További Magyar cikkek
Az ÁSZ honlapján közzétett jelentés szerint az ÁPV Rt. 2004-ben a korábban kialakult elvek és követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét. Folytatódott az előző évben fel-gyorsított privatizációs folyamat. Az állami tulajdon értékesítésének elsődleges célja a bevétel jelenértékének maximalizálása volt. A privatizáció felgyorsításának eredményeként 2004 végére 39 társasággal csökkent az ÁPV Rt. portfóliója, ugyanakkor a privatizációs társaság szervezeti és személyi feltételeinek meghatározásánál ez nem tükröződött, de a szervezeti átalakítás folyamata megkezdődött. Az ÁPV Rt. a bevételi tervét teljesítette, viszont az összetétel eltért az eredeti tervtől.
A számvevőszék vezetője a Bábolna Rt. privatizáció helyetti végelszámolási eljárásával kapcsolatban megjegyezte, hogy mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendű vagyonvesztés következett be a vagyonkezelési tevékenységhez köthetően. Az ÁSZ jelentése szerint emellett a Budapest Airport Rt., és a Váltó-4 Libra Rt. esetében hozott vagyonkezelői döntések is vagyonvesztéssel jártak (ennek nagyságrendje nem hangzott el).
Kovács Árpád szerint a privatizációs eljárások következetessége erősen megkérdőjelezhető (példaként említette a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. magánosítását). Az elnök elismerte, hogy az ÁPV Rt. döntései pl. (MOL gázüzletágának eladása, illetve a Richter kötvénytranzakciója) üzleti döntések, és utólag "könnyebb okosnak lenni", hogy hogyan kellett volna csinálni. Kovács hangoztatta: "nem mi állítjuk fel a játékszabályokat, mi akkor kifogásolunk, ha valaki a saját maga által felállított szabályoknak nem felel meg".
Meggyőződésem, hogy az ÁPV Rt-nél nem születtek olyan döntések, amelyek a személyi felelősség kérdését vethetnék fel, várakozásom szerint ezt fogja megerősíteni egy az ÁSZ jelentés alapján valószínűsíthetően elrendelt pénzügyminisztériumi vizsgálat is - mondta az Indexnek Mészáros Tamás. Az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a számvevőszéki jelentésben is az szerepel, hogy a vagyonkezelő a törvényekben és a szabályzataiban megfogalmazott követelményeknek megfelelően végezte a tevékenységét, néhány esetben merült fel kritika. Ezek egy részében - ilyen például a MOL privatizációja - szakmai nézetkülönbség van a két szervezet között, a vagyonkezelő szerint indokolatlan lett volna részvénycsomag magánosításával tovább várni a megfelelő befektetői érdeklődés nyomán (az ÁSZ azt kifogásolta, hogy a tranzakcióval nem várták meg a veszteséges gázüzletág eladását, amely előreláthatóan növelte volna a részvények értékét). Más esetben ugyanakkor az ÁSZ-jelentésben foglalt javaslatokat már be is építették a privatizációs eljárásokban, így például nem ismétlődhet meg a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja során felmerült probléma, miszerint a pályázat második fordulójában végül alacsonyabb ajánlatot kellett elfogadni, mint amit a jelentkező az első fordulóban tett.