Szlovák és román alvóvárosok Magyarországon

2008.06.20. 11:59
Szlovákia és Románia jelentős elhúzott Magyarországtól az ingatlanárak tekintetében, így a határok leomlásával jelentős perspektívát jelenthet a határ magyar oldalán, de a szlovák és román nagyvárosokhoz mégis közel ingatlant vásárolni. Ennek egyik következménye, hogy megemelkedtek az ingatlanárak a határ magyar oldalán a megnövekedett külföldről érkező kereslet következtében, sőt a Szlovákiához közel eső területeken már egészen jelentős pozsonyi agglomeráció alakult ki. Elméletileg a román határ közelében élők is nagyobb román kereslettel találkoznak, azonban a határ több szakaszán a megkérdezett helyi ingatlanközvetítők csak hallottak a fellendülésről, tapasztalni azonban nem tapasztalták az ingatlanpiac felfutását - írja a Portfolio.hu.

A szlovák "kertváros", Rajka

Három évre visszanyúlva beszélhetünk egyre jelentősebb szlovák keresletről a határ melletti magyar ingatlanok iránt, melynek eredményeként az addig elfelejtett, és hanyagolt Rajka mára Pozsony "alvóvárosává" vált, a lakosság 15 százaléka magyarul nem tudó szlovák állampolgár. A település ugyanis mindössze 18 kilométerre, 15 percre található a szlovák fővárostól, s még tovább növeli kedvező helyzetét, hogy ebből az irányból érkezve Pozsony más agglomerációs településeivel ellentétben nem kell dugókkal szembesülnie a munkahelyükre sietőknek, s a schengeni határok eltörlése megszűntette az ingázás maradék kellemetlenségét is.

Egyelőre minden iránt mutatkozik kereslet a külföldről érkezők részéről, de a trendek szerint hamarosan a telkek talán kiemeltebb szerephez juthatnak. Ha megnézzük a pozsonyi árakat, akkor azonnal érthetővé válik, mitől lett Rajka és környéke ennyire népszerű.

Egy szlovák panellakásért ugyanis a külső kerületekben is elkérnek akár 25-30 millió forintot, de egy belvárosi lakás esetében a vételi ára az 50-80 milliót is elérheti, míg a magyar oldalon ezért az összegért már családi házat lehet kapni.

De nem jobb a helyzet a telekárakat illetően sem, a pozsonyi 45 ezer forint helyett, annak csak töredékét, alig valamivel több, mint 10 ezer forintot kell négyzetméterenként kiadnia annak, aki Rajkán szeretne új otthonra lelni, ha pedig még egy kicsit többet is hajlandó autózni akkor néhány kilométerrel távolabb már 6000 forintos négyzetméteráron is építési területhez juthat. A családi házak esetében is megfigyelhető egy jelentős különbség, Pozsonynál 70-80 millió forintba kerülhet egy új ház, míg a magyar oldalon csupán 25-33 millió forintra tehető az ára.

A fokozódó kereslet annál jobban érezteti hatását, minél közelebb van az adott település a határhoz, így a bezenyei, a hegyeshalmi, a feketeerdői és a levéli ingatlanok esetében a legnagyobb a mértéke. Ugyanakkor megfigyelhető egy másik kibontakozó trend is, a határ két oldalának ingatlanárai fokozatosan közelednek egymáshoz, ami magában foglalja a magyar árak növekedése mellett a szlovák területeken az árak csökkenését is, ami egyes vélemények szerint a későbbiek során akár a magyar oldalon is csökkentőleg hathat.

Talán egyre többen jönnek Romániából is

A Partícium gazdaságának fellendülése, és ez által az ingatlanok árának megemelkedése, valamint Románia Európai Uniós csatlakozása, ingatlanpiaci kereslet élénkülést hozott a határ melletti magyar települések életébe. A megkérdezett Golden Gate Ingatlaniroda képviselője, Tóth Ágnes a Portfolio.hu érdeklődésére elmondta, hogy valójában a Magyarországon vevőként megjelenő román állampolgárok száma egy bizonyos szinten stagnál, s nem mutat jelentős növekedést az elmúlt időszakokhoz viszonyítva.

A külföldieket az ingatlanárakban jelentkező különbségek vonzzák, hiszen az eltérés akár tíz-tizenötszörös is lehet. Ugyanakkor a Romániából érkezők elsősorban szinte csak és kizárólag a nagyon olcsó házakat keresik, melynek magyarázata, hogy az átlagkeresetek nagysága csupán 40-50 ezer forint a határ román oldalán. A legkedveltebbek ezért a régi parasztházak, melyek ára csupán 1-1,2 millió forint.

A külföldi vásárlók elsősorban közvetlenül a határ mellett szándékoznak letelepedni, s a távolabbi területeket már túlságosan messzinek érzik. Ezért fellendülés csak néhány településen érzékelhető, Mezőhegyesen, Battonyán, Nagylakon. Ezek életébe nagy változást hozott a kereslet élénkülése, a külföldiek nagyon sok rossz állapotban lévő házat megvásároltak és felújítottak. Sőt azt lehet mondani, hogy ezeken a településeken található ingatlanok iránti keresletet zömében csak a külföldiek generálják, mondta el Tóth Ágnes, mivel a túl magasnak tartott utazási költségek miatt a magyar városokból inkább nem költöznek ki a lakosok. Biharkeresztes esetében azonban nem csak stagnálásról, hanem a külföldi vásárlók számának növekedéséről lehet beszámolni, ahonnan egyre többen ingáznak nagyváradi munkahelyükre, de ez esetben sem tapasztalható az árak emelkedése.

Az Új magyar szó azonban nagyobb optimizmusról számol be. A határon túli lap szerint az olcsóbb lakásárak miatt egyre többen költöznek át Magyarországra a határmenti romániai nagyvárosokból, ugyanakkor a növekvő bérek miatt "külföldről" járnak haza dolgozni. Az újság szerint a leglátványosabb változás az Aradhoz közeli Battonyán figyelhető meg, ahol az elmúlt két-három évben több mint 300 ház cserélt tulajdonost, s most egy átlagos, háromszobás, komfortos lakóépület mintegy 10 millió forintba (40 ezer euróba) kerül, noha öt-hat éve ezek az ingatlanok gyakorlatilag kereslet nélkül 4-5 millióért (18-20 ezer euróért) is alig keltek el.

Bummról azért nem lehet beszélni

Összességében tehát nem beszélhetünk arról, hogy a környező országok magasabb ingatlanárai, jelentős mértékben emelnék a határ magyar oldalán a házak és telkek eladási árait. A külföldiek egyedül néhány, közvetlenül a határ mellett található település esetében gyakorolnak jelentősebb befolyást a piacra. Rajka esetében határozottan tapasztalható az ingatlanárak felfutása, ami földrajzi elhelyezkedésének köszönhető, ezen belül is nem csupán a határ közelségével magyarázható, hanem a település Pozsony agglomerációs körzetében való elhelyezkedésével.

A román határ melletti szelektív egyes településeken történő felfutás is leginkább annak tudható be, hogy határok leomlásával az egykor isten háta mögötti települések ismét egy jelentős város agglomerációjához tartoznak, s korábban értéktelen, eladhatatlan házakat ismét megveszi valaki.