Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Az utóbbi négy évben Magyarországon a villamosenergia-rendszerben a hálózati veszteség mértéke nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas, tíz százalék körüli volt (ezen belül a 2002-es 11,7-ről 2006-ra 9,8 százalékra csökkent) – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az átfogó jellegű ellenőrzés a 2003 és 2007 első féléve közötti időszakra terjedt ki, ugyanakkor rögzítették a végleges jelentés elkészítéséig történt állami intézkedéseket és a villamosenergia-rendszert érintő eseményeket is.
A veszteség tarifákban elismertethető költségelem, mértékére független szakértők és a Magyar Energia Hivatal tett javaslatot. Az elosztói díjak egységesek, ezért az elismert költség engedélyesenként eltérő mértékben ösztönöz a hálózati veszteségek csökkentésére. A számvevők megítélése szerint azonban ez az ösztönzés nem elég hatékony, mert a veszteség mérséklésére végrehajtott beruházások megtérülése szempontjából nem vonzó az engedélyesek számára. Bár a vizsgált időszakban a veszteség csökkent, ez más célú hálózatfejlesztések "mellékterméke".
Az elemzés szerint a rendszer a vizsgált időszak közepéig megbízhatóan teljesített. Ezutén azonban a követelmények, elvárások növekedésével egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a korszerű, megbízható, hosszú távon fenntartható és mindemellett elérhető árú villamosenergia-rendszer legfőbb alappillérei – többek között a primer energiaforrások biztosítottsága, a termelés, az elosztás és ezek irányítása, szabályozási rendszere – nem teljeskörűen megbízhatók, és a működésük sem kockázatmentes.
A villamosenergia-rendszer beépített teljesítőképessége 2006 végén mintegy 8700 megawatt (MW) volt, amit import egészített ki. A termelési kapacitás csaknem 60 százalékát (a hazai termelés háromnegyedét) négy erőmű adta. A számvevők szerint a hazai fogyasztást és a szükséges tartalékokat a termelés és az import biztonságosan fedezte, 2006-tól azonban már csak a korábbinál magasabb importrészarány mellett volt kiegyensúlyozott a teljesítménymérleg.
A tartalékok mértékét a rendszerirányító (Mavir Zrt.) tervezi meg. A rendszer műszaki hátterét meghatározta, hogy az erőművek kihasználtsága csökkent, alaperőmű nem épült, tartalékot is adó nagy erőmű létesítését a tartalékok nagysága nem indokolta. A megújulóenergia-felhasználást célzó beruházások kivételével az állami szerepvállalás csökkent.
A befektetői hajlandóságot a szabályozási környezet és a támogatási rendszer elsősorban a gázmotorok, illetve a megújuló energiaforrást felhasználó (50 megawatt alatti kapacitású) kiserőművek létrehozása felé terelte. Ezek építését pályázatos formában a költségvetés kétmilliárd forinttal támogatták, míg közvetett támogatásként a fejlesztésekhez az állam mintegy 23 milliárd forint adókedvezményt biztosított.
A fejlesztési irányok miatt a váratlan terhelési változások vagy üzemzavarok szabályozhatósága 2005-től egyre kevésbé volt biztosított. A Mavir idén tavasszal készített elemzése szerint a rendszer az év mintegy 40 százalékában, vagyis naponta átlagosan 9-10 órán keresztül nem felel meg a kötelező minőségi, ellátásbiztonsági követelményeknek. Napi problémát jelentett a kevéssé rugalmas erőművek, illetve a korlátozottan vagy nem szabályozható termelés növekvő aránya miatt szükséges tartalékok hiánya (a kis erőművek kapacitása a 2002-es 4,1 százalékkal szemben 2006 végére már az összes kapacitás 12,7 százalékát tette ki).
A számvevők a kormánynak javasolják, hogy gondoskodjon a villamos energiáról szóló 2007-es törvény végrehajtását biztosító kormányrendeletek kiadásáról és módosításáról, hogy 2008. január 1-jével megtörténjen az árampiac további nyitása, ezenkívül kísérje fokozott figyelemmel a hosszú távú megállapodások rendezését annak érdekében, hogy a szerződések módosítását célzó tárgyalások során uniókonform, az állami költségvetést kímélő és a fogyasztók érdekeit egyaránt szem előtt tartó döntések szülessenek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
