán lévőnél nem. Szerintük a lakossági kiadások növekedésének az volt az oka, hogy csökkent a tb-támogatás, és a gyógyszerek öt százalékos áfakörbe kerültek.

Előzmények

A közös platform híján a kormányzat választás elé állította a gyártókat: vagy befizetik árbevételük 15 százalékát az OEP-kasszába, vagy ugyanilyen mértékű árcsökkentést hajtanak végre. A szigor alól csupán a hatszáz forintnál olcsóbb termékek voltak kivételek. Negyvenkét cég vállalta a befizetést, 120 gyártó esetében a kormány - az ártörvényre hivatkozva - április elsejével 85 százalékon befagyasztotta az árakat. Ez tetemes összeget vett ki a patikusok zsebéből is. Ezért csakúgy, mint a hazai és külföldi cégek, az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.

A taláros testület döntése a tőzsdei cégekre pozitívan hatott, papírjaik a korábbi zuhanórepülésből ismét emelkedni kezdtek. Szakértők a márciusival ellentétes piaci folyamatokra számítanak. Nevezetesen arra, hogy felvásárlási láz indul be a patikákban, hiszen a bíróság döntése szerint vissza kell állítani a március 31-i állapotot.

Megegyezés

Mivel sem a kormány, sem a gyártók nem érdekeltek a betegterhek növelésében, megegyezésre van szükség. Ám amíg a cégek a közös teherviselés hívei, egyelőre nem tudni, hogy a kormány az árvisszaállítással bekövetkező ötven-hetvenmilliárdos tb-kassza-hiányt hogyan kívánja kezelni. Rebesgetik, hogy államigazgatási eljárással egyedi határozatokat hozna a tb-támogatott szerek árának megállapítására.

Megoldás

A kormány elszánt abban, hogy megtalálja azt a megoldást - az Alkotmánybíróság által kijelölt mezsgyén -, amely megvédi a betegeket a gyógyszerterhek növekedésétől - mondta újságírók előtt Draskovics Tibor pénzügy- és Kökény Mihály egészségügyi miniszter. Csupán annyit tettek hozzá: az biztos, hogy július elsejéig minden változatlan marad. A kormány feladata az, hogy az EU-joggal és az Alkotmánybíróság által szabott iránymutatással összhangban megtalálja azt a konstrukciót, amely július elseje után is tudja biztosítani, hogy a gyógyszerárak megfizethetőek maradjanak.

A kormánynak van joga és lehetősége az árnövekedés korlátozására, s lesz olyan jogi konstrukció, amellyel tudjuk biztosítani a kormányzati szándék elérését - fejtegette a pénzügyminiszter. Arra törekszünk, hogy januártól már egy hosszabb távú, kiszámítható támogatási rendszer működjön.

A kormány lépései híján egyelőre nincs végleges szám arról, hogy mennyi pluszkiadást jelent a költségvetésnek az Alkotmánybíróság döntése. A történtek ellenére az elemzők szerint szó sincs arról, hogy a döntéssel megszűnt volna a gyógyszeripari részvényeket övező bizonytalanság.

Zuhanás

A Budapesti Értéktőzsdén forgó két gyógyszeripari részvény keddi, napon belüli árfolyam-alakulása jól tükrözi az Alkotmánybíróság határozatában megbúvó ellentmondást. Arra az első hírre, miszerint az árbefagyasztás önmagában nem volt alkotmányellenes, a Richter és az Egis jegyzése is zuhanásba kezdett. Ám nem sokkal később, amikor a piac értelmezte, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerárakat 15 százalékkal alacsonyabb szinten befagyasztó kormányrendeletet, mindkét gyógyszeripari részvény pozitívban zárt: az Egis 0,5, a Richter közel 1,5 százalékos pluszban.

Az elemzők szerint azonban szó sincs arról, hogy ezzel megszűnt volna a gyógyszeripari részvényeket övező bizonytalanság. A kormánynak ugyan június harmincadikával kell visszavonnia rendeletét, ám kérdés, hogy mi lesz ezt követően. A gyógyszerárakat az eredeti szintre kellene visszaállítani, hiszen az Ab-döntés szerint új verzióval nem tudnak előállni. Ez pedig azt is jelenti: a két társaság ez évre szóló profitprognózisait az elemzők módosítani kénytelenek - mondta Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője.

Feleződhet

Az Erste jelenlegi prognózisában 32,5 milliárdos adózott eredményt vár 2004-re a Richternél, míg az Egisnél 6,3 milliárdot. A Richter korábbi számításai szerint egyébként 3-3,5 millió forintos veszteséget okoz a 180 napos árbefagyasztás, s amit az Ab határozatával nyert, az az, hogy ez az időszak három hónapra csökken, a mínusz tehát feleződne. Ám a két cégnek arra fel kell készülnie, hogy forgalom szempontjából a június igen erősnek bizonyulhat, hiszen a közelgő áremelés miatt ismét készletfelhalmozásra kell számítani - mutattak rá az értékpapír-piaci szakemberek.

A kormánynak valamivel több mint harminc nap áll rendelkezésére, hogy kidolgozzon egy új szabályozást, ami nem egy egyszerű feladat - fogalmazott Tordai Péter, a K&H Equities elemzője. A tavaly szeptember-december között alkalmazott rendszert, ami a gyógyszergyártók utólagos befizetésén alapult, szintén alkotmányellenesnek minősítették, tehát ez az eszköz sincs a kezükben - tette hozzá. Éppen ezért a bizonytalanság továbbra is fennáll a piacon, hiszen nem lehet tudni, hogy a gyógyszergyártók és a kormány közötti tárgyalások milyen eredményt hoznak.