Árverési maffiával harcol az APEH

Tavaly 45,56 milliárd forintnyi ingó és ingatlanvagyont foglalt le adótartozás miatt az APEH. Ezekből 8,1 milliárd forint volt az elárverezett tárgyak értéke, ám az adóhivatal kasszájába csak 1,222 milliárd forint folyt be, ami töredéke a lefoglalt vagyon valós értékének és az APEH évi több mint 200 milliárd forintos végrehajtási bevételének.

Az adóhivatal az ellenőrzött tartozás alapján indít végrehajtási eljárást, aminek különböző formái lehetnek, például inkasszó, követelésfoglalás, valamint az ingó vagy ingatlanvagyon lefoglalása. Ha vagyontárgyakat foglalnak le adótartozás miatt, a lefoglalást követően ingóság esetén 30, ingatlan esetén 45 nap után kitűzhető az árverés, vagy pályázatot hirdetnek meg az értékesítésre.

Autó negyed, lakás fél áron

A jelenlegi szabályok mellett egyik sem igazán hatékony eljárás, derült ki Várszeghi Györgynek, az APEH végrehajtási főosztályvezetőjének a szavaiból. A végrehajtási törvény szerint az árverezett vagyontárgyak értékesítése során a kikiáltási ártól (becsértéktől) – megfelelő ajánlat hiányában – az árverést vezető adóvégrehajtónak a törvény szerint fokozatosan lejjebb kell szállnia. Ingó vagyon esetén a becsérték 25 százalékáig is le kell vinni az ajánlatokat, míg ingatlannál 50 százalék az alsó határ.

Ezt a jogszabályi lehetőséget használja ki az árverési maffia. Szervezett csoportok vannak, amelyek a nagy értékű ingóságok – főleg gépjárművek – esetén előre megállapodnak arról, ki mit vehet. Így például ha van egy személyautó, aminek a kikiáltási ára a szakértők által meghatározott becsérték alapján 1 millió forint, akkor ezt 250 ezer forintért is meg tudják venni. Ha valaki az utcáról betévedve venné meg autót, azt a hiénák – akár erőszakkal is – rá tudják venni arra, hogy ne licitáljon.

A hiénák miatt az APEH és az adós sem jár jól. Utóbbinak ugyanis egymilliós adótartozás esetén akár négymillió forintnyi ingóságát is elárverezhetik, mire a pénzéhez jut, míg az adóhivatal egy helyett akár négy-öt árverést is tarthat, hogy hozzájusson egyetlen vagyontárgy normál becsértékének megfelelő összeghez.

.	2004			2005			2006
	ingó	ingatlan	összesen	ingó	ingatlan	összesen	ingó	ingatlan	összesen
Foglalt érték (milliárd forint)	33,343	20,4	53,743	37,547	19,439	56,986	31,996	13,564	45,560
Árverezett vagyontárgyak száma (db)	3231	638	3869	3658	711	4369	4350	1002	5352
Az árverezett vagyontárgyak becsértéke (milliárd forint)	3,677	1,3	4,977	3,954	1,13	5,084	5,032	3,075	8,107
Befolyt bevétel (milliárd forint)	0,722	0,386	1,108	0,567	0,446	1,013	0,8	0,422	1,222
Forrás: APEH

Az Indexnek egy szót se

A fővárosban, a Gvadányi úti APEH-igazgatóságon – itt végzik a budapesti árveréseket – mi is gyorsan megtapasztaljuk, hogyan is (nem) működik az árverés. Kiválasztunk egy szimpatikus napot, amikor bugyikra, melltartókra, tangákra és bodykra lehet licitálni, és Barakonyi kollégával mozgásba lendülünk.

De nem elég gyorsba: az árverést 9:30-ra írják ki, mi – részben a kissé körülményes beléptetés miatt – 9:42-kor érkezünk a licitálóterembe. Pont jókor ahhoz, hogy megtudjuk: licitálás aznap nem (aznap sem) lesz. Az árverési hirdetményben szereplő teljes árukészletet felvásárolta ugyanis az egyetlen megjelent érdeklődő.

"Mondana az Indexnek néhány szót az árverésekről, mióta jár, miket vásárol?" – kérdezzük a vevőt, a decens, negyvenes évei végén járó úriembert. Kísérete egyik tagja válaszol, idősebb, erősen napbarnított, kopaszodó férfi: "Az Index? Az az internetes valami? Az annyi marhaságot összeirkál, nem mondunk semmit, hagyjanak békén."

Bugyik, varrógépek és egy nappali szoba

Békén hagyjuk, és jobb híján az árverési csarnokban nézünk körül. Van is mit, mintha egy Rejtő Jenő-hős életébe toppantunk volna be. Szemben velünk egy zongora és egy pianínó néz egymással farkasszemet, eléggé le lehetnek hangolva, jut eszünkbe az olcsó poén.

Mögöttük hihetetlen mennyiségű radiátor, "egy irodaház annyival tartozott, hogy még a fűtést is elhozták?" – értetlenkedünk. Megnyugtatnak, hogy egy épületgépészeti áruházból származik. A radiátorok mögött két motor, egy csúnya zöld polc és egy bőr forgószék alkot egészen különleges elegyet.

A túloldalon egy ízlésesen berendezett nappali szoba tévével és tévéállvánnyal, mellette komplett varrodai felszerelés, az ósdinak tűnő varrógépekben még a cérna is be van fűzve. Ez alapján azt hihetnénk, forró nyomon vagyunk, frissen lefoglalt árut találtunk, de nem. "Azt sem tudom már, mióta vannak ezek itt" – mondja az egyik dolgozó.

Ha nem kel el, visszaadják

Egyébként ha egy ingóságot minimális áron sem tudnak értékesíteni, még egyszer árverésre bocsáthatják. Ha az az árverés is sikertelen, a lefoglalást fel kell oldani, vagyis az adós visszakapja tulajdonát. Az ingatlanok hathavonta mehetnek kalapács alá, és akárhányszor megkísérelhető az eladásuk. Mint a tavalyi adatok is mutatják, az árverésen a becsértéknek (amelyet néha már mesterségesen próbálnak föltornászni) alig több mint nyolcadrésze folyik be az előzetes egyezkedés miatt.

A kialakult helyzettel az adóhivatal is tisztában van, ám tenni semmit nem tud ellene. Ezek a "ráhatások" ugyanis jellemzően nem az árverés APEH-felügyelet alatt álló helyszínén, hanem kint az utcán, még a licitálás megkezdése előtt történnek, mondja Várszeghi György. Volt már, hogy az adóhivatal kért rendőri biztosítást, de hatósági jogkörük csak a licitálóterem ajtajáig terjed, így azt, hogy azon kívül mi történik, nem tudják befolyásolni.

A maffiával kiszúrnak – de a kereskedőkkel is

A problémák megoldására két lehetőség van. Az egyik a pályázati értékesítés lenne, ez viszont azért nem eredményes, mert a törvény szerint legalább a forgalmi értékkel azonos becsértéket kell megajánlani.

Ezzel a nagy tételben történő, érdemi bevételt hozó vásárlásokat lehetetlenítenék el, miután az ilyen vevők általában kereskedők, akik nem tudják nyereséggel továbbadni a piaci áron vett portékát. Ezzel a módszerrel tehát ki lehet ugyan szűrni az árverési maffiát, de a becsületes kereskedőket is.

Törvénymódosítás kellene

A másik lehetőség a törvények módosítása lenne. Várszeghi György szerint az árverési törvényben a 25 százalékos limitet kellene magasabbra emelni. A másik törvénymódosítási lehetőség a pályázati értékesítés szabályainak átírása lenne oly módon, hogy a forgalmi érték alatt is meg lehessen hirdetni a pályázatot. Ezzel a főosztályvezető szerint ki lehetne szűrni az árverési maffiát, és nem járnának rosszul a kereskedők.

Az adóhivatal a törvénymódosításokat már több alkalommal kezdeményezte, de eddig sikertelenül. Várszeghi György azt mondta, idén ismét beadják javaslatukat a minisztériumba.