Aggasztóan eladósodunk

Az elmúlt év mintegy felében a magyar vállalatok több betétet helyeztek el, mint amennyi hitelt felvettek. Amennyiben azonban a cégek és a magánszemélyek nettó pozícióját együtt vizsgáljuk, a kép minden eddiginél rosszabbnak tűnik.

Egyre kiszolgáltatottabbá válunk

A lakosság ugyanis (ismét) több kölcsönt vett fel a vállalatoknál, miközben banki betétállományát is csökkentette. A 84,5 milliárd forintnyi céges hitelfelvétellel szemben pedig 150 milliárd forintnyi betételhelyezés áll.

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató szakértője szerint a magyar gazdaság még mindig egyértelműen fogyasztásvezérelt. Az ipari termelés ugyan nőtt - hívta fel a figyelmet Várhegyi -, az export azonban csökkent.

Mindez pedig együttesen a fizetési mérleg romlását, a külső eladósodottság növekedését vetíti előre. Az mindenesetre a jelenlegi fejlemények alapján is egyértelműnek tűnik, hogy mind kiszolgáltatottabbá válunk a külföldi befektetőknek.

Májusban 120 milliárdos lakossági negatívum

A végleges adatok szerint egyébként az első negyedévben a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb lett az előző negyedévinél. A tegnap nyilvánosságra hozott adat tehát azt mutatja, hogy véget ért a deficit tavaly óta tapasztalt növekedése.

Idén májusban a magyarországi vállalatok 150 milliárd forint friss betétet helyeztek el a bankoknál, a lakosság ugyanakkor 28,2 milliárd forinttal csökkentette pénzintézeti megtakarítási állományát - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. A nettó pozíció (a betételhelyezés és a hitelfelvétel különbözete) a cégeknél mintegy 66 milliárdos megtakarítást, míg a magánszemélyeknél 120 milliárdos negatívumot mutat.

Abnormális állapot

A jelenség egyre aggasztóbb - véli Várhegyi Éva. Egy egészséges gazdaságban ugyanis a háztartások megtakarításaiból finanszírozhatók a cégek. A magánszemélyeknek tehát nettó betételhelyezőknek, a cégeknek pedig nettó hitelfelvevőknek kellene lenniük.

A mostani adatok összhangban vannak a beruházások csökkenésével, ami a gazdasági növekedés kedvezőtlen kilátásaira utal - mondta a kutató. További gondot okoz, hogy így az egész rendszer erőteljesen a külföldi források bevonására van utalva. Mindez végül a fizetési mérleg kedvezőtlen alakulásában csapódik le - véli Várhegyi.

A bankok panaszkodnak, de nincsenek bajban

A bankok - rendszeresen elhangzó panaszaik ellenére - képesek alkalmazkodni ehhez a helyzethez. A kutató szerint ezt fényesen bizonyítja, hogy éves nyereségprognózisán a romló feltételek (például a lakáshitelezésen elérhető marzs szűkülése) ellenére egyetlen egy pénzintézet sem változtatott.

A májusi adatok még semmilyen jegybanki intézkedést sem tükrözhetnek. Ez idő alatt ugyanis stabilan 6,5 százalékos volt az alapkamat és a forint árfolyam-ingadozási sávjánál is csak június elején következett be változás. Az MNB szintén hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint az átlagkamatlábak májusban az előző hónaphoz viszonyítva számottevően nem változtak.