A keveset keresőkre szabják az adórendszert

2008.01.22. 11:04
A 2005-ben "megszült" ötéves adócsomag mintájára folyik a kormányzaton belül a munka a 2009-es pakk körül. Irányt keresnek, szivárogtatnak, cáfolnak, és közben vígan leszűrik az elképzelések társadalmi fogadtatását. Ami a tervezetek alapján biztosnak látszik: nem a versenyképesség javítása áll a prioritási sorrend elején, hanem szociális szempontok, a változásokkal az alacsony keresetüeknek kedveznének.

Egyre nagyobb adócsökkentésről beszélnek kormányzati tisztviselők. Tegnap Veres János pénzügyminiszter az APEH és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös rendezvényét követően újságíróknak arról beszélt, hogy 200 milliárd forintos adómérséklésre lenne tér jövőre, amellett, hogy az adórendszer hangsúlyain is módosíthatnak.

Durván két hete Gyurcsány Ferenc kormányfő még a GDP fél százalékának megfelelő, azaz körülbelül 120 milliárd forintos bevételcsökkenésről tett említést. Pár hónappal korábban pedig még azt hajtogatták, hogy csupán a gazdaság fehéredéséből befolyó - a Pénzügyminisztérium állítása szerint tavaly 80 milliárd forintra tehető - többletbevétel felét, vagyis úgy 40 milliárd körüli összeget lehet adómérséklésre fordítani 2009-ben.

Mindezt teszik annak közepette, hogy a koalíció, illetve a kormányzat nem tudja tartani a saját maga által kitűzött határidőt, vagyis hogy január végéig a szocialisták és a liberálisok megállapodjanak egymással a 2009-es adócsomagról, benne minden elemről. Olyannyira nem tudják tartani a határidőt, hogy a koalíció a hírek szerint egyelőre arról vitatkozik, mekkora is a mozgástér, vagyis hogy hány tíz- vagy inkább hány százmilliárd forint van arra, hogy az adórendszer hangsúlyait eltolják és eközben még csökkentsék is az összes adóterhelést.

Felmérik, hogyan fogadnánk

Eközben persze, mind a Pénzügyminisztériumban, főként pedig a kormányfő közvetlen környezetében folyik a munka. Információink szerint a PM a gazdasági tárcával közösen projektcsapatokat hozott létre, a csapatok adótípusonként vizsgálják a lehetőségeket, osztanak, szoroznak. A munka egyelőre parttalannak tűnik. Veres már 20 különböző változatot említett tegnap, amellyel foglalkoztak a pénzügyi tárcánál – az Indexnek adott interjúban december közepén még csak nyolc változatról beszélt a pénzügyminiszter.

Gyurcsány környezetében is folyik az ötletelés. Öt-hat verzió forog, amelyek ráadásul pár naponta változnak. A stratégia hasonló, mint a 2005-ben bejelentett és törvénybe is foglalt, majd 2006-ban egyszerűen hatályon kívül helyezett ötéves adócsomaggal: a képlékeny formában levő elképzeléseket időnként a sajtónak kiszivárogtatják – nyomban cáfolva is, hogy lenne ilyen eszmefuttatás –, tesztelve, hogy a közvélemény és a szakma körében milyen fogadtatásra találnak.

Van ilyen is meg olyan is

Bő egy hete az adócsomag egyik változata nem nyúlt volna sem a járulékokhoz, sem az áfához. Az adórészt kiegészítették volna szociális elemekkel, közte azzal, hogy a nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók több egyszeri kompenzációt kaptak volna.

Az általunk néhány napja megismert verzióban ezzel szemben már mozognak az áfakulcsok: az élelmiszerek áfakulcsa még 2009 végén lemehet 15 százalékra, a többi, 20 százalékos kulcs alá sorolt termék és szolgáltatás kulcsa pedig a választásokat követően, 2010 őszén 24 százalékra nőne. A választók szemében a legkézzelfoghatóbb lépés a személyi jövedelemadó-rendszer átszabása lenne. Évi 2,5 millióig 16 százalékos, 2,5 millió és úgy 8 millió között 32 százalékos, afelett pedig 44 százalékos lenne a kulcs. Illetve, 1,2 millióig nullakulcsos lenne a rendszer, amit az adójóváírás felemelésével érnének el. A rászorulóknak a választások előtt még nagyösszegű üdülési csekkel kedveskednének.

A lapunk által megismert elképzelések alapján a célcsoport jól megfogható és talán mondani sem kell, hogy - a 2005-ös adócsomaghoz hasonlóan - nem a versenyképesség javítása áll a prioritási sorrend elején. Inkább az alacsony és közepes keresetűeknek, illetve a szociálisan rászorulóknak kedvező lépésekben gondolkoznak jelenleg a miniszterelnök szűk körében.

Veres János viszont pénzügyminiszterként nyilvános szerepléseiben inkább a gazdasági növekedést gyorsító lehetséges intézkedéseket helyezi előtérbe. Az APEH és az MKIK tegnapi konferenciáján megemlítette például, hogy a gazdasági versenyképességi kerekasztal által javasolt, vagyis 10 százalékpontos tb-járulékcsökkentésre nem lát lehetőséget. A járulékok ennél kisebb mértékű lefaragására azonban szükség lehet - mondta.