8000 milliárd forint és a siker új kovácsai

Egy szép kiállású fővárosi szálloda szolid, alig több mint ötvenfős termében ünnepelték az elmúlt év legjobb uniós pályázatainak elkészítőit. A szomszédban, egy több száz fős teremben gázipari konferenciát tartottak, a termek mérete közötti különbséget akár a közpénzekkel való örvendetesen szigorú gazdálkodás jeleként is értékelhettük volna, de inkább azon gondolkodtunk, miért nem hívtak meg az átadásra – egy kellően nagy terembe – mindenkit, aki pályázott a 2006-os év legjobb projektjének kiírt díjra.

Persze emlékszünk A kis hercegből, jobb az, ha az ember tudja, mikor éri öröm – vagy egyáltalán, hogy öröm éri –, mert akkor előre tud készülni erre, díszbe tudja öltöztetni a szívét – de így a meglepetés elmaradt. Aki meghívást kapott, tudhatta, hogy nyert, bár a győztesek nevét titokban tartották. A többes szám nem véletlen: az év legjobbja ugyanis valójában az év öt legjobbja. Akárcsak tavaly, idén is három kategóriában osztották ki a díjat – vállalkozás, civil szervezet, egyéb gazdálkodó szerv –, továbbá átadtak egy esélyegyenlőségi és egy környezetvédelmi különdíjat is.

Szigorúbb feltételekkel

Meglepetést Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos sem okozott, amikor a rendezvény megnyitójában arról beszélt, 2007 és 2013 között 8000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás zúdul az országra. Ebből eddig 31 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat, de azokra csak március elsejétől lehet jelentkezni, a korábbinál jóval szigorúbb feltételekkel – bár ezekről már nem beszélt a 8000 milliárdos ember.

Arról viszont, hogy az ország most "páratlan lehetőségek kapujában áll", de hiába van ekkora forrás, "ha nincsenek a sikernek kovácsai". Hát persze, kellenek új főszereplők, ugrik be a fejlesztési ügynökség reklámkampánya, amelyet Bajnai is idéz, hozzátéve: miközben most új főszereplőket keresnek, nem feledkeznek meg arról sem, hogy három évig zajlottak a 8000 milliárd előzményének számító első nemzeti fejlesztési terv programjai, amelyben ügyes pályázó sok sikeres pályázatot készített.

Ezeket a sikeres embereket meg kell mutatni az országnak, mert nem sikerül jobb országot csinálni, ha nem lesz kultúraváltás. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha az ország átlátja: a kudarc kimagyarázásának kultúrája helyett fontos az egyéni siker és annak díjazása – mondta Bajnai Gordon, sajnos, a "jobb országot csinálni" az ő szájából kevésbé hangzott olyan pattogósan, mint a főnökééből, akiéből ezt már úgy megszoktuk.

A sikerkultúrára még várni kell

A sikerkultúrára azonban még a kormánybiztos álmai ellenére is várni kell. A cégek versenyében győztes ráckevei Korax Gépgyár és Vállalkozó Kft. például napelemgyártó kapacitásának bővítésére beadott pályázatával lett az év projektje, holott a cég eredetileg gépgyártásra alakult. Csakhogy a mai szakképzési viszonyok mellett nem lehetett esztergályos- és lakatostanoncokat találni, mondta Szöllősi György alapító tulajdonos, így a cég részben ezért döntött úgy, hogy profilt vált, és a fellendülőben lévő napenergia-bizniszba vág bele. Váltsunk kultúrát: sikerrel tették, a vállalat 100 dolgozójához most vesznek fel még 30-at, és büszkék arra is, hogy a cég fennállása alatt még egyetlen embert sem küldtek el azért, mert ne lett volna munka.

Nem hallgatta el a pályázók nehézségeit Farkas Jánosné, a civil szervezetek kategóriájában győztes Tiszacsege Ifjúságáért Alapítvány képviselője sem. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára szervezett tanodát fenntartó alapítványnak nem volt akadálymentes a projektje, a lassú finanszírozás és az aprólékos, nehézkes adminisztráció is hátráltatta őket. De váltsunk kultúrát: az alapítványi tanoda sokoldalú személyiségfejlesztést, készség- és képességfejlesztést biztosít a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai teljesítményének javítása érdekében. Ez azért is fontos, mert – kultúra-visszaváltás – a városban magas a munkanélküliség, különösen a roma lakosok között.

Energiafű

A magas munkanélküliség lenyesegetését segítheti – főként a mezőgazdasági vidékeken – a szarvasi Papíripari Kutatóintézet biomasszaprogramja is. Azokon a szikes, rossz minőségű földeken, amelyek élelmiszer-ipari mezőgazdasági célra nem használhatók, 15-20 tonna biomassza megtermelésére alkalmas növény termelhető. Ez jól jön ott, ahol magas a munkanélküliség, bár számunkra kissé érthetetlen módon a térség ebből a szempontból egyik legkedvezőbb helyzetben lévő városát, az NFH-s reklámfilmek egyik főszereplőjeként is ismertté vált Gyulát emlegették, amit nem értettünk (a következő NFÜ-s reklámkampányban, ha lesz ilyen, a mostani főszereplők is főszereplők lehetnek, ezt a felvetésünket legalábbis logikusnak nevezte Bajnai).

De nem volt időnk fennakadni ezen, egyébként is, kultúraváltás, nézzük a dolgok jó oldalát: a sokszor eltemetni látszott szarvasi energiafű-projekt talán mégis sikeres lesz, és ha elegendő szőlővesszőt vágunk ki az unió támogatásával, lesz helyünk, hogy energiát termeljünk magunknak, mit nekünk Gazprom, Druzsba, világpiaci bonyoldalmak.

A nők és Ózd

Volt még egy különdíjas, a Sukhar alapítvány, amely a Nők Ózd szociális ellátásának javításáért programjával kapott esélyegyenlőségi elismerést, míg az egyéb gazdálkodó szervek kategóriájában a pécsi Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium projektjét dicsérték. Előbbi az egyébként is hátrányos helyzetű térségben a nők, utóbbi a tanulók munkavállalási esélyeit növelő programmal pályázott és nyert.

Örültünk mi is velük, és jó volt látni, hogy a végén a kitüntetettek – akik az oklevél mellett egy kisplasztikát is átvehettek – még egy gyors csoportképre is összeálltak Bajnai Gordonnal. Alig fértek el mellette a 8000 milliárd sok nullájától.