Keresztbe tett az ÁSZ a PM-nek

Rendesen keresztülhúzta a Pénzügyminisztérium számításait az Állami Számvevőszék. Kovács Árpád elnök mai sajtótájékoztatóján bejelentette, az ÁSZ szervezetén belül megkezdték egy olyan egység felállítását, amely az esetleg létrejövő költségvetési hivatal működését modellezné. A lépés meglepetésnek számít.

Az utóbbi hetekben gőzerővel folytak ugyanis az egyeztetések a politikai pártok között - legutóbb Sólyom László államfő is bekapcsolódott a konzultációkba, azok sikerét remélve - a PM-nél néhány hónapja kidolgozott koncepcióról. A szaktárca elképzelései szerint egy új, szigorúbb és átláthatóbb gazdálkodást kikényszerítő költségvetési szabályrendszer részeként jönne létre - mint új intézmény - a költségvetési hivatal. A tervek szerint a parlament alá tartozó, a kormánytól független intézmény többek között számításokat készítene arról, hogy az egyes törvényjavaslatok mennyivel emelik a kiadásokat, vagy csökkentik a bevételeket (esetleg fordítva), véleményt alkotna arról, hogy a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat megalapozott-e, és tájékoztatná a képviselőket és a közvéleményt a felmerülő államháztartási kérdésekben.

Voltak jelek

Az ötpárti megbeszélések következő fordulóját szeptember közepén tartják, az eddigi kommentárok alapján minden esély megvan a költségvetési hivatal létrehozására. Ezért derült égből villámcsapásként hathat az ÁSZ mostani akciója, hiszen saját szervezetükön belül bíznak meg egy kezdetben négy-hét fős apparátust azzal, dolgozza ki a költségvetési hivatalhoz hasonló funkciót betöltő egység szervezeti és működési szabályzatát, mérje fel a személyi feltételeket. Januártól bővülne 10-12 fősre a részleg. Ez az egység lényegében ugyanazt a feladatot látná el, mint a költségvetési hivatal, vagyis hatástanulmányokat készítene a szaktörvényekhez, felügyelné, hogy a törvénybe foglalandó költségvetési szabályokat betartja-e a kormányzat.

Kovács Árpád sietett hozzátenni, azért érezte szükségét a szóban forgó egység létrehozását, mert jövő tavasszal már el kell kezdeni a 2009-es költségvetési törvény tervezését, és félő, hogy a még mindig csak a tervekben létező hivatal felállításának csúszása, az intézmény apparátusának összeszedése hátrányosan érintené a 2009-es büdzsé megalkotását. Ha olyan döntés születne, hogy mégis költségvetési hivatal jöjjön létre, akkor a mostani egység felállítása segít abban is, hogy nem kell mindent elölről kezdeni, lesznek tapasztalatok - érvelt az ÁSZ-elnök.

Annak már voltak jelei, hogy a számvevők maguknak akarják az új, pénzzel párosuló feladat ellátását. Tisztségviselői többször hangoztatták, hogy sokkal olcsóbb egy meglevő szervezeten belül megbízni egy egységet ezzel, mint új intézményt létrehozni. Kovács Árpád most is emlékeztetett erre. Bár az elnök leszögezte, szó nélkül átadják a mostani egységet, ha a költségvetési hivatal mellett tennék le voksukat a politikai döntéshozók.

Az ÁSZ első embere lapunk kérdésére azt mondta, a pénzügyminiszter messze egyetértett az egység mostani felállításával. Az Index ugyanakkor úgy értesült, csupán pár nappal ezelőtt ismerkedhettek meg Kovács elképzelésével a tárca szakemberei. Az ÁSZ-elnök arról tájékoztatta lapunkat, hogy a pártok illetékeseivel közölte tervét, akik azt tudomásul vették.

Visszautasítottak beszámolókat

Nincs új a nap alatt - ez lehetne a mottója annak a vaskos dokumentumnak, amelyben az Állami Számvevőszék ismerteti, mire jutott a múlt évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során. A Pénzügyminisztérium pénteken, a rendelkezésére álló idő utolsó napján nyújtotta be a parlamentnek a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, vagyis azt a jogszabálytervet, amelyben a PM számot ad az államháztartás tavalyi gazdálkodásáról. A számvevők ezzel egy időben tették közzé, ők mire jutottak vizsgálódásaik során.

Élesen kritizálja az ÁSZ, hogy a korábbi esztendőkhöz képest jottányit sem javult az adóforintok elköltésének átláthatósága. A tisztánlátást nehezítette a kormányzati szerkezetátalakítás (minisztériumokat vontak össze, háttérintézményeket szüntettek meg és szerveztek újjá a tavaszi választásokat követően), amiről a számvevők megállapították: a kormányzati struktúraváltás és a szervezet-átalakítások nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg. Sok helyen nem készítették el határidőre a beszámolókat, nem kezelték szabályszerűen a megszűnő szervezetek bizonylatait. A közpénzek nyomon követhetőségét az is megnehezítette, hogy a minisztériumokban és más intézményeknél annyira leépült a belső kontrollrendszer, hogy az elszámolások és beszámolók megbízhatósága kérdéses. Sok helyen vissza is utasították a számvevők a beszámolókat.

Azt is nehezményezi az ÁSZ, hogy mint a korábbi években, úgy tavaly is érvényben voltak szabályok, amelyek nagy szabadságot biztosítanak a kabinetnek, ha a megelőző év végén törvénybe foglalt költségvetési mozgásteret szűknek ítélte. Magyarán: hiába az Országgyűlés által elfogadott, a gazdálkodást meghatározó törvény, sokszor nem szükséges törvényi jóváhagyás ahhoz, hogy a kormány túllépje a keretszámokat, többet költsön. A költségvetési törvény betartásához nincsenek szankciók rendelve - fogalmaznak a szakértők.

40 százalékos hiba

Mindezek következtében döbbenetesen nagy eltérés adódott az eredetileg elfogadott költségvetési hiány és a végleges szám között. Csaknem 40 százalékkal (!) lett nagyobb a deficit annál, amit a parlament elfogadott. Ez a számok nyelvén azt jelenti: az államháztartás egészében 1580 helyett 2199 milliárd forintos hiányt sikerült produkálnia a Gyurcsány-kormánynak. A kabinet, hogy szépítse a teljesítményét, december 14-én módosította a költségvetés számait - Kovács Árpád szavaival élve legalizálták a rossz tervezést -, amihez képest nyilvánvalóan jóval kisebb az eltérés.

Nem szabad úgy nekifutni a 2009-es büdzsének, hogy a jelenlegi szabályok alapján folyjon a tervezés, végrehajtás - szögezte le az ÁSZ-elnök. Ezek jól mutatják, mihamarabb égető szükség van a szabály alapú költségvetésre, olyan új előírásokra és regulákra, amelyek a kormány kezét kötik a választási költekezés időszakában.