Brutális adókiesést eredményezhet az új áfatörvény

A vevőn történő behajthatóság és a láncügyletben lévő vállalkozások egyetemleges helytállási kötelezettségének bevezetésével a törvényesen eljáró, jóhiszemű cégek rosszul járnának, ha utóbb kiderülne a szállítójukról, hogy "nem tiszta" - mondta a Napi Gazdaságnak Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere.

Ártatlanok a bűnözők között

Ez pedig nem lenne ritka, mivel a bűnözők a láncügyletekbe szándékosan beiktatnak ilyen társaságokat Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint, aki úgy véli: a két intézkedés nem biztos, hogy kiállná az alkotmányosság próbáját. Hasonló szabályozásokkal kapcsolatban egyébként per folyik az Európai Bíróságon, és a főtanácsnoki vélemény szerint ellentétesek az uniós joggal.

A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylési lehetőségéről megoszlik a szakértők véleménye. Pénzely Márta, a Deloitte adótanácsadója szerint a költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy az ezzel járó bevételkiesést elviselje. Ráadásul az állam olyan összegről mondana le, amelyet az ügylet megtörténtekor az adólevonáson keresztül már visszaadott a vevőnek, akiről utóbb derül ki, hogy nem fizet. A lehetőség 1996-os megszűnése előtt ez tízmilliárd forint körüli kiadást jelentett.

Egyesek szerint a szabály nemcsak a körbetartozásoktól szenvedő cégeknek jelentene könnyebbséget, hanem teret adna a csalásra is. Lőcsei szerint ez a veszély elkerülhető lenne, ha az áfatörvényben szűkebben határoznák meg a behajthatatlan követelés fogalmát, mint a számvitelben: például csak az éven túli, bíróság által elismert követeléseket tekintenék ilyennek.

Jó lenne a fordított adó

A fordított adózást a kormány a számítógépalkatrész-kereskedelemre és az ingatlanépítési szolgáltatásra terjesztené ki a jövő évtől. A módszert tavaly írták elő a hulladékkereskedelemben, mivel itt az egyenes adózásban rejlő csalási lehetőséget széles körben kihasználták: az eladó részéről gyakran elmaradt a forgalmi adó befizetése, míg a vásárló visszaigényelte az áfát. A fordított adózás esetében erre nincs lehetőség, mivel az eladó nettó áron számláz, és az áfát a vevő számítja fel, majd vonja le.

Lőcsei szerint pozitív lépés lenne a kormány részéről a rendszer alkalmazása e két szektorban, mivel ezeknél jelentős a visszaélések mértéke, és a hulladékkereskedelemben bevált az alkalmazása. A csoportos adóalanyiság lényege, hogy a cégek a részükre kiszervezett tevékenységet nyújtó kapcsolt vállalkozással, például a számukra könyvelést végzővel együttesen minősüljenek adóalanynak.

A csoportosság a tagok egymás közti szolgáltatásnyújtásaira vonatkozik, amely után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az egyszerűsítést jelenleg a jellemzően tárgyi adómentes tevékenységet végző pénzügyi vállalkozások alkalmazhatják, de a kormány 2008-tól kiterjesztené minden iparágra. Földes azonban óvatosságra int, mivel brit és holland példák szerint a lehetőség adókikerülésre is "használható". A szakértő úgy véli, a kockázat csökkentése érdekében csak a tárgyi mentes tevékenységet folytatókra kellene kiterjeszteni a rendszert és könnyíteni a feltételein, mivel a jelenleg jogosultak sem mindig tudják alkalmazni.

Ha például valamely cégnél az elévülési időn belül ötmillió forint áfahiányt állapítanak meg, a csoport kiesik a rendszerből, miközben a bankoknál pár millió forintnyi különbözet bagatellnek számít, ennyi az adminisztrációs hibáknak köszönhetően évente összejöhet. Nem lát nagy veszélyt a tervezetben Lőcsei, aki szerint a korlátozás ellentétes lenne az uniós szabályokkal, a könnyítés pedig gazdaságélénkítő hatású, mivel a környező országokban nem alkalmazzák, pedig az outsourcing- és szolgáltató központok egyre népszerűbbek a térségben.

Lenne szabályoznivaló

A tervezett új áfatörvénnyel kapcsolatban további részletek egyelőre nem ismertek. Pénzely szerint rendbe kellene tenni a telephely fogalmát, a külföldiek regisztrációs szabályait és a bejelentést megelőző időszakra vonatkozó adólevonási jog korlátozását, utóbbi ugyanis ellentétes az uniós joggal. Ha egy külföldi cégnek nincs Magyarországon telephelye, de itt bevételt szerez, két dolgot tehet: bejelentkezik és áfabevallást ad le, vagy inkább különleges eljárást vesz igénybe, amelynél 45 nap helyett hat hónapot kell várnia a pénzére.

Utóbbi még nem lenne gond, de az adóhatóság sokszor visszautasítja a cégeket az eljárás végén, arra hivatkozva, hogy szerinte létezik telephelyük. Ekkor már esély sincs az visszaigénylésre, mivel a bejelentkezés előtti időszakra levonási jog nem érvényesíthető. Pénzely szerint át kellene gondolni a le nem vonható áfa szabályozását is - például a gépjárművásárlás esetében -, nem véletlen ugyanis, hogy ennyi magyar közlekedik német rendszámú autóval. Az egyszerűsítés jegyében Földes szerint felül kellene vizsgálni a számlázási szabályokat, különösen az utólagos helyesbítések, jóváírások körében, mert igen körülményesek és sokszor elvárhatatlan terhet rónak az adózóra.