Elkésett az adóreform?

Amennyiben sikerül az egyszerűsítés és a gazdaság fehérítésének irányába elvinni az adórendszer reformját, úgy a versenyképesség javulásán túl jelentősen csökkenthetnek mind a cégek, mind az adóigazgatás adminisztrációs terhei, vélekedik László Csaba, a KPMG partnere, a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere.

Az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban megjegyezte, hogy míg a vállalkozói és a személyes jövedelem terhelését érdemes egymáshoz közelíteni, az áfa ettől teljesen függetlenül működik. A forgalmi adó esetében mindenképpen jelentős könnyebbséggel járna adminisztrációs téren az egykulcsos - ami valószínűleg 20-21 százalék lehet - rendszer bevezetése, itt azonban egy egyszeri inflációs hatással kell számolni.

Alacsony szja-kulcs a gazdaság fehérítéséért?

A két jövedelem típusú adó esetében érdemes az elvonás mértékét közelíteni, mivel az átlagos kulcsokkal adózó kisvállalkozói réteg sok esetben eldöntheti, hogy hova csoportosítsa jövedelmét. Az szja esetében viszonylag alacsony adókulcsot lehetne kialakítani - az adóalap jelenlegi szintjét feltételezve - az adókedvezmények eltörlése esetén. László szerint 20-23 százalékos kulcs mellett egyrészt már a gazdaságot fehérítő hatással is lehetne számolni, másrészt ekkor a jelenlegi adóalapot feltételezve is befolynának a költségvetés ma várt bevételei.

Az egykulcsos módosítások bevezetése az áfa esetében még az idén, akár a negyedik negyedévben, vagy jövőre megtörténhetne, hogy az inflációs hatás kifusson az euró bevezetését megelőző évekre. Az szja-nál viszont - részben a minimálbér adómentességének megszüntetése miatt - valószínűleg inkább a lépcsőzetes változtatás lenne optimális.

Előttünk Románia, Szlovákia és Lengyelország

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a tao-, áfa- és szja-kulcsokat egységesítő adóreformmal néhány évet elkésett Magyarország. Ma ugyanis - amikor Szlovákia már túl van a bevezetésen, Románia és Lengyelország pedig elkezdte - már korántsem növelné olyan mértékben a versenyképességet, mint amilyen eredményt három évvel ezelőtt el lehetett volna érni. Rövidtávon pedig komoly problémákkal kellene számolni.

Az, hogy három egyforma adómértékkel állhat egy ország a potenciális befektetők elé, hatékony PR-fogásként is felfogható. Az ellenben egy nagy szerencsejátéknak tekinthető, hogy nő-e annyival a beruházások mértéke, ami elegendő GDP-növekedést generál a költségvetési bevételkiesés pótlásához, vélekedik a szakember.

19-21 százalék lehet az áfa

Magyarországon az áfa esetében - a gyógyszerekre vonatkozóan az 5 százalékos kulcs megtartása mellett - a 19-21 százalékos adókulcs tűnik kivitelezhetőnek a költségvetés szempontjából. A normál kulcs egyszázalékos mérséklése 4 milliárd forinttal csökkenti a büdzsé bevételét. Az szja esetében Erdős szerint komolyabb összegtől esne el a költségvetés, ha 20 százalék körüli mértékre szállítanák le az elvonást - még a kedvezményrendszer felszámolása mellett is.

A 2002-es és 2003-as adatok szerint az szja több mint 60 százaléka származik a ma mindkét sávban adózó (évi 1,5 millió forint jövedelem feletti) rétegtől, amely az adózók 20-25 százalékát teszi ki. Ez a 2003-as év alapján született tavalyi bevallások szerint 323,4 milliárd forintnak felel meg, miközben az adókedvezmények ebben az évben 228 milliárd forintra rúgtak. Erdős úgy véli, hogy a szóban forgó összeg nagy részétől elesne a büdzsé, míg a kedvezmények megvonása ezt valószínűleg nem pótolná teljesen.

Elég az iparűzési adóból

A szakértő szerint tehát a hangzatos egykulcsos megoldás helyett inkább az iparűzési adó felszámolására, valamint az élőmunka-terhek mérséklésére kellene koncentrálni. A helyi adó megszüntetése önmagában véve is nagymértékben ösztönözné a beruházások bővülését. Emellett figyelembe kell venni, hogy egy befektetői döntésnél az infrastrukturális és munakerő-ellátottsággal kapcsolatos kérdések élveznek prioritást. Az adó - köztük a cégvezető jövedelemadója - akkor kerül előtérbe, amikor a többi kritérium csaknem azonos az aspiráns országokban.