Megszűnő fejlesztési adókedvezmény

Miközben a kormány a június elején elfogadott akadálymentesítő adócsomag keretében a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételeket teremtett a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére, addig néhány héttel később jelentős szigorításokról döntött. Mint ismert, július 1-jétől már nem kell minden esetben a pénzügyminisztérium engedélyét kérnie egy olyan cégnek, amely igénybe szeretné venni a fejlesztési adókedvezményt: erre csak a legalább 100 millió euró jelenértékű beruházás esetében van szükség, míg a többi esetben elég bejelenteni az invesztíciót.

A törvény ad, a rendelet elvesz

Ezzel szemben egy kormányrendelet jócskán megnehezítette az igénybevétel feltételeit. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától kezdődően az adókedvezmény érvényesítésének adóéveiben - de legalább a beruházás üzembe helyezését követő öt évben - a társaságnak nem lehet 5 millió forintot meghaladó, jogerős határozatban megállapított adóhiánya. Ezenkívül többek között sem építésügyi hatóság nem kötelezte bírság megfizetésére, és sem önkormányzatnál, sem vámhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása.

Egy vállalat felelős pénzügyi vezetőjeként felvállalni, hogy nem lesz a társaság adminisztrációjában olyan hiba, amely az 5 milliós adóhiányhoz vagy építési bírság kiszabásához vezetne, meglehetősen meggondolatlan dolog, még ha az adózó a legjobb szándékkal, valamint a legkonzervatívabb módon jár is el adózási kérdésekben - emeli ki Szakál László, az Ernst & Young partnere.

Tekintettel arra, hogy a fejlesztési adókedvezményt általános szabályként legalább hárommilliárd forint jelenértékű beruházás esetében lehet igényelni, a szóban forgó ötmilliós adóhiány olyan tétel, amely szokásos jó gazdálkodás mellett is előállhat - mutat rá Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers adópartnere hozzátette: ugyan a cél jó, nevezetesen, hogy a megbízható adózók éljenek ezzel a könnyítéssel, ugyanakkor így a hatályban levő rendelkezés gyakorlatilag minden vállalkozást kizár a kedvezmény igénybevételéből. Erdőssel egyetértve Szakál László is úgy látja, a kedvezmény igénybevételének lehetősége lényegében megszűnt.

Húszszorosára nőtt a bejelentés díja

Ekkor ugyanis az adókedvezményt késedelmi kamattal növelve kell visszafizetni az államnak. Növelte a terhet az a szabály is, amely szerint augusztus 1-jétől a bejelentés díja 50 ezer forintról 1 millióra emelkedett - hívta fel a figyelmet Erdős.

A fejlesztési adókedvezmény jelentőségét jól mutatja, hogy a Pénzügyminisztériumtól kapott adatok szerint ezt a beruházásösztönző eszközt igénybe vevő cégek 2003-ban több mint 20, tavaly 94, míg az idén - a június elejéig rendelkezésre álló információk szerint - közel 42 milliárd forint értékben valósítottak meg, illetve terveznek invesztíciót Magyarországon. Az, hogy lényegében megszüntették a kedvezményt, nagymértékben csökkentheti hazánk vonzerejét - szögezi le az Ernst & Young partnere. Ezért több cég és adótanácsadó társaság felől érkezett jelzés a tárcához.

Vélhetően ezzel magyarázható, hogy a pénzügyminisztérium az ezzel kapcsolatos megkeresésre úgy nyilatkozott: vizsgálják a szigorított szabályok esetleges enyhítését.