Botond, Mózes
10 °C
20 °C

Indexen a legfontosabb 2008-as adóváltozások

2007.11.13. 15:05
A parlament hétfői döntése nyomán januártól számos ponton változnak az adószabályok. Most kifejezetten a magánszemélyeket érintő korrekciók javát ismertetjük, hamarosan pedig a sokakat foglalkoztató, de csak 2009-től életbe lépő számított érték alapú ingatlanadót vesszük képzeletbeli nagyítónk alá. Végül a cégeket érintő fontosabb korrekciókról is számot adunk majd.

1. Lakáseladás a személyi jövedelemadóban

Most még az a szabály, hogy akkor nem kell 25 százalékos szja-t fizetnie a lakást értékesítőnek az ebből származó jövedelem után, ha legalább 15 éve tulajdonosa az ingatlannak. (Az mindegy, hogy ő építette, vagy felépítetten vásárolta, esetleg örökléssel vagy ajándékozással jutott hozzá.) Fontos tudni, hogy nem a lakás eladásakor kapott összeget kell leadózni, mivel az bevételnek minősül a törvény szerint. Abból le kell vonni a szerzéskori értékét, az illetéket és az igazolt felújítási költségeket. Az így adódó summa minősül jövedelemnek.

Finomság 1.

A lakáson és a hozzá kapcsolódó telken kívül más ingatlanoknál nem változik a 15 éves szabály. Vagyis egy parlagon heverő teleknél ki kell várni továbbra is a 15 évet, hogy személyi jövedelemadó-mentesen eladhassuk.

A januártól életbe lépő jogszabály szerint elegendő lesz öt évig tartani a lakást a teljes adómentességhez. Ha tehát a szerzéstől számított hatodik esztendőben eladja az illető, akkor már egy fillér személyi jövedelemadót sem kell lerónia.

De mi a helyzet akkor, ha meg akarunk szabadulni a lakásunktól mondjuk 4 évvel a szerzés után, és nem tudjuk kivárni a hatodik esztendőt? Konkrét példán: tegyük fel, hogy 2008-ban eladjuk 15 millióért, de 2004-ben szereztük 10 millióért, és az illetékek meg a felújítás összege félmillió forint volt. Ekkor nem a 15-(10+0,5)=4,5 millió forint után kell megfizetnünk a 25 százalékos adót. (Azért 25 százalékos az adó, mert az ingatlanátruházásból származó jövedelem egyes külön adózó jövedelemnek minősül, és ott nem 18 és 36 százalékos szja-kulcs van érvényben, hanem 25 százalékos.) Az adóalapot - a mai helyzethez hasonlatosan - fokozatosan csökkenteni kell az évek számától függően. Esetünkben a 4,5 milliónak a 30 százaléka lesz az adó alapja, így 4,5*0,3=1,35 milliónak az egynegyedét kell becsengetnünk az adóhatóságnak.

Egyik kezével ad, a másikkal azonban visszavesz a kormány. A rossz az lesz, hogy közel sem lesz biztos, hogy ha a lakás eladásából származó jövedelmünket lakáscélra fordítjuk, azaz mondjuk másik lakást veszünk magunknak vagy közeli hozzátartozónkak, újat építünk, vagy növeljük az alapterületet, akkor visszakapjuk a megfizetett adót. Ma az a szabály ugyanis, hogy ha a lakáseladásból származó jövedelmet az eladás után 60 hónapon belül (vagy az előtt 12 hónapon belül) lakáscélra fordítjuk, a lerótt adót az APEH-nek automatikusan vissza kell adnia nekünk.

Januártól az lesz, hogy az adóhatóság mérlegeli, milyen a vagyoni, jövedelmi, szociális helyzetünk, és megnézi azt is, mire költjük a lakáseladásból származó pénzt. Adott esetben azt mondhatja, rendben, az adó egésze vagy egy része visszajár. De ne legyenek illúzióink, az APEH nem arról híres, hogy ha nem kötelezik adó visszafizetésére, hanem a mérlegelésére, döntésére bízzák a dolgot, akkor megszán minket, és visszaadja a pénzt. Magyarán: nagy az esély arra, hogy a befizetendő és be is fizetett szja-t már nem látjuk viszont.

Egyetlen kivétel van ez alól: ha idősek otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vásárolunk helyet magunknak vagy hozzátartozónknak, akkor nem kell befizetnünk az adót, vagy ha befizettük, automatikusan visszakapjuk. (Ma is él ez a szabály.)

Joggal merülhet fel a kérdés, mi a helyzet azokkal, akik már eladták a lakásukat, és öt éven belül, de 2008. január 1-je után akarnak másikba költözni. Nos, az átmeneti szabálynak köszönhetően ők kivételezett helyzetben lesznek. Tehát ha még idén év vége előtt a lakáseladásból jövedelmet szereznek vagy szereztek, és ezt lakáscélra használják fel a jövedelemszerzéstől számított 60 hónapon belül, még visszakapják a megfizetett adót. Tehát ha valaki tavaly eladta a lakását és abból 6 millió forint jövedelme keletkezett, és persze befizette a másfél millió forintos adót, az a személy még vissza fogja kapni a teljes 1,5 milliós adót, ha legkésőbb 2011-ben lakáscélra fordítja az egész 6 millió forintot.

2. Lakáseladás az áfatörvényben

Januártól vezetik be az előírást, hogy ha magánszemélyként sorozat jelleggel értékesítünk telket vagy használatba nem vett lakást, valamint legfeljebb kétéves lakást, akkor áfát kell fizetnünk. A sorozat jelleg a kulcsmomentum.

Finomság 2.

Az örökléssel vagy kisajátítással szerzett ingatlan értékesítésére speciális szabály vonatkozik. Ezt be kell számítani, amikor az a kérdés, hogy két éven belül eladunk-e legalább négy ingatlant. De ha egy ilyen ingatlan lenne a negyedik eladott, akkor ez után mégsem kell áfát fizetni, hanem csak az azt követő után.

Ha tehát két éven belül legalább négy ingatlanon ad túl az illető, az első három után még nem, de a negyediktől kezdve az ingatlanokat már áfával növelten kell értékesítenie. Figyelni kell még egy hároméves periódust is. Vagyis ha két éven belül a negyedik telket, lakást adjuk el, és a negyedik után mondjuk két évvel megint értékesítünk egyet, akkor az 5. után is áfát kell felszámítani. De ha két éven belül csak hármat adunk el, a harmadik értékesítése után pedig eltelik a bűvös három esztendő, nyugodtan meghirdethetünk egy újabb ingatlant, mert minden lenullázódik, és újraindul a számolás, vagyis nem kell áfával növelten eladni.

3. Adójóváírás

Az átlagembereknek kedveskednek igazából azzal, ahogyan átalakítják az adójóváírás rendszerét. Most van adójóváírás és kiegészítő adójóváírás, a kettő összege pedig 11 340 forint. A kettőt most egybeolvasztják, a név adójóváírás lesz, összege pedig 11 340 forint. A változás az lesz, hogy a jogosultsági jövedelemhatárt feljebb tolják és az úgynevezett kifuttatást is korrigálják, így a mainál sokkal több ember élhet majd vele, vagyis jóval többen csökkenhetik a bérük után fizetendő adót. Végeredményként legjobban a havi 140 és 200 ezer forint között keresők járnak, mivel náluk havonta 3-5 ezer forinttal több marad ahhoz képest, mintha nem változna az adójóváírás rendszere.

Azok csökkenthetik tehát havonta 11 340 forinttal a bérük után fizetendő adót, akik évente bruttó 1 millió 250 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Akik ennél többet, de legfeljebb 2 millió 762 ezer forint bruttót keresnek, azok csak egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Értelemszerűen évi 2 millió 762 ezer forint bérjövedelem felett már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót az adójóváírással.

4. Befektetési jegyek

Az adózók számára kedvező lépés, amit a befektetési jegyeknél tesznek. Most az a szabály, hogy a befektetési jegyen elért nyereséget le kell adózni, mégpedig 20 százalékkal. De ha egy papíron nyereségem van, egy másikon viszont buktam, a veszteséggel nem csökkenthetem a nyereséget az adóalapom megállapításakor. Ez a részvények adásvételénél másként van, azaz a nyereséggel szembe lehet állítani a veszteséget. Jövőre a befektetési jegyeknél is ugyanez lesz a rendszer, tehát a veszteség kiolthatja a nyereséget és így csökken a befizetendő adó. Sőt, a külföldön forgalmazott befektetési jegyeknél is ugyanígy lehet majd eljárni.

5. Szegény dohányosok

A dohányosokra rájár a rúd. A cigaretta jövedéki adója tavaly meg idén is emelkedett, és ez megtetszett a kormánynak, ezért folytatja a sort. Áprilisban és szeptemberben újfent nagyobb lesz a jövedéki adóteher a cigarettán és más dohánytermékeken.

6. Óvatosan a bevallásokkal

Gondosan ügyelnünk kell, az adóbevallásunkkor nehogy rosszat csináljuk. Ha későn adjuk be a nyomtatványt, akkor a mai maximum 100 ezer forint helyett 200 ezer forintos mulasztási bírságra is büntethet a revizor. Ha azt gondolja rólunk, hogy direkt későn adtuk be a bevallást, a maximális összegig is elmehet a büntetés, de ha nem érzi súlyosnak az APEH az esetet, akkor megúszthatjuk néhány ezer forinttal.

7. Jobb elektronikusan

Ha már az adóbevallásnál tartunk, megemlítendő a következő is. Aki jövőre már elektronikus úton nyújtja be a 2007. évről az szja-bevallását, az a többieknél előbb kaphatja vissza a visszajáró adót. Legkorábban február 1-jén kaphatja meg, míg a papír alapú utat választók március 1-jétől. Mindkét csoportra igaz, hogy ha a bevallást jóváhagyja az APEH, ettől számítva 30 napon belül vissza kell utalni a magánszemélynek az őt megillető visszajáró adót.

8. Az avultatás és a tényleges érték

Még mindig van olyan része a regisztrációs adótörvénynek, amely ellentétes az uniós joggal. Jövőre ezt korrigálják. Ennek következtében lehetővé teszik, hogy a használt autók esetében amelyiknek az értéke a törvény mellékletében feltüntetett avultatási táblánál jobban csökkent, azután csak a tényleges érték alapján kelljen megfizetni a regisztrációs adót.

9. Béren kívüli juttatások

Három béren kívüli juttatás adómentes határa emelkedik, így sok helyen a cégek valószínűleg ezzel párhuzamosan nagyobb értékben fogják adni az alkalmazottaknak ezeket. A hideg étkezési utalványnál havi 5 helyett 6 ezer forint lesz adó- és járulékmentes, a meleg étkezési utalványnál ennek a duplája.

Finomság 3.

Megengedik jövőre azt is, hogy a cég utólag fizessen be egy összegben háromhavi önkéntes egészség- vagy önsegélyező-pénztári hozzájárulást, és ekkor nem kell ezután adót fizetni.

Az iskolakezdési támogatásnál az idei 20 ezer forint helyett már csaknem 21 ezer forint lesz közterhek nélkül a munkavállalónak vagy az ő hozzátartozójának adható, mivel januártól a minimálbér 30 százalékában határozzák meg az adómentes értékét. Végül pedig, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező-pénztári tagdíjat a munkáltatónak érdemes lesz havonta nemcsak a minimálbér 20, hanem 30 százalékával kiegészítenie, éppen a közterhektől való mentesség miatt.

10. A telkek illetékmentessége

Picit szigorítanak a telkek illetékmentességi szabályain, de közel sem annyit, ahogyan eredetileg tervezte a kormány. Úgy szól a januártól hatályba lépő szabály, hogy ha telket szerzek vásárlás útján, öröklök vagy ajándékozással jutok hozzá, és négy éven belül ráépítek egy házat, csak akkor lesz a telek szerzése illetékmentes, ha a lakás hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja a maximális beépíthetőség 10 százalékát. Eddig nem volt ilyen százalékos megkötés. A kormány eredetileg 50 százalékos rátát akart, ezt azonban a képviselők rendesen felpuhították.