Átlag felettiek a magyar adóterhek

2004.03.22. 11:43
Bár az utóbbi évben tíz százalékkal csökkent az adórés, még mindig különösen magas az egyedülállók adóterhe.
Miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagállamában átlagosan 1,5, addig Magyarországon 9,9 százalékponttal csökkent a házas, kétgyermekes fizikai munkásra számított átlagos adórés 1996 és 2003 között. Az adórés a munkáltatót terhelő összes költség és a munkavállaló által kézhez kapott összeg különbségét fejezi ki az előbbi százalékában. A munkáltató és a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási járulékok, illetve a jövedelemadó viszonylagos terhe a magyarországinál pusztán Írországban csökkent nagyobb mértékben, 18,3 százalékpontal.

Meghaladja az átlagot

Az OECD adóztatással foglalkozó, tavasszal kiadandó jelentésének kivonatából az is kiderül azonban, hogy a Magyarországon kivetett adóterhek továbbra is jóval meghaladják az OECD-átlagot, főleg az egyedülálló keresők esetében. Náluk a 36,5 százalékos átlaggal szemben 45,7 százalék az adórés. Kisebb az átlagtól való eltérés azoknak a családoknak az esetében, amelyekben egy kereső és két gyerek van; a megfelelő számok itt 26,9, illetve 30,5.

Az elemzés megállapítja, hogy a legtöbb OECD-ország például továbbra is jelentős kedvezményeket biztosít a gyermekes házaspároknak. Magyarországon az egy keresőt és két gyereket számláló háztartásokra számított adórés harmadával kisebb, mint az egyedülállóké, de Írországban, Luxemburgban és Izlandon a különbség közel 70 százalékos. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol bruttó bére után a házas, kétgyermekes, egy keresővel rendelkező háztartások terhe (a jövedelemadó és az alkalmazott által fizetett társadalombiztosítási járulék mellett az elnyerhető támogatásokat is figyelembe véve) több mint húsz százalékkal marad az egyedülállóké alatt.

Nagy a különbség

Általános jelenség, hogy az átlag felett keresőkre számított adórés jóval nagyobb az alacsonyabb jövedelműekhez képest. Az eltérések azonban itt is óriásiak; Magyarországon az átlagnál kétharmaddal többet, illetve annál egyharmaddal kevesebbet kereső egyedülállókat tekintve a terhek közötti különbség 26,5 százalék, míg Lengyelországban csak 5,2, Írországban viszont 52,6 százalék.

Az OECD országai között 2002-2003-ban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az egyedülálló fizikai munkás átlagos személyi jövedelemadó-terhe, 3,8 százalékkal. Az átlagos magyar munkás így 2003-ban bruttó bére után 13 százalék jövedelemadót és ugyanennyi társadalombiztosítási járulékot fizetett. Az összesített, 26 százalékos teher nem rí ki nemzetközi összehasonlításban; a szélső értékeket itt Mexikó négy, illetve Dánia és Németország 42 százaléka képviseli.