További Magyar cikkek
A versenyképesség javításához főként az élőmunka-terhek érdemi és széles körű csökkentésére lenne szükség, ám az ehhez legközelebb álló, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő által is favorizált adócsomag is csak korlátozott járulékmérséklést tűz ki célul. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy szép-szép, jobb, mintha semmit sem csinálna a kabinet, de ahhoz, hogy Magyarország vonzereje közelítsen régiós versenytársainkéhoz, ez a program kevés - érzékeltette az adószakértő. (Szavai egybecsengenek más adózási szakemberek véleményével.)
Egyikből ez tetszik, másikból meg az
Mindhárom ismertetett adócsomagban van vonzó elem, mondta. A szuperbruttósítási koncepcióban az, hogy a túlzottan magas járulékteherből fakadó problémát egy degresszív járulékrendszerrel kívánják orvosolni. A környező országok sikeres tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy az egekbe szökő járulékteherrel kezdeni kell valamit, például járulékplafon bevezetésével. Hazánkban ez csak a nyugdíjjárulék esetén van így, idén 7 millió forint éves jövedelem körül már nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ám az egészségbiztosítási járuléknál nincs felső határ.
Az elsősorban a személyi jövedelemaadó-elvonásra koncentráló változatnál nem is az szja-könnyítés az, aminek egy vállalkozás tulajdonosa örül, hiszen azzal nagyon nem mérséklődnek a munkáltató bérköltségei, inkább magasabb nettó bérben csapódik le. A csomag többi eleme azonban figyelemre méltó üzleti szempontból, utalt Erdős Gabriella arra, hogy a bőven 10 százalék feletti nyereségadó-tehernek megfelelő 2 százalékos helyi iparűzési adó felső mértékét a felére faragnák le - még úgy is, hogy a költségvetési bevételkiesést mérséklendő helyi társasági adót hoznának be a rendszerbe.
Csak ősszel
Bár a kormányfő jelezte, hogy a kabinet április végéig elhatározná, milyen is legyen a 2009-es adócsomag és a június közepéig tartó parlamenti ülésszak végéig a törvényt is elfogadnák, Erdős Gabriella szerint igen kétséges, hogy ebből lesz-e valami. Inkább a normál, megszokott menetrendet tartja valószínűnek, vagyis hogy ősszel, november 15-ig lesz elfogadott jogszabály a jövő évi adóváltoztatásokról. Ha a szuperbruttósítási terv valósulna meg, akkor viszont a vállalkozásoknak kevés idejük lenne rendesen felkészülni a januártól hatályba lépő rendszerre őszi törvényelfogadás esetén.
Az adószakértő számára a legszimpatikusabb a járulékcsökkentő csomag, pontosabban annak üzenete. Ez tűzi ki célul azt, amit a versenyképesség-javítás szempontjából kell, vagyis az élőmunkaterhek lefaragását. Igazi értelme, hatása akkor lenne, ha a 10-12 százalékpontos tb-járulékcsökkentés általános lenne, nem pedig olyan, amilyen a felvázolt verzióban szerepel, nevezetesen, hogy egy vállalkozásnál legfeljebb 10 alkalmazott után, és akkor is csak a minimálbér másfélszereséig-kétszereséig lehetne a normál 29 százalékos tb-járulék helyett 17-19 százalékot fizetni. A létszámhoz és jövedelemhez kötött járulékmérséklésnek így dinamizáló hatása nem nagyon lesz, csak némi foglalkoztatási hatása, és a mikro-, illetve kisvállalkozások örülnek neki.
A gondolat azonban jó, azért is, mert ha később lesz rá mód és a költségvetés nélkülözhet pár 100 milliárd forintot, akkor könnyen ki lehet terjeszteni a tehercsökkentést úgy, hogy nem 10-20 főig engedik meg a csökkentett tb-járulék fizetését, hanem akár 50-100 főig - indokolt Erdős Gabriella.
Ami kétség kívül üdvözlendő, hogy a különadó - egy vagy két lépésben - megszüntetésének ötlete megjelenik két csomagban is - fűzte hozzá. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek hatását nagyban tompítaná a társasági adó kulcsának felemelése, illetve nem lehet tudni, hogy a bankokra kivetett speciális teherrel mi lesz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
