Jenő
-3 °C
6 °C

Magasak a magyar adók

2005.08.17. 13:00
Ha az iparűzési adó nem lenne, a hazai adórendszer versenyképesnek lenne mondható régiós összehasonlításban -- mondta az Indexnek Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adószakértője a cég új, 13 ország adórendszerét összehasonlító tanulmányának eredményéről. A magyar adók nem alacsonyak, de vállalható szinten vannak.
Az áfa és a bért terhelő munkaadói járulékok magasak, a társasági adó alacsony, az szja átlagos, de már alacsony jövedelemszintnél belép a legfelső kulcs - nincs meglepetés a 13 kelet-közép európai ország adórendszerét összehasonlító legújabb PricewaterhouseCoopers készítette tanulmányban. A szakértő szerint a legnagyobb hátrányt továbbra is az iparűzési adó jelenti nemzetközi összevetésben, ugyanakkor a versenyképességünket távolról sem kizárólag az adórendszer határozza meg, ennek köszönhetően a versenyképességi listákon továbbra is a régió éllovasai közé tartozunk.

A kisebb áfa is magas lesz

Áfakulcsok
Bulgária 20%
Csehország 19%
Horvátország 22%
Észtország 18%
Magyarország 25%
Lettország 15%
Litvánia 18%
Lengyelország 22%
Románia 19%
Oroszország 18%
Szerbia 18%
Szlovákia 19%
Ukrajna 20%
Átlag: 19,4

A felső áfakulcs 20 százalékra csökkentése esetén is a térség felsőáfakulcs-átlaga fölött lesz a hazai forgalmi adó, a jelenlegi 25 százalékos mérték pedig kiugróan magas - ez is kiderül a PwC új, az idei júniusi adatokra támaszkodó, 13 kelet-közép és kelet európai ország adórendszerét áttekintő felméréséből. A volt szocialista országok közül a legalacsonyabb 15 százalékos áfával Lettország büszkélkedhet, de további négy országban 18 százalékos a felső áfakulcs.


Társasági adókulcsok
Bulgária 15%
Csehország 26%
Horvátország 20%
Észtország 24/76 %*
Magyarország 16%
Lettország 15%
Litvánia 15%
Lengyelország 19%
Románia 16%
Oroszország 24%
Szerbia 10%
Szlovákia 19%
Ukrajna 25%
Átlag: 18,3 %

Jobban áll Magyarország, ha a társasági adó kulcsait hasonlítjuk össze: ez esetben a régiós átlag felett, azaz alatt teljesítünk. Négy olyan ország van, ahol a magyar 16 százalékosnál kevesebb adót kell fizetnie a vállalkozásoknak: a rekorder Szerbiában mindössze tíz százalékot, Bulgáriában, Lettországban és Litvániában 15 százalékot.


Munkaadói járulékok
Bulgária 70%
Csehország 35%
Horvátország 17%
Észtország 34%
Magyarország 34%
Lettország 0%
Litvánia 31%
Lengyelország 19,83-22,72 %
Románia 32,5-36 %
Oroszország 2-26 %
Szerbia 18%
Szlovákia 34%
Ukrajna 37%

A sokat támadott magyar munkaadói járulékok bár valóban magasak, nem kirívóak a régióban. A hazai 33,5 százalékos teher pontosan egyezik például az észtországival, nagyságrendjét tekintve pedig ezen a szinten mozog illetve kicsit magasabb a cseh, a szlovák, a román és az ukrán munkaadói járulék. A sorból Bulgária és Lettország emelkedik ki: előbbiben 70 százalékot, utóbbiban semmit nem kell fizetniük a bérek után a munkaadóknak.


Divat az egykulcsos szja

A személyi jövedelemadók összehasonlítását a kedvezmények rendszerének bonyolultsága mellett az is nehezíti, hogy az egyes kulcsok eltérő jövedelemhatártól lépnek életbe az egyes országokban, sok ország pedig már egyetlen egységes kulcsot alkalmaz. Ami egyértelmű: Magyarországon nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony jövedelemhatárnál lép életbe a legfelső kulcs: a 1,5 millió forintos küszöb euróra váltva a második legalacsonyabb a vizsgált 13 országban, igaz, a minket megelőző Bulgáriában viszont már ezen összeg mintegy felénél, 3600 eurónak megfelelő jövedelemnél belép az ottani legmagasabb, 24 százalékos kulcs.

Személyi jövedelemadók
Bulgária 10- 24%, a felső kulcs 3600 eurónál lép be.
Horvátország 15-45%, a felső kulcs 36 490 eurótól él
Csehország 15-32%, a felső kulcs 10 300 eurótól
Észtország 24 százalékos egységes kulcs
Magyarország 18-38%, a felső kulcs 6150 eurótól
Lettország 25%
Litvánia 33% (a nem munkaviszonyból származó jövedelmekre 15 %)
Lengyelország 19-40%, a felső kulcs 18 500 eurótól
Románia 16%
Oroszország 13%
Szerbia 14% (a nem munkaviszonyból származó jövedelmekre 20 %)
Szlovákia 19%
Ukrajna 13%

Nem minden az adó

Valóban nem hozott meglepetést Magyarország helyzetét illetően a gyorsfelmérés - mondta az Index kérdésére Erdős Gabriella, a PwC adószakértője, hozzátéve, hogy az összegzés azzal a céllal készült, hogy gyorsan, könnyen áttekinthető összehasonlítást biztosítson a befektetőknek. Az adóversenyben Magyarország a térségben jól állna, ha nem lenne a társaságoknak komoly plusz terhet jelentő iparűzési adó, a többi adónem a szakértő értékelése szerint "vállalható szinten van". Abszolút lista felállítására Erdős Gabriella szerint nem igazán van lehetőség: a befektetőknek ugyanis profiljuktól függően más-más adónem lehet kulcsfontosságú, elég arra gondolni, hogy míg egy sok embert foglalkoztató termelő cégnek a munkaadói járulékok szintje kiemelten fontos, egy alapvetően a hozzáadott szellemi értékkel operáló vállalkozás számára nem.

A versenyképességünk azonban nem csak adókon múlik - hangsúlyozta Erdős Gabriella. Magyarország azért szerepelhet a térség országai közül elöl a versenyképességi listákon, mert ezek összeállításakor nagy súllyal esik latba a politikai-gazdasági stabilitás, az infrastruktúra és számos egyéb körülmény. A szakértő szerint megítélésünket javítja egyebek között az, hogy az eddig Magyarországra érkezett befektetések sikeresnek bizonyultak, és az is, hogy a privatizációban a külföldiek tulajdonszerzésére is érdemi lehetőség volt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?