Géza
-11 °C
-4 °C

Állami fejlesztés magánpénzből: privát buli magyar módra

2007.05.21. 16:34
A köz- és a magánszféra együttműködésében megvalósuló, úgynevezett ppp-beruházások az egyik legaktuálisabb kérdést jelentik ma Magyarországon, mondta az Állami Számvevőszék Módszertani Intézetének főigazgatója. Báger Gusztáv annak kapcsán beszélt erről, hogy ismertették a tanulmányt, amely a köz- és a magánszféra különböző együttműködési formáival kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatja be. Az eredmény nem meglepő: ami világszerte jó konstrukció, az nálunk sok hibával valósul meg, és csak ritkán éri el a célját. Már jövőre vizsgálni fogják, hogy a kormányzati negyed is ilyen lesz-e.

A ppp az egyik legaktuálisabb kérdés ma Magyarországon a kormányzati negyed felépítése miatt, hiszen ez lesz a legnagyobb ilyen program ebben az országban, ha megvalósul – fogalmazott Báger Gusztáv. A három szerző – Báger, Hamza Lászlóné és Kovács Richárd – által készített tanulmányt bemutató főigazgató elmondta: az Állami Számvevőszék már jövőre vizsgálni fogja a kormányzati negyed addigra megvalósult szakaszait, így az előkészítő tervezést – bár az ÁSZ nem tud arról, hogy ilyen összehasonlító elemzés történt volna –, a pályáztatást és ha addigra megvalósul, a szerződéskötést is.

Nem bukott meg, de nem sikerült

A kitüntetett figyelem oka, hogy a ppp-s beruházások – amelyek csak egy részét képezik a magán- és a közszféra együttműködésének, hiszen ide tartoznak még a tanulmányban szintén vizsgált kiszervezések, továbbá az utalványrendszerek és a felhasználói díjfizetési kötelezettségek is – korántsem számítanak Magyarországon sikertörténetnek. Azt ugyan túlzás kijelenteni, hogy ami eddig ppp-ben történt Magyarországon, az egyértelműen rossz, így a konstrukció nem bukott meg, de "az első próbálkozások nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna" – fogalmazott Báger Gusztáv.

A főigazgató szerint a hibákat részben az magyarázza, hogy eddig nem volt szakmai tapasztalat, sem megfelelő jogszabályi háttér. Most azonban már elérkeztünk a fordulóponthoz: tudjuk a leckét, tudjuk, hogy nagyobb odafigyeléssel, nagyobb szakmaisággal kell ezt a konstrukciót csinálni. Az államnak pedig nem szabad ilyen beruházásokba azért belemennie, mert a versenyszektor részéről valaki felajánlkozik, fogalmazott a főigazgató.

Amit elronthattunk, elrontottuk

A számvevőszéki szakember szerint akkora melléfogások, mint az M5-ösnél voltak a kockázatmegosztásban, vagy amiket a Budapest Sportarénánál és a Művészetek Palotájánál találtak, már nem lesznek. A tanulmány felidézi: a sportarénát végül zömében állami hitelfelvételből építették meg, és állami cég üzemelteti, míg a Művészetek Palotája költséges szerződésmódosítások után pénzügyi lízing konstrukcióban épült meg.

Ha nagy hibák nem is lesznek, lesz sok kis hiányosság, mondta Báger a ppp-kről most folyamatban lévő ÁSZ-vizsgálatok kapcsán (a felsőoktatási létesítményfejlesztési program vizsgálata nyárra fejeződik be). A folyamatban lévő beruházások közül a börtönépítési programot tartja az ÁSZ a legkockázatosabbnak, mivel nem volt kellően kidolgozott a beruházás szabályozása.

700 milliárdos együttműködés

Maga a ppp alapvetően jó konstrukció, hiszen az államháztartási hiány növekedése nélkül teszi lehetővé infrastrukturális és egyéb állami fejlesztési feladatok megvalósítását. A befektetés tőkerészét a magánszereplő állja, a közszféra számára a beruházási ráfordítások 15-20 év alatt jelentkeznek. Mivel Magyarországon is magas a deficit, ami nem tesz lehetővé nagy volumenű állami beruházásokat, szinte szükségszerű a ppp előtérbe kerülése – más kérdés, hogy ezek eddig nem voltak sikeresek.

Ezt érzékelteti, hogy az idei költségvetés tájékoztató adatai szerint az eldöntött ppp-beruházások becsült jelenértéke meghaladja a 700 milliárd forintot. Ez a bruttó hazai ternék (GDP) 2,4 százalékát teszi ki. A ppp-vel kapcsolatos folyó kiadások (rendelkezésre állási díjak) 2010-ig a GDP 0,2 százalékával terhelik a költségvetést. Ebben önkormányzati beruházások is vannak, és bár a sportfejlesztési programban a tervezett 169 létesítmény helyett várhatóan csak mintegy 40 valósul meg, az ÁSZ szerint ezek a beruházások is jelentenek kockázatokat.

Az M5-ös 240 milliárdja

Hogy mennyit vesztettünk az eddigi hibás ppp-konstrukciók miatt, azt az ÁSZ sem tudja megmondani. Próbálták összesíteni az adatokat, de ez Báger szerint képtelenség. Példaként említette ugyanakkor, hogy az M5-ös autópálya-építés első szakaszánál az állam vállalta, ha nem lesz kellően nagy a forgalom, akkor fizeti a jövedelemkiesést. Az állam tehát magára vállalta a keresleti kockázatot, és mivel a forgalom áthelyeződött a mellékutakra, 1998 és 2004 között ez az összeg 60 millió dollárt (200 forintos dollárárfolyamon 12 milliárd forintot) tett ki.

Felelősségre vonás nem volt, csak kellemetlen egymásra mutogatás a minisztérium és a magántársaság között, mondta a főigazgató, aki hibaként említette azt is, hogy a szerződés bebetonozta a magántársaságot az M5-ösre. Ez a 12 milliárd forint így is aprópénz ahhoz képest, hogy a tanulmány szerint a teljes M5-ös projekt jelenértéke 242,8 milliárd forint, ami az államnak 2007-2010 között 138,36 milliárd forintnyi kiadást jelent (és további 23,1 milliárdot jelentett már 2006-ban).

Bár az M5-ösnél a szerződéskötés volt elhibázott, a ppp-s fejlesztéseknél általában már hamarabb jelentkeznek a problémák. Ha ppp-t akarunk, első lépésben meg kell állapítani, hogy állami fejlesztésben nem lenne-e kedvezőbb a beruházás megvalósítása. Ha az összehasonlításból az jön ki, hogy a ppp célszerű, a projektbe bele lehet fogni. Ezt az összehasonlító elemzést a kezdetekben el kell végezni, Magyarországon ez több esetben nem történt meg, mondta a főigazgató.

Nem tervezünk

Ez a hiányosság nemcsak a ppp-knél jelentkezik, hanem az egyéb konstrukcióknál is. A kiszervezéseket ugyancsak keményen kritizálta a számvevőszék. Az állami feladatok csökkentése érdekében létrehozott gazdasági és közhasznú társaságok nem tudták ellátni a funkciójukat, ezek az intézmények nem töltötték be a hozzájuk fűzött reményeket, olvasható a jelentés összefoglalójában.

Annak ellenére, hogy az ilyen cégalapítások célja a hatékonyabb működés, kimutatható megtakarítást a megoldás nem hozott. Sőt, az így alakult társaságok harmada veszteségesen gazdálkodott. Az ÁSZ szerint ezeket a világszerte jól működő megoldásokat magyar módra, drágán és gyakran pazarlóan sikerült adaptálni. Ennek oka, hogy a kiszervezési döntéseket sem előzte meg megfelelő tervezés, a teljesítménykritériumokat nem dolgozták ki, hatástanulmányokat nem készítettek.

Ne ügyeskedjünk

A negatív tapasztalatok nyomán a számvevőszék számos változtatási javaslatot fogalmazott meg. Ezek között említette Báger Gusztáv, hogy az állami és a magánpartner között folyamatosnak kell lennie az együttműködésnek, valamint finomítani kell a jogszabályi környezetet is. A főigazgató szerint el kell azon gondolkodni, ne alkossunk-e ppp-törvényt, valamint az önkormányzatokra is ki kellene dolgozni szabály- és korlátrendszert, hogy megóvjuk őket az eladósodástól. Báger azt is javasolta – utalva az autópálya-építéses trükközésekre –, hogy ne próbáljunk ügyeskedni a ppp-vel.

A pozitív példák között megemlítette a főigazgató, hogy a kormány megállapított egy korlátot, amit a ppp-s vállalások nem haladhatnának meg. A 2006-os költségvetésben a kiadási főösszeg 2 százalékában limitálták a ppp-s konstrukciókban vállalt hosszú távú kötelezettségeket, de ettől bőven elmaradt, 0,7-0,8 százalék lett az érték. Ettől az évtől a korlátot nem a kiadási, hanem a bevételi főösszeghez kötötték, és 3 százalékban állapították meg, ami Báger szerint biztosabb.