Számolnak a bankok

A bankszektor 2004. első féléves adatait összegyűjtve az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kimutatta, hogy a kamatkülönbözet-adó kötelezővé tétele esetén a pénzintézeti szektor 16,037 milliárd forintot fizetne, míg a megemelt társasági adó költségnövelő hatása mindössze 13,411 milliárdos ráfordítást jelentene. A takarékszövetkezetek esetében még plasztikusabb az eltérés - mutatott rá M. Tóth László, az OTSZ ügyvezető igazgatója. A kamatkülönbözet-adó választása esetén az integrált takarékszövetkezetek 1,376 milliárd forintot fizettek volna az idei első félévi teljesítményük után, míg a megemelt adóteher mindössze 438 milliós többletterhet jelentett volna.

Az OTSZ felmérése szerint egyébként az integrált takarékszövetkezetek mintegy 800 millió forintot fizetnek majd többlet társasági adóként a jövő év folyamán. Az OTSZ számításainak némiképp ellentmond, hogy az előzetes tervek szerint előfordulhat, hogy egyedül az OTP Bank választja majd az alternatív bankadó-lehetőségek közül a 6 százalékos kamatkülönbözet-adót, míg a többiek a plusz 8 százalékos társasági nyereségadó mellett teszik le a voksukat.

A Napi Gazdaság 15 pénzintézetet, illetve az OTSZ képviselőit kérte fel arra, hogy válaszoljanak: előzetes felméréseik szerint melyik megoldás lesz kedvezőbb számukra. A kérdés négy pénzintézetnél (Erste, HVB, ING, Volksbank) nyitott, vagy legalábbis egyelőre nem kívánják kommunikálni, hogy mi mellett döntenek. A Budapest Bank, a Cetelem, a CIB, az IC Bank, az IEB, a KDB Bank, a K&H, az MFB, a Raiffeisen Bank és az OTSZ tagszövetkezetei majdnem biztosan a magasabb társasági adót választják majd. A hitelintézeteknek egyébként még több mint egy hónapjuk van arra, hogy a végső döntést meghozzák, hiszen hivatalosan 2005. január 31-éig kell nyilatkozniuk. Egyelőre még az adónemválasztás közlésére szolgáló formanyomtatvány sem készült el, az illetékesek ennek megalkotását január elejére ígérik.

Milliárdos eltérés kicsik és nagyok között

Az OTP Bank jelezte: konszolidált szinten az adóoptimalizálás a célja. A leányvállalatok - például a Merkantil-csoport tagjai - így az anyabanktól eltérő stratégiát követhetnek majd, inkább a 8 százalékos társaságiadó-többletet részesítve előnyben. A pénzintézetek egyelőre óvatosak annak becslésében, hogy mekkora pluszköltséget jelent majd számukra a többletadó. A kisbankok közül az IC Bank "mindössze" 7,3 millió forintból megússza majd a többletadót, ami a KDB Bank számára már 100-120 millió forintos többletráfordítást jelent. Lendvai János, a Magyar Cetelem vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva több száz millió forintra tette a többletadó hatását, míg Czirják Sándor MFB-társvezérigazgató számításai szerint a fejlesztési bank 800 millió forintot fizet majd be többletként a költségvetésbe. A Budapest Banknál csoportszinten egymilliárdos ráfordítással számolnak, míg a Raiffeisen Banknak az előzetes számítások szerint 1,68 milliárd forinttal több társasági adót kell majd fizetnie a 2005. év után. Az OTP Bank Rt. előzetes számításai szerint a kamatkülönbözet-adó várhatóan 10 százalékkal csökkenti majd a tervezett banki profitot, ám ennek ellenére tarthatónak tartják a két számjegyű 2005-ös növekedést.