Sokan az adóelkerülést választják majd

Jövőre mindenkitől 400 ezer forint egészségbiztosítási járulékot vár el az állam, ezért lesz ez az összeg az egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésének a felső határa a tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint. E tétel pedig a magánszemély által fizetett négy-, a munkáltató által fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékból, valamint a külön adózó jövedelmek után fizetendő négyszázalékos ehóból tevődik össze. A négyszázalékos ehót bizonyos külön adózó jövedelmekre vetik ki: így például vállalkozásból kivont jövedelemre, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre, a 25, illetve a 35 százalékos adóterhet viselő osztalékra, a vállalkozói osztalékalapra. Az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után is - de csak az egymillió feletti részre - fel kell számítani a négy százalékot. Nem kell leróni ugyanakkor az ehót azon jövedelmekre, amelyek után adót sem kell fizetni.

650 ezer egyéni vállalkozót érint

Sajnálatos, hogy az új közteher főleg a kisvállalkozásokat sújtja, amelyek amúgy is nagyobb adóterhelést viselnek a többi vállalkozáshoz képest - mutat rá Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A kisvállalkozások döntő többsége ugyanis a minimálbér után fizeti meg a járulékokat (amelyek összege 63 ezer forintos jövő évi minimálbérrel kalkulálva éves szinten 113 400 forint), és osztalékként veszi ki jövedelmét. Számukra ez azt jelenti, sajnálatos módon négy százalékponttal növekszenek a közterheik - emeli ki Zara. Hozzáteszi: ez a kiegészítő tevékenységet végzőkkel együtt körülbelül 300-350 ezer társas vállalkozást, valamint 600-650 ezer egyéni vállalkozót érinthet. Az evázóknak is fizetni kell ezt az adót, hiszen ők általában ugyancsak a minimálbér után fizetik a járulékokat. Azoknak a vállalkozóknak, illetve havi 222 ezer forint alatti bérjövedelmet elkönyvelő magánszemélyeknek is tehernövekedéssel kell számolniuk, akik havonta 83 ezer forintnál drágábban adnak bérbe ingatlant. Félő, hogy azok, akik a határon lesznek, a későbbiekben inkább az adóelkerülést választják, miközben a négyszázalékos eho bevezetése nélkül rendesen fizetnék a közterheket - hangsúlyozza az adószakértő.

Ha nem vallja be, rákövetkező évben többet kell

A négyszázalékos ehót a kifizetőknek kell majd levonni, vagyis az említett jövedelmek kifizetésekor csökkenteniük kell a fizetendő összeget a 4 százalékkal, kivéve, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az általa éves szinten fizetendő egészségbiztosítási járulék összege eléri a 400 ezer forintot. Ha azonban - a nyilatkozat ellenére - kiderül, hogy mégsem éri el az említett összeget, akkor a százalékos mértékű hozzájárulást 6 százalékkal növelten kell a következő évi adóbevallásában bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ha a magánszemély nem kifizetőtől szerzi az említett jövedelmet, akkor saját magának kell az összeget átutalnia az adóhatóság számlájára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!