Olivér
4 °C
8 °C

Állami fejlesztés magánpénzből: privát buli magyar módra

2007.05.21. 16:34
A köz- és a magánszféra együttműködésében megvalósuló, úgynevezett ppp-beruházások az egyik legaktuálisabb kérdést jelentik ma Magyarországon, mondta az Állami Számvevőszék Módszertani Intézetének főigazgatója. Báger Gusztáv annak kapcsán beszélt erről, hogy ismertették a tanulmányt, amely a köz- és a magánszféra különböző együttműködési formáival kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatja be. Az eredmény nem meglepő: ami világszerte jó konstrukció, az nálunk sok hibával valósul meg, és csak ritkán éri el a célját. Már jövőre vizsgálni fogják, hogy a kormányzati negyed is ilyen lesz-e.

A ppp az egyik legaktuálisabb kérdés ma Magyarországon a kormányzati negyed felépítése miatt, hiszen ez lesz a legnagyobb ilyen program ebben az országban, ha megvalósul – fogalmazott Báger Gusztáv. A három szerző – Báger, Hamza Lászlóné és Kovács Richárd – által készített tanulmányt bemutató főigazgató elmondta: az Állami Számvevőszék már jövőre vizsgálni fogja a kormányzati negyed addigra megvalósult szakaszait, így az előkészítő tervezést – bár az ÁSZ nem tud arról, hogy ilyen összehasonlító elemzés történt volna –, a pályáztatást és ha addigra megvalósul, a szerződéskötést is.

Nem bukott meg, de nem sikerült

A kitüntetett figyelem oka, hogy a ppp-s beruházások – amelyek csak egy részét képezik a magán- és a közszféra együttműködésének, hiszen ide tartoznak még a tanulmányban szintén vizsgált kiszervezések, továbbá az utalványrendszerek és a felhasználói díjfizetési kötelezettségek is – korántsem számítanak Magyarországon sikertörténetnek. Azt ugyan túlzás kijelenteni, hogy ami eddig ppp-ben történt Magyarországon, az egyértelműen rossz, így a konstrukció nem bukott meg, de "az első próbálkozások nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna" – fogalmazott Báger Gusztáv.

A főigazgató szerint a hibákat részben az magyarázza, hogy eddig nem volt szakmai tapasztalat, sem megfelelő jogszabályi háttér. Most azonban már elérkeztünk a fordulóponthoz: tudjuk a leckét, tudjuk, hogy nagyobb odafigyeléssel, nagyobb szakmaisággal kell ezt a konstrukciót csinálni. Az államnak pedig nem szabad ilyen beruházásokba azért belemennie, mert a versenyszektor részéről valaki felajánlkozik, fogalmazott a főigazgató.

Amit elronthattunk, elrontottuk

A számvevőszéki szakember szerint akkora melléfogások, mint az M5-ösnél voltak a kockázatmegosztásban, vagy amiket a Budapest Sportarénánál és a Művészetek Palotájánál találtak, már nem lesznek. A tanulmány felidézi: a sportarénát végül zömében állami hitelfelvételből építették meg, és állami cég üzemelteti, míg a Művészetek Palotája költséges szerződésmódosítások után pénzügyi lízing konstrukcióban épült meg.

Ha nagy hibák nem is lesznek, lesz sok kis hiányosság, mondta Báger a ppp-kről most folyamatban lévő ÁSZ-vizsgálatok kapcsán (a felsőoktatási létesítményfejlesztési program vizsgálata nyárra fejeződik be). A folyamatban lévő beruházások közül a börtönépítési programot tartja az ÁSZ a legkockázatosabbnak, mivel nem volt kellően kidolgozott a beruházás szabályozása.

700 milliárdos együttműködés

Maga a ppp alapvetően jó konstrukció, hiszen az államháztartási hiány növekedése nélkül teszi lehetővé infrastrukturális és egyéb állami fejlesztési feladatok megvalósítását. A befektetés tőkerészét a magánszereplő állja, a közszféra számára a beruházási ráfordítások 15-20 év alatt jelentkeznek. Mivel Magyarországon is magas a deficit, ami nem tesz lehetővé nagy volumenű állami beruházásokat, szinte szükségszerű a ppp előtérbe kerülése – más kérdés, hogy ezek eddig nem voltak sikeresek.

Ezt érzékelteti, hogy az idei költségvetés tájékoztató adatai szerint az eldöntött ppp-beruházások becsült jelenértéke meghaladja a 700 milliárd forintot. Ez a bruttó hazai ternék (GDP) 2,4 százalékát teszi ki. A ppp-vel kapcsolatos folyó kiadások (rendelkezésre állási díjak) 2010-ig a GDP 0,2 százalékával terhelik a költségvetést. Ebben önkormányzati beruházások is vannak, és bár a sportfejlesztési programban a tervezett 169 létesítmény helyett várhatóan csak mintegy 40 valósul meg, az ÁSZ szerint ezek a beruházások is jelentenek kockázatokat.

Az M5-ös 240 milliárdja

Hogy mennyit vesztettünk az eddigi hibás ppp-konstrukciók miatt, azt az ÁSZ sem tudja megmondani. Próbálták összesíteni az adatokat, de ez Báger szerint képtelenség. Példaként említette ugyanakkor, hogy az M5-ös autópálya-építés első szakaszánál az állam vállalta, ha nem lesz kellően nagy a forgalom, akkor fizeti a jövedelemkiesést. Az állam tehát magára vállalta a keresleti kockázatot, és mivel a forgalom áthelyeződött a mellékutakra, 1998 és 2004 között ez az összeg 60 millió dollárt (200 forintos dollárárfolyamon 12 milliárd forintot) tett ki.

Felelősségre vonás nem volt, csak kellemetlen egymásra mutogatás a minisztérium és a magántársaság között, mondta a főigazgató, aki hibaként említette azt is, hogy a szerződés bebetonozta a magántársaságot az M5-ösre. Ez a 12 milliárd forint így is aprópénz ahhoz képest, hogy a tanulmány szerint a teljes M5-ös projekt jelenértéke 242,8 milliárd forint, ami az államnak 2007-2010 között 138,36 milliárd forintnyi kiadást jelent (és további 23,1 milliárdot jelentett már 2006-ban).

Bár az M5-ösnél a szerződéskötés volt elhibázott, a ppp-s fejlesztéseknél általában már hamarabb jelentkeznek a problémák. Ha ppp-t akarunk, első lépésben meg kell állapítani, hogy állami fejlesztésben nem lenne-e kedvezőbb a beruházás megvalósítása. Ha az összehasonlításból az jön ki, hogy a ppp célszerű, a projektbe bele lehet fogni. Ezt az összehasonlító elemzést a kezdetekben el kell végezni, Magyarországon ez több esetben nem történt meg, mondta a főigazgató.

Nem tervezünk

Ez a hiányosság nemcsak a ppp-knél jelentkezik, hanem az egyéb konstrukcióknál is. A kiszervezéseket ugyancsak keményen kritizálta a számvevőszék. Az állami feladatok csökkentése érdekében létrehozott gazdasági és közhasznú társaságok nem tudták ellátni a funkciójukat, ezek az intézmények nem töltötték be a hozzájuk fűzött reményeket, olvasható a jelentés összefoglalójában.

Annak ellenére, hogy az ilyen cégalapítások célja a hatékonyabb működés, kimutatható megtakarítást a megoldás nem hozott. Sőt, az így alakult társaságok harmada veszteségesen gazdálkodott. Az ÁSZ szerint ezeket a világszerte jól működő megoldásokat magyar módra, drágán és gyakran pazarlóan sikerült adaptálni. Ennek oka, hogy a kiszervezési döntéseket sem előzte meg megfelelő tervezés, a teljesítménykritériumokat nem dolgozták ki, hatástanulmányokat nem készítettek.

Ne ügyeskedjünk

A negatív tapasztalatok nyomán a számvevőszék számos változtatási javaslatot fogalmazott meg. Ezek között említette Báger Gusztáv, hogy az állami és a magánpartner között folyamatosnak kell lennie az együttműködésnek, valamint finomítani kell a jogszabályi környezetet is. A főigazgató szerint el kell azon gondolkodni, ne alkossunk-e ppp-törvényt, valamint az önkormányzatokra is ki kellene dolgozni szabály- és korlátrendszert, hogy megóvjuk őket az eladósodástól. Báger azt is javasolta – utalva az autópálya-építéses trükközésekre –, hogy ne próbáljunk ügyeskedni a ppp-vel.

A pozitív példák között megemlítette a főigazgató, hogy a kormány megállapított egy korlátot, amit a ppp-s vállalások nem haladhatnának meg. A 2006-os költségvetésben a kiadási főösszeg 2 százalékában limitálták a ppp-s konstrukciókban vállalt hosszú távú kötelezettségeket, de ettől bőven elmaradt, 0,7-0,8 százalék lett az érték. Ettől az évtől a korlátot nem a kiadási, hanem a bevételi főösszeghez kötötték, és 3 százalékban állapították meg, ami Báger szerint biztosabb.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?