Indexen az adóreform: jobban megéri majd dolgozni

Hosszú azoknak az adó- és járuléknemeknek a listája, amelyekhez a Gyurcsány Ferenc kormányfő által csütörtökön még csak körvonalazott, ám lapunk által részleteiben is megismert adócsomag hozzányúl. A számok néhány helyen még nem fixek, de az már így is jól kivehető, hogy a kabinet valóban érdemben kívánja ösztönözni a munkavégzést és foglalkoztatást.

Hogy megérje dolgozni, lényeges könnyítések az szja-ban

Két irányból is azon van a kormány, hogy a mainál jobban megérje dolgozni és dolgoztatni. Információink szerint a személyi jövedelemadóban rendesen, pár százezer forinttal feltornásznák az alsó, 18 százalékos kulcs sávhatárát a mai évi 1,7 millió forintról. Az az elképzelés is fut, bár a sávtolásnál kisebb eséllyel, hogy a jelentős sávhatárfeltolással elért teherkönnyítést még megfejelnék a felső, 36 százalékos kulcs némi csökkentésével.

Akár lesz felsőkulcscsökkentés, akár nem, a sávhatár jelentős megemelése az úgynevezett marginális adókulcsot számottevően mérsékelné az átlagkereset környékén, így pedig nagyobb lenne az érdekeltség egyrészt a munkavállalásra, másrészt pedig arra, hogy a valós jövedelmet vallja be a dolgozó, illetve a munkáltatója, ne kelljen a bér egy részét zsebbe fizetni. (A marginális adókulcs adott jövedelemnél azt mutatja, hogy mennyi pluszadót kell leróni 1 forintos jövedelemnövekedés mellett. Az átlagkereset, vagyis havi bruttó 150-160 ezer forintnál ez ma Magyarországon európai összevetésben is kirívóan magas, 60-70 százalékos, vagyis ahhoz, hogy 160 ezerből 160 001 forintra nőjön valaki bruttó fizetése, ahhoz az társul, hogy a bruttó plusz 1 forintból 60-70 fillért be kell csengetni adóba, ezért aztán ma nem éri meg dolgozni, illetve kicsi a késztetés a teljes jövedelem bevallására.)

Bár nem a személyi jövedelemadót érinti formálisan, mégis a felső kulcs csökkentéséhez hasonló, hogy a magánszemélyek 4 százalékos különadóját, vagyis a szolidaritási adóként elhíresült, lényegében 40 százalékos szja-terhet takaró sarcot megszüntetné a kormány.

... és a tb-járulékoknál

A munkaadót pedig az segítené foglalkoztatásra, illetve a mai nehéz gazdasági helyzetben a munkaerő megtartására, hogy az utánuk fizetendő tb-járulékot érezhetően lefaragná a kormány. Úgy tudjuk, egy viszonylag széles sávban gondolkozik még a kormány, a még képlékeny elképzelések szerint a tb-járulék a mai 29 helyett 20-26 százalék között lehet valahol.

Ahogyan a magánszemélyek szolidaritási adóját, úgy a cégekét is kiiktatnák.

Az élet nem (csak) habostorta

Ahogyan azt Gyurcsány Ferenc ma is jelezte, költségvetési szempontok miatt nem engedhető meg, hogy az összes adóbevétel drasztikusan kisebb legyen, ezért aztán ezeket a lépéseket adóoldalon és kiadási oldalon ellentételezni kívánják. Úgy tudjuk, az ellensúlyozó intézkedések egyike a mai havi 1950 forintos tételes eho 5-6 ezer forintra való feltornászása lenne. Ezt az irányt, vagyis a fix összegű járulék, hozzájárulás növelését egyébként több adószakértő, gazdaságkutató már évek óta osztja - legismertebb élharcosuk talán Bokros Lajos volt pénzügyminiszter -, az intézkedés pedig megint csak a jövedelmek eltitkolása ellen hat, hiszen mértéke nem függ a jövedelem nagyságától, relatíve tehát a bérüket tisztán megkapókat hozza kedvezőbb helyzetbe.

Egy másik ellentételező lépés, úgy tudjuk, az áfa normál, 20 százalékos kulcsának 2-4 százalékpontos emelése. Szintúgy a fogyasztási adók súlyának növelését jelentené a jövedéki adó feljebb srófolása.

Szintén hozna az állam konyhájára az az intézkedés, hogy elsősorban a céges adókedvezmények, mentességek körét szűkítenék drasztikusan, de a mentességek irtása a személyi jövedelemadót sem kíméli.

Pár tízmilliárdos pluszbevétellel járna a mai helyzethez képest az egységes vagyonadó bevezetése, igaz, ezzel a summával az önkormányzatok járnának jól. A koncepció szerint az ingatlanokat négyzetméter, vagyis alapterület alapján adóztatnák.

A fent vázolt adóátrendezéssel a jövedelmi, munkavégéshez kötődő adók súlya csökkenne, a vagyoni és forgalmi típusúak pedig nagyobb szerepet kapnának, ami nemcsak lapunk által megkérdezett adószakértők, de közgazdászok szerint is üdvözlendő, a nyugat-európai mintához közelednénk vele, és valamelyest orvosolná a roppant alacsony magyar foglalkoztatási rátával leírható problémát.

Bruttósítanának, hogy lehessen adóztatni

A kiadási oldalt sem hagyja érintetlenül a kabinet, igaz, egyelőre nem tudni, mekkora lenni is pontosan az itt elérendő megtakarítás. Azt tervezik, hogy nemcsak a családi pótlékot bruttósítanák, vagyis emelnék fel, majd ezt a felemelt családi pótlékot adóztatnák meg - így az alacsony keresetűek, vagyis a ténylegesen rászorulók nettó jövedelmi pozíciója fikarcnyit sem változna, ellenben a jómódúaknak kevesebb maradna -, hanem a rendszeres szociális segéllyel is így járnának el.

A szociális területhez tartozik az a terv is, amely szociális számla bevezetését takarja egyénre lebontva, így az állam nyomon követhetné, hogy különböző állami és önkormányzati forrásokból ki-ki mennyi szociális támogatást kap.

A nyugdíjrendszeren belüli változtatásokban is gondolkodik a kabinet információink szerint, de a tervek talán itt a leginkább képlékenyek.

A hiánycél sérthetetlen

A széles átrendezések azért is kellenek, mert az előzetes hírekkel szemben a kormány mégsem hagyja növekedni az idei, a konvergenciaprogramban és az IMF-EU-Világbank-trióval kötött megállapodásban szereplő hiánycélt, azt továbbra is a GDP 2,6 százalékán szeretné látni a kormány.

A pontos kulcsváltoztatások, sáveltolások és adóbevezetések mellett legalább ilyen fontos az időzítés kérdése. A tervek itt sincsenek még készen, de adószakmai megfontolások iránymutatásul szolgálhatnak. Az szja-nál például a sáveltolást inkább év elejétől lehetne meglépni, míg például a járulékoknál, áfánál, jövedéki adónál az év közbeni módosításnak nincs technikai akadálya.