Mennyiért kapni albérletet?

Az Otthon Centrum adatbázisa alapján vizsgálták, milyen lakásokat keresnek az egyetemista életkorban lévő 18 és 25 év közöttiek Budapesten és a vidéki egyetemi városokban. Az elemzésbe bevont hatszáz tényleges ingatlanvásárló fiatal átlagosan 14 millió forintért keresett lakást. A leggyakoribb keresett ár a kilencmillió forint volt, a vásárlási igények fele nem lépte át a 12 millió forintot, a keresett lakások mérete általában 45 és 50 négyzetméter között alakult.

Budapesten a 11 millió forint körüli ingatlanok a legkeresettebbek a fiatalok körében, míg a vidéki egyetemi városokban (Győr, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém) a 8-9 millió forint közötti ingatlanok a legkedveltebbek. A főváros-vidék ingatlanpiaci viszonyoknak megfelelően alakulnak a keresett alapterületek is; Budapesten a 40 négyzetméter körüli ingatlanok a legnépszerűbbek, vidéken az 50 négyzetméteres alapterület áll az első helyen.

Olcsó és kicsi

A fiatalok jellemzően az olcsó, kis alapterületű ingatlanokat keresik. Ezek a lakások később könnyebben értékesíthetők. Egyre gyakoribb, hogy módosabb szülők befektetésként megvásárolják a kiszemelt lakást, majd a tanulmányok befejeztével értékesítik. Ők általában a jobb minőségű, téglaépítésű lakásokat keresik – elemzett Bőhm Ferenc, a győri Otthon Centrum iroda vezetője. Ezt támasztja alá a soproni iroda munkatársa is: a városban néhány tehetősebb szülő megvásárolja gyermekének a garzont vagy a kétszobást. Egy a fontos, a jó közlekedés. Általában újszerű vagy új lakás a favorizált.

Nagyobb hallgatói létszámmal rendelkező egyetemi városokban, mint például Pécs, ahol összesen pár száz kollégiumi férőhely jut a csaknem 33 ezer hallgatóra, még elterjedtebb a saját lakás vásárlása. Az egyetemisták nagy többsége elsősorban vásárol, és az ár, illetve az elhelyezkedés a meghatározó szempont, kevésbé érdekli őket a minőség. Zömmel panellakásokat vásárolnak, méretben 1,5 szobásat keresnek, mert egy szobát ki tudnak adni albérletbe. A pluszbevételt a rezsi fizetésére, vagy ha hitelből vásárolnak, a törlesztőrészletre fordítják. Árban kilencmillió forintig mennek el – állítja Adriányi Nóra, a pécsi OC iroda vezetője. Kisebb vidéki városokban, Nyíregyházán, Kecskeméten, Székesfehérváron a lakásbérlet az elterjedtebb.

Többen, összefogással

Budapesten a kiterjedtebb kereslet és piacméret miatt nehezebb meghatározni, hogy az egyetemisták inkább albérletet keresnek, vagy a vásárlás mellett döntenek, mindkét esetre találni bőven példát.

Vidéken, Debrecenben 1050 forint/négyzetméteres átlagos bérleti díjjal kell számolni, ez 45 négyzetméterre vetítve havi 47 ezer forint. Győrben az 1100 forint/négyzetméteres bérleti díj 50 ezer forintos havi átlagos költséget jelent. Bőhm Ferenc szerint az egyetemisták még ennél is kevesebb összeget, 25-40 ezer forintot szánnak albérletre Győrben. A legtöbben bútorozott albérletet keresnek, vagy csak szobát. Általában kis alapterületűt (a rezsi és a bérleti díj miatt), de nem ritka, hogy 2-3 tanuló összeáll, és így vesznek ki egy lakást közösen.

Pécsen az átlagos bérleti díj 1300 forint/négyzetméter körül alakul, ami 58 ezer forintot jelent egy 45 négyzetméteres lakásra. Az egyetemisták győri társaikhoz hasonlóan kevesebbet költenek albérletre, bútorozott, másfél szobás lakást 40-50 ezer forintért keresnek. Bérlés esetén egyedi fűtésű ingatlanokat keresnek, előnyben részesítik a bútorozott ingatlanokat. Augusztus elejétől figyelhető meg a bérleti piac élénkülése, és általában egy-két hét alatt megszületik a döntés a vásárlásról.

A diákok albérlet-keresési szokásairól összefoglalóan azt mondhatjuk, az olcsó, az átlag alatti árú bérleményeket keresik, s gyakran többen bútorozott lakásokat bérelnek ki. A döntés a rövidre vett keresési idő miatt gyorsan megszületik. Az albérlet kiválasztásánál az ár mellett az iskola közelsége és a jó közlekedés játszik kulcs szerepet, a minőségre kevesebb hangsúly kerül.