Tízpontos, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kedves, tágabb értelemben pedig az üzleti szférát kedvezőbb helyzetbe hozó adócsomagot fog bejelenteni Gyurcsány Ferenc kormányfő a hétfői parlamenti beszédében - értesült az Index. A tervek szerint a lépések 2009-től lépnének életbe. Az öt legfajsúlyosabb lépés információnk szerint a következő lesz:
1. A legnagyobb hatású intézkedés kétségkívül a szolidaritási adóként elhíresült, 4 százalékos különadó eltörlése. Ez érinti mind a társaságokat, mind pedig a magánszemélyeket, hiszen a 4 százalékos különadót 2006 szeptemberében a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számára vezették be, a magánszemélyeknek pedig évi 6,7 millió forint feletti éves jövedelmük után 2007. január 1-jétől kezdődően fizetik a terhet.
2. A foglalkoztatásra rakódó elvonásokat mérsékli, hogy a magánszemély által fizetendő, jelenleg 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot érintő könnyítést vezethetnek be. A nyugdíjjárulék esetében van egy plafon - 2007-ben például a már említett évi 6,7 millió forint körüli szint volt -, ami felett már nem kell nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni. Az egészségbiztosítási járulék esetében azonban nincs, ezért könnyen elképzelhető, hogy az intézkedés ezt érinti.
3. A munkaadó által fizetendő tb-járulékot illetően is könnyítenek, de ott elsősorban a mikrovállalkozásokra szabnák az esetleges járulékcsökkentést. Magyarán: a kevés alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások csökkentett tb-járulékot fizethetnek.
4. A foglalkoztatottak ma bizonyos jövedelemhatárig igénybe vehetik az adójóváírást, amivel adóterhüket mérsékelhetik. Ezt a lehetőséget az egyéni vállalkozóknak is megadják.
5. Az egész üzleti szektort érinti ugyanakkor, hogy a helyi iparűzési adó alapjából levonhatóvá tesznek néhány tételt (mint például a k+f-kiadásokat), illetve kedvezményt vezetnek be.
Ezek az intézkedések pár százmilliárd forintos adócsökkentést jelentenek. Közülük is a legnagyobb a különadó eltörlése, mivel csak a cégek tavaly 180 milliárd forintot, a magánszemélyek pedig 20 milliárd forintot róttak le ezen a jogcímen.
Pletykák keringenek arról, hogy a fent vázolt bevételkiesést nem engedheti meg magának a kormány, ezért később esetleg azok hatását enyhítő, de le nem nullázó ellenintézkedésekre lehet számítani. Végeredményben tehát egy szerényebb adócsökkentés jöhet ki az egészből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
