Judit
2 °C
7 °C

Megszűnhet a pesti tőzsde önállósága

2007.02.12. 08:08
Bármelyik pillanatban robbanhat a Wiener Börse és a Budapesti Értéktőzsde közötti feszültség – értesült a Világgazdaság bécsi forrásokból. A császárvárosnak ugyanis már csak nyűg a Bécs–Budapest–Prága–Varsó tőzsdeszövetség megszervezése, sőt költséghatékonysági szempontokból – a lap értesülései szerint – a BÉT teljes beolvasztását tervezik.

Bármelyik pillanatban robbanhat a Wiener Börse és a Budapesti Értéktőzsde közötti feszültség – értesült a Világgazdaság bécsi forrásokból, ahol a tőzsde egyes tulajdonosai is elégedetlenkednek a lagymatagnak nevezett konszolidációs gyakorlat miatt. A konfliktus oka a régiós stratégia, benne a BÉT jövőjéről alkotott elképzelések megváltozása (a BÉT legnagyobb tulajdonosa a 25,2 százalékot birtokló UniCredit csoport, valamint a 12,5–12,5 százalékkal rendelkező Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank).

Varsó tett keresztbe

A bécsi börze irányvonala azt követően lett vállalhatatlan sokak számára, hogy kiderült: Varsó kiütötte a nyeregből a császárvárost, és a térség tőzsdéit szövetségbe tömörítő erővé kíván válni. A Wiener Börse eközben leragadt a kibocsátók Bécsbe csalogatásánál. Nyoma sincs a 2004 áprilisában – a budapesti tulajdonszerzéskor – bejelentett régiós (Bécs–Budapest–Prága–Varsó) tőzsdeszövetség megszervezésének. Ráadásul a Bécs–Budapest tőzsdetengely alól a lengyel kormány is kihúzta a szőnyeget azzal, hogy leállította a régióban az osztrák után a második legnagyobb börze, a Varsói Értéktőzsde privatizációjára vonatkozó folyamatot.


A magyar az osztrák és a lengyel értéktőzsde elnökei még 2004-ben

A bécsiek irányváltása a régiós együttműködés elkötelezettje, Stefan Zapotoczky tavaly júniusi távozásával vált egyértelművé. A volt elnök a BÉT-nek még teljes függetlenséget biztosított. Bécsi forrásaink szerint nem biztat azonban sok jóval a jövőt illetően, hogy az új osztrák vezetés Michael Buhl és Heinrich Schaller személyében már a BÉT költséghatékony, teljes integrálásában látja a bécsi tőzsde kitörési lehetőségét.

Súlytalan együttműködések

Az osztrák tőzsde eredménytelenségét a különböző környékbeli kis börzékkel kötött súlytalan együttműködési megállapodásokkal próbálja szépíteni, miközben a lengyelek teljes erővel offenzívába lendültek. Azon túl, hogy a régióban a Varsói Értéktőzsde vonzza a legtöbb kibocsátót, a lengyel börze képviseletet nyitott Prágában és Kijevben, vezetése pedig már a múlt hónapban az OMX északi tőzsdeszövetséget kikosarazó Ljubljanai Értéktőzsdén és a privatizáció előtt álló szófiai tőzsdén tárgyal a két börze megvásárlásának lehetőségéről.

Mára, úgy tűnik, a Bécs–Budapest párosból egyedül a BÉT maradt aktív és kezdeményező a tőzsdekonszolidációs folyamatokban a megkérdezett piaci szereplők szerint. Már a két börze egymásra találását is Budapesten dolgozták ki Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök vezetésével, akinek látványosan erősebbek a kapcsolatai a lengyel tőzsde új, a Kaczynski-kormány által kinevezett menedzsmentjével, mint osztrák kollégáinak. (Erről árulkodó jel az, hogy a Varsói Értéktőzsde nagy nemzetközi sajtótájékoztatóira vagy eseményeire tavaly nem hívta meg a bécsi vetélytársakat, miközben a magyar elnök mindig a vendégek közt szerepelt.)

Szalay-Berzeviczy Attila nyilatkozataiban továbbra is rendre kiáll az integrált kereskedési rendszeren alapuló Bécs–Budapest–Prága–Varsó szövetség mellett. A BÉT új vezérigazgatója, Pál Árpád pedig már ki is írt egy nemzetközi pályázatot egy hatástanulmány elkészítésére, amelyen keresztül egy külső szakértő céggel kívánja Budapest megvizsgálni részleteiben, hogy mik a lehetőségek, kockázatok és a kihívások a magyar tőkepiacnak egy regionális konszolidációban. Értesüléseink szerint a napokban ez a folyamat le is záródik.

Elmaradtak az állami cégek

Miközben Varsóban valóságos paradigmaváltás figyelhető meg a jobbközép kormány tőzsdével kapcsolatos politikájában, addig a hazai kormányok nem ismerték fel az önálló magyar börze fontosságát. A napokban esett végleg kútba a Malév tőzsdei bevezetésének lehetősége, de üres szavaknak bizonyultak a kormányoldalról érkező tavalyi nyilatkozatok is, amelyek meglebegtették a Budapest Airport, az Állami Autópálya Kezelő mellett a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Posta tőzsdei bevezetését is.

Emlékezetes, hogy 2005 augusztusában a tőzsdeelnök nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy a még állami tulajdonban lévő társaságokat a BÉT-en keresztül privatizálják. Ezzel szemben a kormányzat az elmúlt tíz év során érdemben egyetlen állami tulajdonú cég tőzsdére lépéséért sem tett. semmit. A legutóbbi, részben állami tulajdonú társaság az 1997-ben tőzsdére lépő Matáv volt. Miközben Lengyelországban csak az elmúlt évben 28 társaságot vezettek parkettre.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?