További Magyar cikkek
A versenyszektorban a havi bruttó rendszeres keresetek átlagosan 9,1 százalékkal haladták meg áprilisban az előző évi szintet. Ez jelentős emelkedést jelez a márciusi adathoz képest, akkor ugyanis 7,7 százalékos volt a növekedés. A piac csak egy inflációs szempontból kiugróan jó kereseti adat mellett tudta volna elképzelni a hétfői kamatemelés elmaradását - ez szemlátomást nem jött össze.
A reálkeresetek gyorsuló ütemben emelkedtek, igaz, a 2,3 százalékos éves növekedés még mindig nem túl magas.
A reálkeresetek emelkedését elsősorban a bázishatás okozza, tavaly ilyenkor jelentős mínuszban tartózkodott a mutató. Sem az infláció, sem pedig a bérkiáramlás rövid távú alakulása nem járult hozzá jelentősen a reálbérek emelkedéséhez - mindkettő stabilan magas szinten tartózkodik. Az év első harmadában egyébként már összességében is a pozitív tartományban tartózkodik a reálbérindex, ezért szinte biztosra vehető: az idén már az év egészében is emelkedni fog a fizetések reálértéke.
A jegybank számára épp ez a probléma, ő jobban szeretné, ha alacsony infláció és alacsony bérnövekedési tempó mellett valósulna meg a reálkeresetek növekedése, megszüntetve az ár-bér spirált. Az utóbbi időben kifejezetten kedvezőtlen adatok jelentek meg az inflációval kapcsolatban, különösen a májusi fogyasztói árindex volt sokkoló. Éppen ezért a piac úgy gondolta, hogy a hosszú távú kilátások szempontjából meghatározó béradat kedvező alakulása mellett képzelhető csak el, hogy a jövő heti kamatemelés elmaradjon. A mostani adat azonban - ahogy említettük - erre nem jó.
A kereseti adatok mellett a KSH mai közleményéből az is kiderül, hogy megállt a költségvetési szektorban a létszám apadása. Az elmúlt három hónapban csaknem 20 ezerrel bővült az állomány, ez több, mint ami a szezonális ingadozásból következne.
Pillanatok alatt erősödött a forint
A keresetadatok hatására erősödő kamatemelési várakozások azonnal hatottak a forintárfolyamra: 5 perc alatt a 244-es szintről 241,6-ig izmosodott az euróval szemben, ami egyértelműen jelzi, hogy a piac hétfőn kamatemelést vár az MNB-től. Ha a monetáris tanács így tesz, akkor azzal egymás után negyedszerre növelné az alapkamatot, 8,75 százalékig.
A forint szűk két hete éppen a mostani 241 körüli szintről gyengült rövid idő leforgása alatt 248-as szintig, főként globális okok, a fejlett országokban várható kamatemelések miatt. Aztán e hét elején az európai, a brit és a japán jegybank felől már a múlt heti inflációs nyomást hangsúlyozó közleményeket enyhítő jelzések érkeztek, így a fejlődő piacokon a valuták erősödéssel reagáltak. A forint másfél nap alatt 2 százalékot erősödött, és tegnap egészen a 244-es forint/euró szintig értékelődött fel. Most pedig további 1 százalékot erősödött.