A kártyás fizetési mód, amelynek közel fél évszázados hagyománya van az amerikai kontinensen, Magyarországon az 1980-as évek legvégén jelent meg. Kezdetben csak devizaszámlához kapcsolódó kártyákat igényelhettek a bankszámla-tulajdonos ügyfelek, a kilencvenes évek elejétõl azonban forintalapú kártyákkal is megjelentek a hazai bankok. Ezeket azonban – bár szerepelt rajtuk a hazai kölcsönös kártyaelfogadás alapjául is szolgáló VISA és Eurocard (ma MasterCard) nemzetközi kártyatársaságok valamelyik védjegye – kizárólag országhatáron belül lehetett használni: készpénz felvételére és vásárlás ellenértékének a kifizetésére. 1996-tól azonban lehetõvé vált a belföldön és külföldön egyaránt használható, nemzetközi védjeggyel ellátott bankkártyák kibocsátása. Ez növelte a bankkártya népszerûségét.
Az MNB új tájékoztató anyaga (pdf-file!) azért készült, hogy segítse a biztonságos kártyahasználatot, információt nyújt a kártyabirtokosok és a kereskedõk számára. A jegybank szerint a bankkártya üzletág ugyanis csak akkor tud tovább fejlõdni, ha mind a kátyát használók, mind pedig a kártyát elfogadók száma növekszik, ennek azonban egyik elõfeltétele a bankkártya mint fizetési eszköz ismerete, annak biztonsága, illetve hogy a gazdasági szereplõk megbízzanak a bankkártyában. (Magyarországon még mindig csak a lakosság 59 százalékának van bankkártyája a GfK decemberi adatai szerint.)
Az új kiadvány 58 kérdést és választ tartalmaz, témánként hat fejezetben. Részletesen ismerteti a bankkártyák fõbb ismérveit, milyen típusú kártyák vannak, mi a különbség köztük. Az egyik fejezetben a bank és az ügyfél közötti szerzõdésrõl írnak, hogy milyen jogai vannak a kártyabirtokosnak, illetve a kártya kibocsátójának. A bankkártyák használatáról is mindent megtudhatunk, például hogyan kell vásárolni kártyával, milyen típusú elfogadóhelyek vannak, milyen mûveletek végezhetõk a kártyával, mire kell vigyázni használat alatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
