További Magyar cikkek
Jelenleg a világ 141 országában alkalmaznak áfa és fogyasztási adó típusú adórendszert, de ahol még nincs ilyen szabályozás, ott is tervezik bevezetését - áll a PricewaterhouseCoopers új tanulmányában. A jelentésből kirajzolódó trend alapján a kormányok világszerte egyre inkább az áfa/fa típusú adókból befolyó biztos adóbevételekre koncentrálnak, és az adóhivatalokat terhelő adminisztrációs kötelezettségekkel kapcsolatos költségeket igyekeznek a vállalkozásokra hárítani.
A felmérés kiemeli a közvetett adók előretörésével együtt járó kihívások jelentőségét is. Fennáll ugyanis a veszélye az áfarendszerek regresszív, illetve adott esetben inflációgerjesztő hatásának. A felmérés készítői a globális adóverseny miatt megfontolásra javasolják az alacsonyabb jövedelmű adózókat védő intézkedések bevezetését, ide értve az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások csökkentett vagy akár nulla százalékos adóterhét, illetve az egyéb szociális célokat támogató intézkedéseket: például az idősek vagy a fogyatékkal élők adóterheinek csökkentését.
Szociális érzékenység
Magyarország ebben a tekintetben a másik irányba lépett el az utóbbi évben, amikor a 15 százalékos kedvezményes kulcsot megszüntette, az 5 százalékos kulcsot pedig kizárólag a gyógyszerekre tartotta fent, mondta az Indexnek Lőcsei Tamás. A PricewaterhouseCoopers budapesti irodájának cégtársa szerint számítani lehet arra, hogy az állam szociális érzékenységét is kifejező kedvezményes áfakulcsok a költségvetés konszolidációja után újra megjelennek a magyar adórendszerben.
Az egyes adórendszerek nemzetközi szintű összehasonlítása azt mutatja, nincs tökéletes rendszer, áll a PWC tanulmányában. Egyértelmű feszültség figyelhető meg egyrészt az adóvisszaélések visszaszorítását célzó törekvések, másrészt a között a szükségszerűség között, hogy az adózók adminisztratív terheit a versenyképesség biztosítása érdekében mérsékelni kell. Az Európai Unióban alkalmazott áfarendszerhez képest az elmúlt évtizedben bevezetett közvetett adózási rendszerek (például Ausztráliában és Szingapúrban) jóval kevesebb lehetőséget kínálnak a szabályok kijátszására, s egyúttal magasabb adómegfelelési szintet biztosítanak.
Nem a kulcs a kulcs
Bár a határ menti kereskedelemben vagy akár a nagyobb értékű ingóságok külföldről történő beszerzésében konkrét versenyhátrány is kimutatható, tény, hogy általános versenyképességi szempontból a vállalkozások számára átfolyó tételként jelentkező, az exportot nem érintő áfa nem elsődleges kérdés, mondta az Indexnek Lőcsei Tamás, ám jelezte, ezzel együtt is tény, hogy a magyar forgalmi adó általános kulcsa a magasabbak közé tartozik Európában. A versenyt e téren azonban nem feltétlen a kulcs csökkentése, hanem az adminisztratív terhek csökkentése, az adóhatóság kiszámítható, vállalkozásbarát magatartása jelentheti.
A közvetett adók rendszere valóban dinamikusan fejlődik az egész világon. Ennek a fejlődésnek az a konstruktív párbeszéd az alapja, amely a kormányok és az adófizetők között folyik. Magyarországon is elindult ez a folyamat, amely valószínűleg a nyár végén, az új áfatörvény koncepciójának szakértői, majd társadalmi szintű megvitatásakor tetőzik. Jóllehet Magyarország manőverezési lehetősége nem túl nagy - hisz az áfa szabályozását alapvetően az EU határozza meg -, mégis lehetőség van gazdaságélénkítő részletszabályok elfogadására, hangsúlyozta Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers budapesti irodájának közvetett adózási szolgáltatásaiért felelős cégtársa. A szakértő utóbbiakra az Indexnek két példát hozott. Az eddigi visszajelzések alapján a Pénzügyminisztérium is késznek mutatkozik az úgynevezett csoportos adóalanyiság elismerésére: ennek lényege az lenne, hogy az egy csoporthoz, tulajdonoshoz tartozó vállalkozások egymás közti ügyleteikben mentesüljenek az áfaelszámolás alól. Erre korlátozottan a pénzügyi szektorban, a bankok esetében már ma is van lehetőség Magyarországon.
Az is fizet, aki nem fizet
Nem élvezi a PM támogatását a rossz követelésekkel kapcsolatos áfa elengedésének lehetősége, amit pedig több uniós ország is alkalmaz. Ha egy vállalkozás adósa nem fizet, hiába jelenik meg a könyvelésben a kiállított számla alapján a fizetési kötelezettség, a meg nem kapott áfát nem kell befizetni a költségvetésbe - Lőcsei Tamás szerint ez a megoldás azért is lenne fontos Magyarországon, mert nagyon sok a nem fizető vállalkozás. Kérdésünkre, hogy a megoldás nem növelné-e a vállalatok szerződéskötés előtti felelőtlenségét, a partnerek ellenőrzésének hiányát, úgy fogalmazott: bár az intézkedés egyik ellenérveként ez is felmerül, megfelelő részletszabályokkal, kezdetben például a csak bíróság által igazolt fizetésképtelenség elfogadásával ez a veszély kikerülhető.
A szakértő szerint helyes lépés, hogy a környezetvédelmi termékdíjat 2008-tól az APEH helyett a Vám- és Pénzügyőrség fogja beszedni és ellenőrizni. Úgy véli, a vámhatóság nagyobb erőket tud a termékdíjra összpontosítani, így a feladat áthelyezésével nagyobb bevételt fog realizálni a központi költségvetés. A vámhatóság az ötéves elévülési időn belül azt is ellenőrizheti, hogy a cégek a múltban megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
