Nem likviditási problémák vezettek az ingatlanalapok felfüggesztéséhez, azt a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) proaktív intézkedést hozott a befektetők védelmében – jelentette ki Farkas István, a felügyelet elnöke a hatóság és befektetési alapok szövetsége, a Bamosz közös sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor jelezte: a tíznapos felfüggesztés lehetőséget ad az érintetteknek a tájékozódásra, a piaci szereplőknek a tájékoztatásra. Az Index azon felvetésére, hogy a most előállt kockázatok lehetőségéről korábban nem igazán szóltak a piaci szereplők és a felügyelet sem, Farkas István úgy vélekedett, a magyar pénzügyi kultúra vonatkozásában senkinek nem lehet tiszta a lelkiismerete.
A legfontosabb változás a tíznapos felfüggesztési időszakot követően az lehet, hogy a befektetési jegyek eddigi, lényegében azonnalos visszaváltása jelentősen hosszabbra nyúlik. A tőkepiaci törvény szerint erre ma is 90 napja lenne az alapoknak, a gyakorlatban azonban piaci verseny odavezetett, hogy minden alap úgynevezett T+3-as, azaz három forgalmazási napos elszámolási rendszert működtet. Ez biztosan megváltozik, az alap a törvény által írt 90 nap lesz, verseny a jövőben abban lehet, hogy ehhez képest melyik szolgáltató mennyit enged.
Benyújtott a kormány ugyanakkor a bankmentőcsomag részeként azt a törvényjavaslatot, melyet a tervei szerint már a jövő héten el is fogadna (házszabálytól való eltéréssel) a parlament. Ez egyebek között lehetővé teszi a visszaváltás akár 180 napra történő, az alap kérésére, de a felügyelet döntése alapján való felfüggesztését. Másfelől könnyebb hitelfelvételi lehetőséget nyújt az alapoknak akár pusztán likviditásuk biztosítására is. Egyszersmind az eddigi tiltást feloldva lehetőséget ad az ingatlanalapok esetében arra, hogy a nyíltvégűnek indult alapok is zárt végűvé alakuljanak át: ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az elszámolási időszak hosszának növelésétől függetlenül az alap dönthet úgy, hogy a továbbiakban meghatározott időre, a köztes visszaváltás lehetősége nélkül fogad betéteket.
Szalai Sándor, a Bamosz elnöke hangsúlyozta: az alapok felfüggesztésére bár Magyarországon még nem volt példa, a több európai országban igen, Németországban pillanatnyilag is ez a helyzet. Ugyanakkor akad olyan uniós ország, ahol, nem példa nélkül álló módon a nálunk a gyakorlatban élő három nappal szemben 365 nap a visszaváltási idő. A szakember szerint most a válság kapcsán előállt extrém piaci körülmények, a három százalékos kamatemelés és a bankok betétéhsége miatt megnőtt betéti kamatok, az oda átáramoltatott (októberben több mint százmilliárd forintnyi) tőke mutatta meg, hogy az ingatlanalapok működésének feltételrendszerén módosítani kell.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
