Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Kóka: Pénzügyi analfabéták vagyunk

2006.08.29. 14:23
A pénteken kezdődő tanévben hatvan iskola mintegy háromezer tanulóját kezdik pénzügyi ismeretekre tanítani. A kezdeményezést a Budapesti Értéktőzsde indította, a programra a gazdasági minisztériummal együtt 60 millió forintot költenek az idén. A gazdasági miniszter reményei szerint megszünteti a pénzügyi analfabetizmust és ösztönzi az öngondoskodást. A pénzügyi képzés még ebben a kormányzati ciklusban kötelező középiskolai tantárggyá válhat.

A legtöbb magyar évekig tanul, hogy dolgozhasson, majd évtizedekig dolgozik, hogy pénzt kereshessen, de nem tanulja meg, hogyan fektethesse be okosan a pénzét - festett szomorú képet a magyar pénzügyi kultúráról a gazdasági miniszter. Kóka János szerint a magyarok jelentős része pénzügyi analfabéta, emiatt is van, hogy sokan párnacihában tartják a pénzüket, mások azonnal elköltik. Még rosszabb a helyzet azokkal, akik eladósodnak, mert sokszor nem is értik, mit jelent devizában tartozni, fogalmuk és képességük sincs megvédeni magukat az árfolyam-ingadozásokkal szemben, így kiszolgáltatottaká válnak - tette hozzá a miniszter.

A pénzügyi kultúra javítását tűzte ki célul a Budapesti Értéktőzsde is akkor, amikor pályázatot írt ki középiskolák számára pénzügyoktatás elkezdésére. A 84 pályázóból első körben 30 iskola kapott 15 millió forintnyi támogatást, majd a GKM újabb 15 milliójával még 15 iskolát vontak be a programba.

Meg lehet gazdagodni tisztességesen

Kóka, aki üzletemberként a leggazdagabb magyarok toplistájának állandó szereplője lett, pénzügyi kultúránk lehangoló helyzete ellenére is bizakodó, mondván, a felmérés adatai szerint a fiatalok kezdik megtanulni: a tisztességes meggazdagodás módja elsajátítható, nem kell ahhoz pénzügyi zseninek lenni. A miniszter szerint egyre többen megértik, hogy ha valaki szabad akar lenni, valamennyi spórolt pénzt össze kell gyűjtenie. A 2003-ban elvégzett kutatásból az is kiderül: diákok kilencven százaléka szerint esély van arra, hogy divattá válik a pénzhez értés, így ők is, a szüleik is fontosnak tartják a pénzügyi ismeretek oktatását.

A kádárizmusban álszent módon nem beszéltünk a pénzről és a gazdagságról, meggazdagodásról, most ez a tabu is ledőlhet - összegezte a miniszter, aki szerint ezzel a programmal az öngondoskodás szellemét is sikerül erősíteni a fiatalokban. A Nagyon Laza Miniszter még egy szójátékot is megengedett magának, miszerint az öngondoskodás ma azt jelenti, hogy az emberek azt kérik a politikustól: "ön gondoskodjon rólam". A programot 55 millió forinttal támogatja a minisztérium, amelynek vezetője kijelentette: céljuk az, hogy még ebben a kormányzati ciklusban kötelezővé váljon a középiskolákban a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása.

A kultúra, az kultúra

Ezt segítheti, hogy az oktatási tárca jövőre kezdi a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát, és a munkában már komoly szerepet szánnak a kísérleti képzést most elindító hatvan középiskola tapasztalatainak is. Erről már Hiller István oktatási miniszter beszélt, aki szerint az okos pénzkezelés éppúgy a kultúra szerves része, mint a test- vagy viselkedéskultúra. A miniszter szerint a BÉT és az értéktőzsde által gründolt Öngondoskodás Alapítvány létező társadalmi igényt vett észre, erre utal az, hogy 84 iskola pályázott.

Arról, hogy a diákok számára a kormány által bevezetett felsőoktatási tandíj miatt is életbevágó, hogy már a középiskolában elkezdjenek spórolni, a miniszter szemérmesen nem beszélt. Azt viszont elmondta, hogy a képzés programja a világhálón is megtalálható, így ahhoz minden diák hozzájuthat, nemcsak azok, akik a pályázaton nyertek iskolákban tanulnak.

Amerikai import

A nyertes iskolák egyébként 500-500 ezer forintot kaptak az Öngondoskodás Alapítványtól, a pénzből 250 ezer jutott az intézménynek, ugyanennyi az oktatásban részt vevő tanároknak. A tőzsde a tanárok felkészítését is magára vállalta, ehhez kilenc részből álló tananyagot állítottak össze, mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. "Közös felelősségünk, hogy a társadalom versenyképes legyen, ennek alappillére, hogy tudjunk bánni a pénzzel" - indokolta Szalay-Berzeviczy, hogy a BÉT miért tartotta fontosnak a pénzügyi ismeretek oktatásának felkarolását.

A képzés a második félévben már külföldről importált módszerrel folytatódik, erre költenek 40 milliót a GKM 55 milliójából. A tananyagnak ez második része az Egyesült Államokból származó digitális oktatási program, amely segítségével eddig nyolcmillió diák tanulta meg, hogyan mozoghat otthonosan a kisbefektető a tőzsdén - mondta Szalay-Berzeviczy. Az alapítvány elnöke, Gecser Ottó annak a reményének adott hangot, hogy a kezdődő kormányzati megszorítások ellenére sem csökken a megtakarítások összege. Szerinte ha az emberek azt látják, hogy másoktól nem számíthatnak segítségre, hajlamosak többet költeni arra, hogy hosszú távon gondoskodjanak magukról.