Adócsökkentés úgysem lesz

A szervezet sok éven át élesen kritizálta a mindenkori költségvetési törvényjavaslatot, megalapozatlannak titulálta összességében, és számos bevételi és kiadási tételt közepesen vagy nagyon kockázatosnak talált. A jövő évi büdzsé az előrejelzett makrogazdasági tendenciák teljesülése esetén megvalósíthatónak, a sarokszámok alapján kiegyensúlyozottan megtervezettnek tűnik - ezt mondta viszont Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke ma, amikor ismertették a szervezet véleményét a parlament előtt heverő aktuális költségvetési törvényjavaslatról. Csak néhány kiadási és bevételi sor teljesítését gondolják bizonytalannak, ám az ebből fakadó kockázatot a beépített mintegy 170 milliárd forintos tartalék ellensúlyozhatja.

Nem minden szép és jó

Persze hibákra most is bukkantak a számvevők, amiket szóvá is tettek. Az összes adó- és vámbevétel közel feléről nem tudtak véleményt formálni, mert ehhez nem kaptak megfelelő adatokat és háttérszámításokat a Pénzügyminisztériumtól. Így a társasági adóról,a személyi jövedelemadóról, a szolidaritási adóról, az eváról sem tudták megmondani, reálisak-e, és mennyire kockázatosak. (Amelyik adó- és vámbevételi sorról tudtak véleményt formálni, úgy vélték, alacsony kockázat mellett teljesíthetők.)

Azt is kritizálták, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos lépésekre vagy az adócsomag parlamenti beterjesztésére azt követően kerített sort a kormányzat, hogy az ÁSZ már lezárta a minisztériumokban folyó tervezést értékelő munkáját.

Egyáltalán nem lennének meglepődve a számvevők, ha a kiadások úgy alakulnának, ahogyan most a költségvetési tervben szerepel. Sőt a törvényjavaslat benyújtása előtt jelentősen változtak az egyes kiadási tételek, és ennek következtében arra jutottak a büdzsétervet minősítő szakemberek, hogy még megtakarítás is lehet a kiadásoknál. Magyarán: a kormány óvatosságból mintha magasabb kiadási előirányzatokat írt volna bele a költségvetésbe, mint amit reálisnak tart.

Veszélyes terhet cipelnek

Igazából egyetlen komolyabb kockázatra bukkantak az ÁSZ munkatársai. Kellemetlen meglepetéssel szolgálhat, ha a kabinet esetleg átvállalja - ahogyan egyébként idén is teszi - az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek, gazdálkodó szervezetek (elsőként is a MÁV és a BKV) adósságait.

Kovács Árpád szerint veszélyesnek gondolják még a béralakulást, vagyis azt, hogy ha jövőre a közszférában egy egyszeri béremelésre kerülne sor, az megnehezítené a konvergenciaprogram és a beígért hiánycsökkentési mérték teljesítését.

Odaszúrt a kormányzatnak az Állami Számvevőszék azzal is, hogy az egészségügynél és a közigazgatásban megszorító, restrikciós intézkedések történtek, ám az, hogy ezek jobb szolgáltatási színvonalat eredményeznek, még nem látszik. Az egészségügyi lépések nyomán a kórházakra testálták az adósságképződést, a kórházak adósságállománya 25 milliárd forintra emelkedett.

A helyi önkormányzatok helyzete sem megnyugtató, abban az értelemben, hogy egyre kevesebb forrást kapnak a központi költségvetésből, amit működésre fordíthatnak - ugyanakkor az is igaz, hogy fejlesztési forrásaik bővülnek. A helyhatóságok növekvő hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással pótolják a hiányzó forrásokat. Pontosabban az emelkedő mértékű eladósodásért döntő részben a főváros és a kerületek, valamint 15-20 nagyobb város felelős. Az ÁSZ szóvá tette azt is, hogy az önkormányzatok saját bevételeit megint csak nem tudja megítélni, mert megfelelő számítások, háttéranyagok nincsenek.

Ráhajtottak a hivatalra

Kovács Árpád nem mulasztotta el megismételni azt a többször is hangoztatott kifogást, hogy még mindig késik a fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodásra kényszerítő szabályrendszer, a közpénzügyi törvénycsomag megalkotása. Ennek kapcsán jelezte azt is, hogy a költségvetési véleményük mellett egy olyan tanulmányt is elkészítettek, amely a beterjesztett büdzséterv makrogazdasági megalapozottságát vizsgálja.

Az ÁSZ ezzel a második lépést is megtette a kormány által létrehozni tervezett költségvetési hivatal megkaparintásáért. A számvevők nyár végén - miközben ötpárti egyeztetéseket folytattak a közpénzügyi törvény és annak keretében a költségvetési hivatal megalkotásáról - mindenki meglepetésére házon belül létrehoztak egy egységet, amely a költségvetési hivatal munkáját modellezné. Most pedig elő is álltak az első tanulmánnyal, igyekezve bizonyítani, hogy náluk jó helyen lenne a feladat.

A mostani lépést persze nem ezzel indokolták. Azzal érveltek, hogy a tanulmány elkészítésével segíteni kívánják az Országgyűlést abban, hogy milyen követelményeket támasszon a költségvetés megalapozottságát vizsgáló majdan létrehozandó hivataltól.

Nem látják a terét

Az elkészített anyagban az adórendszer területére is tévedtek a számvevők. Azt állítják, hogy a magyar adórendszer megérett egy átfogó modernizációra. Ez magában kell hogy foglalja az adóigazgatás fejlesztése mellett az adószerkezet átszabását: a vagyoni típusú, valamint a zöldadók súlyának és a tőkejövedelmek terhelésének növelését, a munkáltatók élőmunka-terheinek mérséklését és a szolidaritási adó eltörlését szorgalmazzák. Ugyanakkor a fogyasztási típusú adók (értsd: áfa, jövedéki, regisztrációs adó) emelésének nem nagyon látják terét. Kovács kijelentette azt is, pár éven belül a teljesítendő feladatok és a költségvetés helyzetének ismeretében nem reális az adóterhelés mérséklése.

A tanulmány keretében rámutattak arra is, hogy a 2009-re a kabinet által prognosztizált gazdasági élénkülés nem túl valószínű. A kormány 4 százalék feletti GDP-bővülésre számít két év múlva, ám az ÁSZ szerint ez közel sem fog így alakulni, mivel kimerülőben vannak az erőforrások, amelyek új növekedési pályára állítanák a gazdaságot, a növekedés új ösztönzői pedig még nem ismertek.