Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Megszűnhet a pesti tőzsde önállósága

2007.02.12. 08:08
Bármelyik pillanatban robbanhat a Wiener Börse és a Budapesti Értéktőzsde közötti feszültség – értesült a Világgazdaság bécsi forrásokból. A császárvárosnak ugyanis már csak nyűg a Bécs–Budapest–Prága–Varsó tőzsdeszövetség megszervezése, sőt költséghatékonysági szempontokból – a lap értesülései szerint – a BÉT teljes beolvasztását tervezik.

Bármelyik pillanatban robbanhat a Wiener Börse és a Budapesti Értéktőzsde közötti feszültség – értesült a Világgazdaság bécsi forrásokból, ahol a tőzsde egyes tulajdonosai is elégedetlenkednek a lagymatagnak nevezett konszolidációs gyakorlat miatt. A konfliktus oka a régiós stratégia, benne a BÉT jövőjéről alkotott elképzelések megváltozása (a BÉT legnagyobb tulajdonosa a 25,2 százalékot birtokló UniCredit csoport, valamint a 12,5–12,5 százalékkal rendelkező Wiener Börse és az Österreichische Kontrollbank).

Varsó tett keresztbe

A bécsi börze irányvonala azt követően lett vállalhatatlan sokak számára, hogy kiderült: Varsó kiütötte a nyeregből a császárvárost, és a térség tőzsdéit szövetségbe tömörítő erővé kíván válni. A Wiener Börse eközben leragadt a kibocsátók Bécsbe csalogatásánál. Nyoma sincs a 2004 áprilisában – a budapesti tulajdonszerzéskor – bejelentett régiós (Bécs–Budapest–Prága–Varsó) tőzsdeszövetség megszervezésének. Ráadásul a Bécs–Budapest tőzsdetengely alól a lengyel kormány is kihúzta a szőnyeget azzal, hogy leállította a régióban az osztrák után a második legnagyobb börze, a Varsói Értéktőzsde privatizációjára vonatkozó folyamatot.


A magyar az osztrák és a lengyel értéktőzsde elnökei még 2004-ben

A bécsiek irányváltása a régiós együttműködés elkötelezettje, Stefan Zapotoczky tavaly júniusi távozásával vált egyértelművé. A volt elnök a BÉT-nek még teljes függetlenséget biztosított. Bécsi forrásaink szerint nem biztat azonban sok jóval a jövőt illetően, hogy az új osztrák vezetés Michael Buhl és Heinrich Schaller személyében már a BÉT költséghatékony, teljes integrálásában látja a bécsi tőzsde kitörési lehetőségét.

Súlytalan együttműködések

Az osztrák tőzsde eredménytelenségét a különböző környékbeli kis börzékkel kötött súlytalan együttműködési megállapodásokkal próbálja szépíteni, miközben a lengyelek teljes erővel offenzívába lendültek. Azon túl, hogy a régióban a Varsói Értéktőzsde vonzza a legtöbb kibocsátót, a lengyel börze képviseletet nyitott Prágában és Kijevben, vezetése pedig már a múlt hónapban az OMX északi tőzsdeszövetséget kikosarazó Ljubljanai Értéktőzsdén és a privatizáció előtt álló szófiai tőzsdén tárgyal a két börze megvásárlásának lehetőségéről.

Mára, úgy tűnik, a Bécs–Budapest párosból egyedül a BÉT maradt aktív és kezdeményező a tőzsdekonszolidációs folyamatokban a megkérdezett piaci szereplők szerint. Már a két börze egymásra találását is Budapesten dolgozták ki Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök vezetésével, akinek látványosan erősebbek a kapcsolatai a lengyel tőzsde új, a Kaczynski-kormány által kinevezett menedzsmentjével, mint osztrák kollégáinak. (Erről árulkodó jel az, hogy a Varsói Értéktőzsde nagy nemzetközi sajtótájékoztatóira vagy eseményeire tavaly nem hívta meg a bécsi vetélytársakat, miközben a magyar elnök mindig a vendégek közt szerepelt.)

Szalay-Berzeviczy Attila nyilatkozataiban továbbra is rendre kiáll az integrált kereskedési rendszeren alapuló Bécs–Budapest–Prága–Varsó szövetség mellett. A BÉT új vezérigazgatója, Pál Árpád pedig már ki is írt egy nemzetközi pályázatot egy hatástanulmány elkészítésére, amelyen keresztül egy külső szakértő céggel kívánja Budapest megvizsgálni részleteiben, hogy mik a lehetőségek, kockázatok és a kihívások a magyar tőkepiacnak egy regionális konszolidációban. Értesüléseink szerint a napokban ez a folyamat le is záródik.

Elmaradtak az állami cégek

Miközben Varsóban valóságos paradigmaváltás figyelhető meg a jobbközép kormány tőzsdével kapcsolatos politikájában, addig a hazai kormányok nem ismerték fel az önálló magyar börze fontosságát. A napokban esett végleg kútba a Malév tőzsdei bevezetésének lehetősége, de üres szavaknak bizonyultak a kormányoldalról érkező tavalyi nyilatkozatok is, amelyek meglebegtették a Budapest Airport, az Állami Autópálya Kezelő mellett a Szerencsejáték Rt. és a Magyar Posta tőzsdei bevezetését is.

Emlékezetes, hogy 2005 augusztusában a tőzsdeelnök nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy a még állami tulajdonban lévő társaságokat a BÉT-en keresztül privatizálják. Ezzel szemben a kormányzat az elmúlt tíz év során érdemben egyetlen állami tulajdonú cég tőzsdére lépéséért sem tett. semmit. A legutóbbi, részben állami tulajdonú társaság az 1997-ben tőzsdére lépő Matáv volt. Miközben Lengyelországban csak az elmúlt évben 28 társaságot vezettek parkettre.