További Magyar cikkek
Elvileg 400-400 millió forintot költött a választási kampányra az MSZP és a Fidesz-KDNP – előbbi 11, utóbbi 169 ezer forinttal kevesebbet az engedélyezettnél –, míg az SZDSZ 390 helyett 363, az MDF 385 helyett 305 millió forintból hozta ki a tavalyi országgyűlési kampányt (az elkölthető pénz mennyiségét az elindított egyéni jelöltek száma határozza meg, jelöltönként 1,038 millió forintot lehet elszórni). Az ÁSZ jelentése szerint így formálisan mindegyik parlamenti párt, valamint az egy képviselőt delegáló Somogyért Egyesület is a limiten belül tartotta a kampányra fordítható pénz mennyiségét. Ahogyan a jelentést ismertető Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója fogalmazott: "betegesen ez a szám jön vissza" minden elszámolásban.
Kampány a semmiből
A számvevőszéket törvény kötelezi arra, hogy a választásokat követő egy éven belül közzétegye a kampánykiadások ellenőrzéséről szóló jelentését. Azonban maga az ÁSZ is elismeri, hogy ez a jelentés nem teljes körű, mivel a törvényi előírások "nem biztosították a feltételeket a választási kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságához". A számvevőszékhez "folyamatosan, nagy számban érkeztek a kampánypénzek túllépésével kapcsolatos bejelentések", azonban az esetek többségében "a bejelentők olyan vizsgálatot igényelnek, amelyre az ÁSZ-nak nincs felhatalmazása" – olvasható a jelentésben.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számvevőszék nem tehetett mást, mint azt, hogy megnézte, papíron a jelölő szervezetek szabályosan költötték-e el a jelöltenként felhasználható nagyjából egymillió forintot. A törvény nem kötelezi a pártokat, hogy például bejelentsék, a különböző kampánycélú reklámanyagból mennyit és mennyiért készíttetnek, így az ÁSZ a közölt számok valódiságát érdemben nem tudja ellenőrizni, hiszen nyomozást nem végezhet, mondta Horváth Balázs főcsoportfőnök-helyettes.
De ki fizette a buszokat?
Ez a szabályozás korlátozza "a kampányráfordítások nyilvánosságát, a magánszektor támogató szerepének megismerését". A számvevőszék szerint ezek a törvényi hiányosságok "fenntartják a választások finanszírozásának átláthatatlanságát, és korrupciós kapcsolatoknak adnak teret". Az ÁSZ ezért ennek a jelentésnek a részeként is sürgeti a kormányt – a korábban elkészített közpénzügyi tézisek szellemében –, kezdeményezze a választási eljárásról szóló törvény módosítását, hogy a kampányfinanszírozás átlátható, ellenőrizhető legyen.
A számvevőszék keze meg van kötve, nem tud célszerűségi szempontból vizsgálódni, mondta Lóránt Zoltán. A főigazgató példaként említette a kampányok alatt rendezett nagygyűléseket. Ezekre komoly mozgósítások voltak, buszokkal érkeztek emberek az ország minden tájáról, ám sehol nincs adat arról, hogy ezeket a buszokat hol és ki rendelte meg, ki állta a számlát. Az óriásplakátok kapcsán az ÁSZ illetékesei azt mondták: ha a kampány alatt összeszámolnák, már azoknak a költségei meghaladnák a limitet. Az ÁSZ-nak azonban nincs joga, hogy a pártokhoz odamenjen és adatokat kérjen.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint a pártok a kiadások 25 százalékát hitelből, 20 százalékát magánszemélyektől kapott adományokból fedezték. A jogi személyektől kapott támogatás aránya papíron csak 0,2 százalék volt. Ez azt jelzi, hogy rejtve maradnak a vállalkozóktól kapott pénzek, amelyek az ÁSZ által nem látható szürke zónában mozognak, mondta Horváth Balázs.
Lázárt és Vadait nyomták fel
A jelentés szerint két képviselőjelölt kampánykiadásaival kapcsolatban érkezett bejelentés az ÁSZ-hoz. Azonban a számvevők sem a karcagi jelöltként indult szocialista Vadai Ágnes – jelenlegi HM-államtitkár –, sem a Fidesz-KDNP színeiben Hódmezővásárhelyen mandátumot szerzett Lázár János kampánycélú kiadásai között nem talált túlköltésre utaló jeleket. A jelentésben szóvá tett legkomolyabb szabálytalanság az volt, hogy a Fidesz a nyilvántartása szerint elfogadott háromezer forintnyi névtelen, postai úton érkezett támogatást, holott ezt a párttörvény tiltja.
A számvevőszék több javaslatot is megfogalmazott annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a kampányfinanszírozás. Egyebek mellett azt szeretnék, legyen egy reális limit, amit egy jelöltre költeni lehet, hiszen az 1997-es törvényben meghatározott 1 millió forinton már átlépett az idő. Kezdeményezik azt is, hogy az óriásplakátok és egyéb reklámanyagok készítőinek pontosan be kelljen számolniuk az azzal kapcsolatos költségekről és a megrendelőről.
Az ÁSZ-javaslatok között szerepel a kampányidőszak pontos meghatározása, a beszámolás elmulasztásának retorziója – ma ugyanis semmi következménye nincs annak, ha valaki nem számol el a kampánykiadásaival –, annak körülírása, hogy pontosan milyen és milyen körből származó támogatásokat kelljen bejelenteni, valamint a jogi személyek által adható kampánytámogatások megszüntetése. Utóbbival kapcsolatban a felvetésre, hogy ebben az esetben a jogi személy pénzét egy magánszemély nevében adnák a pártnak, Lóránt Zoltán azt mondta: arra sokan felfigyelnének, hogy egy-egy magánszemély miből és miért támogat egy-egy pártot százmillió forinttal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
