Mennyire drága az áram?

Ország árak, euró/MWh Magyarország 112 Ausztria 95 Belgium 115 Dánia 81 Finnország 71 Franciaország 87 Németország 131 Görögország 75 Írország 112 Olaszország 130 Luxemburg 127 Hollandia 98 Portugália 105 Spanyolország 89 Svédország 77 Egyesült Királyság 82 Norvégia 70 Észtország 56 Lettország 61 Litvánia 59 Lengyelország 70 Csehország 62 Szlovákia 94 Szlovénia 86 Málta 80 Ciprus 88

Az új európai uniós tagállamok közül mi fizetjük a legtöbbet a háztartási villamosenergia áráért. Kétszer annyit fizetünk, mint a balti államok, 40 százalékkal többet mint a cseh, vagy a lengyel családok. De még az osztrákoknál is tíz százalékkal többet fizetünk - áll a Fidesz honlapján is közzétett, Orbán Viktor által hétfőn a parlamentben ismertetett, az energiaárak csökkentésére irányuló határozati javaslatban. A Fidesz által használt adatok alapján azonban nem csak a régióban vagyunk a legdrágábbak: az egész kontinensen mindössze négy olyan ország akad, amelyekben többet kell fizetni a villanyért, Luxemburg, Olaszország, Németország és Belgium, míg Írországban fillére ugyanannyiba, 112 euróba kerül egy megawattóra, mint nálunk. Az adatok Brüsszelből származnak, az Európai Bizottság idén áprilisban uniós országok energia árairól készített jelentéséből.

A lakosságnak jó, a vállalkozásoknak nem

De az itthon ismerté vált formában mégsem igazak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium arra hívta fel az Index figyelmét, hogy " az ellenzék által hivatkozott tanulmányban egy átlagérték szerepel. Az átlag a lakossági végfogyasztói árakból és a hazai kis- és középvállalkozásoknak megfelelő szektor által fizetett árakból adódik. Az átlag indoka, hogy az új villamosenergia-irányelv alapján az univerzális szolgáltatás körébe az EU a lakossági és a KKV kört sorolja be. Vagyis Magyarországon alacsonyabb a lakossági végfogyasztók ára, mint Ausztriában, viszont magasabb a KKV szektor végfogyasztói ára. Ebből adódóan, ha egy átlagot számolunk, akkor kijöhet az az eredmény, amit az a tanulmány tartalmaz, amelyre az ellenzék hivatkozik."

Abba már a GKM nem ment mélyebben bele, hogy ezek szerint az egyébként támogatottnak mondott KKV szektor viszont alighanem tényleg az egyik legdrágábban veszi Európában az áramot, ami pedig aligha szolgálja a versenyképességet.

Mennyit fizet a polgár?

A lakosságnak azonban korántsem akkorák a terheik, hogy rekordernek tekinthessük Magyarországot: a régióban, az új tíz tagország között van olyan állam, ahol drágább az áram, mint nálunk. Ez egyértelműen kiderül az Eurostat adataiból, melyekkel egyébként tetszése szerint itt ön is eljátszhat.

Magyarországon a lakossági fogyasztók három tarifával számolhatnak: a lakosság nagyobb részét ebből csak kettő érinti, az 1320 kwh-ig számolt 26,80 forintos illetve az e fölött ketyegő 28 forintos nettó tarifa, ezek az áfával 33,50 illetve 35 forintra emelkednek a számlán. (A táblázatban a 33,50 helyett azért szerepel Magyarország mellett 33,95-ös ár, mert az euróban megadott brüsszeli adatokat 250-es árfolyamon számultuk vissza, ez azonban az összehasonlítást nem befolyásolja.) A Magyar Energia Hivatalnál (MEH) az Indexnek azt mondták, a lakossági fogyasztás 65-70 százalékát ezzel a két tarifával kell megfizetni, az összfogyasztásból bő harminc százalék esik az úgynevezett éjszakai tarifára, mely a háztartásoknak egyébként csak a negyedében működik. Ez a nettó 14,30 forint/kwh-s díjszabás azért lehet ilyen kedvező, mert az adott berendezések (jellemzően bojlerek) olyan vezetékekre vannak rákötve, melyek nincsenek egész nap feszültség alatt, a szolgáltatók kötelezettsége az, hogy naponta nyolc órán át biztosítsanak áramot. A két alaptarifa megoszlása a fogyasztáson belül 60-40 százalékos a MEH szerint, ezzel egybecseng, hogy a gazdasági tárca szerint egy átlagos magyar háztartás fogyasztása 1700 kwh évente.

Összehasonlítási nehézségek

A régi uniós országok, az EU15-ök közül az Eurostat adatai alapján négy olyan ország akad, ahol olcsóbb az áram, 1200 kw-os fogyasztási csomaggal számolva, ezek Olaszország, Görögország, Finnország és Anglia. Az új tagországok közül viszont egyedül Szlovákiában kell többet fizetni az áramért, mint nálunk. Ha bonyolítjuk a képet: Szlovéniában az alsóbb fogyasztási szintig (600 kwh-ig) drágább az áram mint nálunk, és míg Finnországban 600 kw-ig ugyan lényegesen többet kell fizetni, mint itthon, a forint akár minimális gyengülésével a nagyobb fogyasztók már ott jutnak olcsóbban villanyhoz.

Már a magyar árképzésből is látszik, hogy a villanyszámlák európai összehasonlítása nem egyszerű: a MEH illetékesei ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a különböző uniós tarifákat összehasonlító számsorokból sokszor nem derül ki elsőre az sem, adózott vagy nettó árakat vesznek-e figyelembe. Ez pedig a különböző áfa-kulcsok és más adók miatt nagyon is fontos szempont lehet. Ugyanakkor nehezíti a tisztánlátást az is, hogy - lassan egy mobiltelefon piachoz hasonlóan - a legkülönbözőbb szolgáltatási csomagokat lehet rendelni: több országban már az úgynevezett pre-paides rendszert is bevezették egyes szolgáltatók, ezek esetében az ügyfél egyben előre fizet ki kedvezőbb áron adott energiamennyiséget. Ugyanakkor a fogyasztási szokások és az éghajlat különbözősége miatt a villamosenergia más-más szerepet játszik a háztartások életében, így az úgynevezett fogyasztói kosarakban, és akkor még az igen jelentős jövedelem különbségekről nem is beszéltünk. A tényleges összevetést nehezíti az is, hogy több országban működik különböző visszatérítési-támogatási rendszer.