Tankoljon a költségvetésbe!

A Pénzügyminisztérium az idén sem tudott az Index kérdésére választ adni, milyen üzemanyagárszintekkel kalkulált a tárca a költségvetési bevételek tervezésekor, illetve, hogy ennek megfelelően a nem várt magasságba szökött fogyasztói árak mennyi pluszbevételt jelentenek a költségvetésnek.

A 95-ös benzin és a dízel átlagárának alakulása az év elejétől Dátum Diesel Benzin 2006.01.09. 252,61 259,11 2006.01.16. 255,62 264,00 2006.01.23. 255,56 263,46 2006.01.30. 259,70 267,34 2006.02.06. 259,61 267,19 2006.02.13. 259,56 264,38 2006.02.20. 259,57 264,38 2006.02.27. 258,19 258,67 2006.03.06. 260,16 260,55 2006.03.13. 262,82 260,49 2006.03.20. 262,47 263,40 2006.03.27. 264,40 268,31 2006.04.03. 267,41 273,26 2006.04.10. 267,42 273,28 2006.04.24. 270,65 278,47 2006.05.08. 279,18 290,27 2006.05.15. 279,42 290,31 2006.05.22. 279,42 290,39 2006.05.29. 274,78 287,64 2006.06.05. 274,88 287,76 2006.06.12. 276,74 292,74 2006.06.19. 277,08 293,01 2006.06.26. 277,17 293,04 2006.07.03. 284,06 297,97 * A dátumok a GKM által gyűjtött adatok közzétételét jelzik, az árak az azt megelőző két hétre érvényesek

Az év elején 260 forint alatti szintről indult a benzin átlagára a gazdasági tárca által gyűjtött, az EU-nak kötelezően megküldött adatok szerint. Más kiindulási alap híján ezt az összeget némileg emelve induljunk ki abból, hogy a büdzsé tervezésekor 265 forintos átlagárral számoltak. Ezzel kapcsolatos adatot ugyan a tárca tavalyi megkeresésünkkor sem közölt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azonban igen: a kormányfő 2005. szeptember 11-én jelentette be, hogy az akkor - a Katrina hurrikán pusztítása nyomán kiesett finomítói kapacitások miatt is - csúcsra járó üzemanyagárakat a forgalmi adó már bejelentett 20 százalékra csökkentésének előrehozásával segítik. A kormányfő ekkor mondta el, hogy 2005-re 250 forint körüli fogyasztói árral számoltak.

Mivel kalkulálunk?

Az üzemanyagoknál ez utóbbinak van a költségvetés bevételeinek alakulását tekintve kulcsszerepe: miközben a jövedéki adó és az egyéb, árba épített közterhek fix összegűek, a forgalmi adó együtt emelkedik a nettó (és persze a fogyasztói) árral. Minél magasabb tehát a benzinár, annál nagyobb az állam áfabevétele, miközben a jövedéki adóból literenként ugyanannyi folyik be.

Felmerülhet, hogy a magasabb ár mellett kevesebb üzemanyag fogy. Ez egyes szakértők szerint igaz, mások szerint inkább az tekinthető jellemzőnek, hogy a benzinből lényegében ugyanannyi a lakossági fogyasztás. Kevesen szállnak ki az autóból amiatt, mert kilométerenként néhány forinttal többet kell költeniük. (Tízliteres átlagfogyasztás mellett egy 30 forintos benzinár-emelkedés három forintos pluszt jelent egy kilométerre. Ha valaki napi húsz kilométert autózik munkába és vissza, ez 60 forintot jelent.)

Magyarországon éves szinten kétmilliárd liter benzin és 2,8 milliárd liter gázolaj fogy - mondta el lapunknak tavaly Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Bár a fogyasztás nem egyenletes, hiszen télen többet esznek a kocsik, nyáron meg többet utazunk, de mi az egyszerűség kedvéért a fenti összfogyasztást 12 részre osztottuk. A dízel esetében további komplikációt okoz, hogy a gázolajfogyasztás jelentős részét olyan, jellemzően fuvarozó vállalatokhoz tartozó gépjárművek adják, amelyek után a vállalkozások visszaigényelhetik az áfát. Így - ahogy egy évvel ezelőtti számításunkban is - a dízelösszfogyasztásnak csak a harmadát vettük kiindulási alapnak. A dízel "költségvetés által tervezett" árának az év eleji 252 forintos induló, majd januárban jellemző 255 forint helyett 260 forintot vettünk.

Számoljon velünk!

A benzin esetében a havi fogyasztás 166 millió liter. Ha ez a mennyiség 265 forintos áron csorog a kutaknál, a havi áfabevétel (a 20 százalékos áfa mellett a fogyasztói ár hatoda) 7,33 milliárd csak a benzinből. Ha a fogyasztói ár 300 forintra nő, a havi áfabevétel éppen 8,3 milliárd forintra rúg: a büdzsé "tiszta haszna" tehát a 300 forintos benzinen egymilliárd havonta.

Mindez azt jelenti, hogy a költségvetés - elfogadva, hogy 265 forintos fogyasztói ár felett már jól jár - néhány szűkebb hónappal is szembenézett az idén. A benzinár csak március végén kúszott fel eddig a szintig. Ezután - ahogy a GKM által kéthetente közzétett adatokból is jól látszik - már tartósan és jelentősen e fölött maradt. Áprilisban előbb a 280-as, majd májusban a 290-es szintet is simán áttörte; az utóbbi hónapok eseményeiben inkább a forint gyengülése volt meghatározó. (Az év elején jellemző 250 forintos euróárfolyamhoz képest a most felülről újra közelített 275-ös szint is tízszázalékos gyengülést jelent.)

A dízel esetében ha az éves 2,8 milliárdos fogyasztás harmadát tekintjük ténylegesen áfabevételt generáló mennyiségnek, havi 77 millió literrel kell kalkulálnunk. Amennyiben - ahogy feltételezzük - a kormány 260 forintos átlagárral kalkulált, ezen árszint mellett a havi bevétel a forgalmi adóból 3,336 milliárd forint. A dízel most jellemző, 290 forintos ára mellett ugyanez 3,721 milliárd forint, a haszon tehát itt kisebb: 400 millió forint.

Sok kicsi sokra megy

Az állami költségvetés tehát a jelenlegi üzemanyagárak mellett havonta mintegy 1,4 milliárd forintos bevételhez jut a tervezetten felül. Ez az év végéig - ha nem indul lefelé az olajár, vagy erősödik vissza drasztikusan a forint - júliustól számolva 8,4 milliárd forint. Az összeg persze elhanyagolható akkor, ha a tervezett 1791 milliárd forintos teljes éves áfabevételhez mérjük, és akkor is, ha költségvetési hiány csökkentésére akarnánk fordítani. Ez utóbbi esetében a GDP egy százalékát kitevő 230 milliárd forinthoz képest is szinte kimutathatatlan összegről van szó. Ugyanakkor ha abból indulunk ki, hogy a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emeléséből a kormány az idén (szeptember 1-jétől) 40 milliárd forintos többletbevételt vár, akkor számolhatunk úgy is, hogy ennek a 20 százalékát akár az üzemanyagáraknak köszönhetően is elkönyvelheti.