Egy adóreformba nem fér bele az eva

Leegyszerűsítve nullösszegű játékról van szó, ami a magyar költségvetés elvonási oldalát illeti, vagyis a GDP-hez viszonyított elvonás mértékének csökkentésére nincs lehetőség, viszont a nemzetközi adóverseny jelenlegi intenzitása mellett a közterhek emelése sem járható út - mondta Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere, aki szerint az elosztórendszerek és az államigazgatás szükséges reformja előtt nem reális jelentősen visszafogni a bevételi oldalt képező elvonásokat, sokkal inkább azok átstrukturálásáról lehet szó.

Tb-rendszer vékony lábakon

A folyamatnak lesznek relatív nyertesei és vesztesei, már csak a legnagyobb problémának tűnő foglalkoztatási közterheket tekintve is.

A 3,9 millió foglalkoztatott 44 százaléka ugyanis minimálbér vagy aközeli jövedelem után fizeti a közterheket, ami így Oszkó szerint a bevételek csupán 2 százalékát adja. A fennmaradó 56 százaléknak közel fele a közszférában dolgozik, így a költségvetésnek valós bevétele innen nem származik.

Ez azt jelenti, hogy pusztán 1,6-1,7 millió munkavállaló, illetve foglalkoztatóik viselik a magyarországi tb-rendszer fenntartási költségeinek meghatározó részét. Oszkó szerint a járulékcsökkentés önmagában véve nem oldja meg a problémát, a tehermérséklés révén ugyanis rendkívül lassan emelkedik a fizetési hajlandóság.

A szakértő úgy véli: mindenképpen be kell zárni a ma hatályos jogszabályok által biztosított kiskapukat, ami egyrészt szigorú munkaügyi ellenőrzést jelent - ez az adóamnesztia június 30-i lejártával előtérbe kerülhet -, másrészt a legális kiskapuk kiiktatását. Ez utóbbi például a személyi jövedelem adóztatásában jelenik meg; ehelyett a személyi és a vállalkozói jövedelmek adóterhelését egy szintbe kellene hozni.

Kiskapu

A rendszer egyre nagyobb kiskapuja az eva, amely a vállalkozás összes, áfával növelt jövedelmét mindössze 15 százalékkal terheli. A magyarországi gazdálkodási környezet tehetetlenségi nyomatéka azonban igen nagy, mivel a kkv-szektorban ma már szinte általános versenyképességi tényező a kiskapuk kihasználása - véli Oszkó.

Az adórendszer átalakítását mindenesetre 2007 januárjával meg lehetne kezdeni. Az adórendszer egyszerűsítését pedig nem a társaságiadó- vagy az áfaszabályoknál kellene kezdeni, mivel azok európai mércével mérve sem számítanak túl bonyolultnak.

Sokkal inkább az a 8-10 kis adó okozza a problémát, amelyek együttes bevételi vonzata a GDP 1 százalékát sem éri el (az iparűzési adóval nem számítva), viszont fenntartásuk, a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció és ellenőrzés jelentős összegeket emészt fel. Oszkó szerint ezeket úgy kellene felszámolni, hogy beépíthetőek legyenek a meglévő nagyobb adónemekbe.