Elátkozott autópálya: most sem lesz döntés az M5-ösről

Tovább tart a huzavona az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt. tulajdonjoga körül. Információink szerint ugyanis patthelyzet alakult ki az M5-ös autópályát építő és üzemeltető, 60 százalékban magán-, 40 százalékban állami tulajdonban lévő cég állami részének eladására kiírt pályázaton. Úgy tudjuk, három pályázat érkezett a részvénycsomagra, ebből kettő határidőre, a harmadik viszont a határidő lejártát követő napon.

Lassan, de jót

Csakhogy ez az utóbbi ajánlat a másik kettőnél csaknem háromszor több pénzt kínált a részvénypakettért. Azonban nemcsak ezért érdekes az ügy, hanem azért is, mert a benyújtója információink szerint egy olyan portugál autópálya-építő és -üzemeltető cégcsoport, a Brisa, amely eddig még nem volt jelen a magyar sztrádabizniszben. Pontosabban épp most tervezi megvetni a lábát: a csoporthoz tartozó Brisa Auto-Estadas de Portugal az M6-M60-as gyorsutak megépítésére pályázó egyik konzorciumot vezeti.

Amikor még ünnepelték - klikk a képre!

A portugál cég jelentkezése azért is meglepő, mert a pályázatot az eredeti tervektől eltérően nem szakmai, hanem pénzügyi befektetők számára írták ki (tudomásunk szerint a két másik pályázatot két pénzintézet nyújtotta be). Forrásunk szerint a Brisa ráadásul úgy adta be az árajánlatát – amelyet egyesek szakmailag és pénzügyileg is abszurdnak tartanak –, hogy nem rendelkezett az AKA-ról valós információkkal, például nem járt az úgynevezett adatszobában, ahol a társaság üzleti szempontból legfontosabb számait megismerhette volna.

Nem akar nyerni?

Ez, valamint az, hogy elmulasztották a határidőt, arra utal, hogy a Brisa nem is akar igazán nyerni – állította egy, a tervezett tranzakciót jól ismerő forrásunk. Szerinte a magas ár csak arra jó, hogy politikai ügyet lehessen csinálni a dologból, és ne kelljen a két határidőre benyújtott pályázóból választani. Azok ugyanis több forrásunk egybehangzó, bár konkrét összeget meg nem nevező véleménye szerint "mocskosul keveset" ajánlottak az állami részvénycsomagért.

"Ez a taktika jól beleillik a képbe" – reagáltak a határidő utáni pályázat felbukkanására. Ezzel a húzással ugyanis lényegében érvényteleníthetik a pályázatot, mondván, a két jelentkező a piacinál jóval kedvezőtlenebb ajánlatot nyújtott be – a helyzetüket könnyíti, hogy információink szerint mindkét dokumentumban találtak formai hibákat is –, hiszen a Brisa ajánlata jelzi, hogy az ajánlottnál drágábban is eladható az M5-ös állami tulajdonban lévő része. Mások úgy vélekednek, azért kellett egy piaci szereplővel beadatni egy egyébként érvénytelen, de drága ajánlatot, hogy meg lehessen támadni egy olyan döntést, amely a határidőre benyújtott pályázatok árán adta volna el a sztrádát.

A kialakult helyzetről szerettük volna megkérdezni az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. álláspontját, mivel a szakértői bizottság után szerdán annak igazgatósága tárgyalt a pályázatról. Az ÁAK sajtóirodáján azt közölték, hogy a téma kommunikációját átvette a gazdasági és közlekedési minisztérium. A tárca sajtóosztályán ugyanakkor azt mondták, a minisztérium nem kíván nyilatkozni az ügyről.

Alföldi variációs zrt.

Az AKA nem most okoz először fejfájást Kóka János minisztériumának. Tavaly december óta már többször átírták azt a forgatókönyvet, amely az alföldi sztrádacég sorsáról szól. Akkor az volt a legvalószínűbb, hogy az állam lehívja opcióját a maradék 60 százalékra, majd a 100 százalékos pakkot egészében privatizálja.

Akkori számítások szerint a 60 százalékot az állam 70-75 millió euróért – decemberi árfolyamon nem egészen 20 milliárd forintért – vehette volna meg. Az egész cégen ideális esetben akár 220-240 millió euróért – mintegy 55-60 milliárd forintért – lehetett volna túladni. Kockázatossá tette a dolgot, hogy az AKA hitelállománya 900 millió euró, és ha a részvények vételét, majd eladását nem sikerült volna megoldani egy naptári éven belül, akkor azt a tartozást is be kellett volna számolni a deficitbe és az államadósságba.

Hogyan bukjunk 30 plusz havi 2 milliárdot?

Feltehetően ezért is merült fel már februárban a lehetőség, hogy az állam a magánbefektetőkkel együtt adja el az AKA-t. Március végén a Népszabadság arról adott hírt, hogy mégis száz százalékos tulajdont akar az állam a társaságban, amelyen így 40-45 milliárdnyi haszna lehetett volna (közben viszont havi kétmilliárdot költ az AKA-ra, miután annak 14,5 százalékos hozamelvárása miatt évente 25 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat kell fizetni). Ezt a tervet a társaságnak hitelező pénzintézetek nem nézték jó szemmel, és mivel májusra már valószínűvé vált, hogy nem lehet éven belül lezavarni az adásvételt, mégis visszatértek ahhoz az elképzeléshez, hogy az állam kiszáll a cégből.

Mivel a 60 százalékos tulajdonrészt maximum 75 millió euróra becsülték korábban – beleszámítva azt is, hogy többségi tulajdonosként az állam lefaraghatja a rendelkezésre állási díjat –, a 40 százalékért legfeljebb 45-50 millió eurót, napi áron 11,25-12,5 milliárd forintot kapna az állam (amely egyébként 2004-ben 21 milliárd forintot költött erre a részvénycsomagra). Ez azt jelenti, hogy a mostani stratégia legalább 30-35 milliárd forintos veszteséget – kiesett nyereséget – okozna a költségvetésnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!