További Magyar cikkek
Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja azt mondta, hogy "a hosszú távú áramvásárlási megállapodások fokozatos megszüntetése kulcsfontosságú lépést jelent a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja terén".
Azt követően, hogy idén áprilisban megszüntették a nagyon hasonló lengyelországi megállapodásokat, máris csökkent az áram ára. Mostantól a magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac is jól működő szabad piaccá válhat. Remélem, hogy mind a versenytársak, mind pedig a fogyasztók számára a lengyelországihoz hasonló gyorsasággal nyilvánvalóvá vállnak a valódi verseny előnyei - mondta a biztos.
Hány HTM lehet még?
A Magyar Villamos Művek márciusban közleményben közölte: az erőművekkel folytatott tárgyalások alapján a HTM-ek megszűnnek. Egyelőre sem az MVM, sem pedig a HTM-ek felülvizsgálatára létrehozott tárcaközi bizottság nem közölt részleteket arról, mikortól lépnek hatályba az új megállapodások. Nem tudni azt sem, készültek-e számítások arra vonatkozóan, mennyi pénzt fizetett ki feleslegesen az uniós belépés óta a magyar állam. Az mindenesetre bizonyos: miközben az erőművek többsége éppen a brüsszeli nyomás miatt is belement a módosításba, akadnak olyan cégek, amelyekkel nem vezettek eredményre a tárgyalások. Emlékezetes: a HTM-ek körülötti politikai vitákban rendre azok fenntartása melletti érvként hangzott el, hogy felmondásuk esetén a magyar államnak egyfajta kártérítést kellene fizetnie az erőműveknek. A brüsszeli döntés aligha ezt igazolja.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban az Indexnek elmondta: a brüsszeli döntés új helyzetet teremtett, hiszen míg korábban a magyar állam egyszerűen kihátrált volna egy korábban megkötött polgári szerződésből, most az ezen szerződésben foglaltakat az erre illetékes testület minősítette jogosulatlan állami támogatásnak. A korábbi, és a Bizottság által is vizsgált tíz HTM közül időközben három lejárt, a fennmaradó hétből négyről már sikerült a 2007-ben kezdett egyeztetések nyomán megállapodni. Egy ügyben a szerződés kifut, két erőművel, a Dunamenti Erőművel és az AES Tisza erőművel viszont nem sikerült megegyezni, a két erőmű perli a magyar államot egy washingtoni választott bíróság előtt. Pichler Ferenc szerint a megszületett megállapodásokat nem befolyásolja, hogy a brüsszeli döntés nyomán most az erőműveknek még fizetnie kell, azt ugyanakkor, hogy mennyi pénzről lehet szó, egyelőre a Pénzügyminisztériumban sem tudják.
A bizottság vizsgálata szerint a Magyarországon megtermelt áramnak körülbelül a kétharmadát a hosszú távú vásárlási megállapodások keretében a Magyar Villamos Művek (MVM) részére értékesítik. Ezek a megállapodások korlátozzák a versenyt, mert a piac jelentős részét elzárják az újonnan versenybe lépők elől. Ezért az új belépőknek csak korlátozott lehetőségük nyílik arra, hogy versenyezzenek a piacon, vagyis a verseny nem bontakozhat ki megfelelően. Alapos vizsgálatot követően a Bizottság megállapította, hogy az MVM és tíz villamosenergia-termelő által 1995 és 2001 között megkötött HTM-ek Magyarország 2004. május 1-i uniós csatlakozásától fogva - az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében - jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtanak az említett termelőknek. A Bizottság végső határozata elrendeli a megállapodások hat hónapon belüli megszüntetését. Magyarországnak ezenfelül vissza kell fizettetnie a villamosenergia-termelőkkel azokat a bevételeket, amelyekhez az utóbbiak a HTM-ek hiányában, piaci körülmények között nem juthattak volna hozzá, olvasható a határozatban.
Az EU-bizottság elismeri, hogy az áramtermelők az EU-csatlakozás előtt jelentős összegeket ruháztak be az erőművekbe. A bizottság más tagállamok számára már engedélyezte, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját megelőzően végzett beruházások megtérülésének elősegítése érdekében állami támogatást nyújtsanak az áramtermelőknek, feltéve, hogy az ilyen támogatás a lehető legkevesebb negatív hatást gyakorol a versenyre. 2001-ben pedig közzétette az "átállási költségek módszertana" elnevezésű dokumentumot, amely az ilyen típusú támogatások értékelésére vonatkozó elveket állapítja meg.
A bizottság vizsgálata feltárta, hogy a magyarországi HTM-ek nem jelentenek megfelelő eszközt a termelők csatlakozást megelőző beruházásainak ellentételezésére. Inkább megvédik ezeket az inkumbenseket a versenykényszertől, nem pedig elősegítik a szabad piaci körülményekhez történő alkalmazkodásukat.
A határozat csak a HTM-eket érinti. Ha Magyarország másik kompenzációs mechanizmust jelentene be, akkor azt annak sajátos jellemzői alapján kellene elbírálni. A lengyelországi HTM-ek esetében a bizottság ugyanabban a határozatban szólíthatott fel a szerződések megszüntetésére, illetve hagyhatta jóvá a Lengyelország által bejelentett és az "átállási költségek módszertanának" elveivel összhangban lévőnek ítélt ellentételezést.
A kilencvenes évek közepén Magyarországnak az ellátás biztonsága és az áramtermelő infrastruktúra korszerűsítése volt a legfontosabb célja az energiaágazatban. E tőkeigényes célok elérése érdekében, az áramtermelők magyarországi beruházásainak ösztönzésére szolgáló eszközként hozta létre az állam a HTM-eket. Az 1995 és 2001 között megkötött, illetve 2010 és 2024 között lejáró megállapodások keretében az MVM kötelezettséget vállalt rögzített mennyiségű termelési kapacitás, valamint meghatározott mennyiségű megtermelt energia rögzített áron való megvásárlására. Ily módon a HTM-ek - az üzleti kockázatok kizárásával - garantálják a termelők számára beruházásaik megtérülését. Az azokat megkötő termelőket pedig előnyösebb piaci helyzetbe hozzák a többiekhez képest, emlékeztet végezetül a bizottság szerdai közleménye.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
