Dezső
15 °C
28 °C

Most a magyar tőzsdére fáj az osztrákok foga

2008.03.20. 15:07
Olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a Budapesti Értéktőzsdét tulajdonló osztrák befektetők Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök leváltásával szorosabbra szeretnék húzni a pesti börze feletti irányításukat. A társaság stratégiájának alakítását már nemcsak a Mol és az OTP, hanem a kormány is szorosan nyomon követi. Az osztrákok szándékai a közelgő közgyűlésen erős ellenállásba ütközhetnek.

Szerdán ismét felszínre kerültek a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) jövőjével kapcsolatos kérdőjelek. A Világgazdaság szerint a Mol és az OTP menedzsmentje még három hónappal ezelőtt közösen levelet intézett a BÉT-et tulajdonló osztrák befektetői csoporthoz. Ebben számon kérték a stratégia és a fejlesztések hiányát, valamint jelezték: szeretnének nagyobb befolyást a magyar tőzsde jövőjének alakítására.

OTP, Mol: menni vagy maradni?

A Világgazdaság szerdán még úgy tudta: noha a pesti tőzsde két legmeghatározóbb részvényének kibocsátóit az osztrákok válaszra sem méltatták, sem az OTP-nél, sem a Molnál nem foglalkoztak azzal, hogy más tőzsdére vezessék át papírjaikat. Ezzel szemben a Napi Gazdaság csütörtökön már azt írta: a két cég igenis elképzelhetőnek tartja a BÉT-ről való távozást, és más tőzsdére történő települést.

A Napi úgy tudja, az OTP akár arra is képes lenne, hogy más bankokkal karöltve kivásárolja a BÉT-ből az osztrákokat. A hevesebb reakciót a jelek szerint az váltotta ki, hogy a lap információi szerint az osztrákok el kívánják távolítani a BÉT elnöki székéből azt a Szalay-Berzeviczy Attilát, aki az elmúlt években elkötelezettnek mutatkozott az intézmény függetlenségének megőrzése mellett, és számos tőkepiacot érintő fejlesztési elképzeléssel állt elő.

A Napi szerint mindez azt jelzi, hogy az osztrákok erősíteni kívánják a kontrollt a magyar tőzsde felett. A lap értesülései szerint Pál Árpád vezérigazgató távozása is a BÉT jövője körül húzódó osztrák-magyar ellenérdeknek tudható be, Szalay-Berzeviczy Attilát pedig a tervek szerint Michael Buhl váltaná az elnöki székben.

Bécs nem érti

A bécsi tőzsde csütörtök délelőtt közleményben utasította vissza a magyar sajtóban megjelent kritikákat, miszerint a konzorciumuk nem is válaszolt a Mol és az OTP levelére. Az osztrákok azt mondták, hogy a választ szerdán elküldték a két kibocsátónak. A közlemény szerint a Bécsi Tőzsde melegen üdvözli, hogy a Mol és az OTP közelebbről kíván közreműködni a magyar tőkepiac fejlesztésében, és teljes mellszélességgel támogat minden ilyen irányú kezdeményezést.

Ugyanakkor Michael Buhl és Heinrich Schaller vezérigazgatók arra figyelmeztetnek, hogy tarthatatlan az együttműködési megállapodás aláírására a Mol és az OTP által megszabott 2008. március 31-i határidő. Szerintük ugyanis először tisztázni kellene a kibocsátók részletes kívánságait, másrészt pedig a konzorcium tagjainak azokat még meg is kell vitatniuk.

Ősszel csak figyelmeztettek

Néha úgy érzem, a BÉT vezetése talán kicsit sokat hezitál. Lehetne néhány dolog gyorsabb, de csak annyit tudok tenni, hogy felhívom a figyelmüket az előnyökre, amelyeket mi már élvezünk – mondta egyes kereskedési típusok, illetve a budapesti tőzsde külföldi népszerűsítésének módozatai kapcsán az Indexnek októberben adott interjújában Michael Buhl. A bécsi tőzsde vezérigazgatója akkor kiállt a magyar börze függetlenségének megőrzése mellett. Ugyanakkor bár a Mol-OMV vita kapcsán, de érzékeltette, hogy a magyar olajpapírok kereskedése az utóbbi időszakban veszített súlyából: mint fogalmazott, "igaz, hogy a Mol ma nagyon jelentős szerepet játszik a BÉT forgalmában, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy több mint negyvenszázaléknyi részvény van a cég saját tulajdonában, illetve baráti vállalatoknál, és további húsz százalék az OMV-nél. Ez azt jelenti, hogy a valóban közkézen forgó részvények mennyisége erősen limitált."

"Nem tudjuk, hogy a tárgyalások meddig tartanak majd, és ez nem is csak rajtunk múlik, de mi minden tőlünk telhetőt megteszünk" – hangsúlyozta Schaller és Buhl, akik a Szalay-Berzeviczy esetleges leváltását érintő hírekre nem reagáltak a közleményben.

A kormány is aggódik

A jelek szerint a függetlenségét esetlegesen elvesztő magyar börze gondolata nemcsak a két fő kibocsátót riasztotta meg, hanem az Új tulajdonosi program elindításán dolgozó kormányt is. Veres János pénzügyminiszter szerda esti nyilatkozata szerint a program elindítása előtt át kívánják tekinteni, hogy a magyar részvénypiaci infrastruktúra működési feltétele minden szempontból kielégítő-e.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: "a programban résztvevő állami vállalatokat csak olyan tőzsdére fogjuk bevezetni, ahol a magyar nemzetgazdaság érdekei megfelelően vannak képviselve és figyelembe véve". Szerinte a kormány ugyanis abban érdekelt, hogy Magyarországnak továbbra is saját növekedési pályán álló tőkepiaca legyen, amely képes meghatározó és önállóan kezdeményező szerepet játszani a közép-kelet-európai tőzsdék versenyében és integrációs folyamatában.

Új pesti tőzsde alakul?

A magyar tőkepiac jövőjével kapcsolatban kiújult vitákra eddig csak lapértesülések utaltak, ugyanakkor Veres János nyilatkozata után biztosnak látszik, hogy március 31-én parázs hangulatú közgyűlést tart a BÉT, írják a Portfolio.hu elemzői. Emlékeztetnek arra, hogy Michael Buhl az elmúlt egy évben szokatlanul intenzíven kommunikált, a magyar sajtóban számos, a Portfolio információi szerint osztrák részről kezdeményezett interjúja és nyilatkozata jelent meg.

Bár ezek üzenete rendre az volt, hogy Bécs partnerként tekint Budapestre és meg kívánja hagyni a hazai börze önállóságát, ettől függetlenül a legfrissebb információk fényében könnyen elképzelhető, hogy a "szerepeltetés" valóban a hatalomátvétel előkészítése volt.

Ha azonban a két legnagyobb magyar kibocsátó, valamint a jelentős részvénybevezetésekre készülő kormány összezár, annak drámai következményei lehetnek, melyet az osztrákok sem hagyhatnak figyelmen kívül. A BÉT kínálati oldala annyira koncentrált, hogy ha a három szereplő például egy új tőzsde megalapítása mellett döntene, az azonnal ellehetetlenítené a jelenlegi BÉT-et. Nem is beszélve arról, hogy a függetlenség tekintetében köztudottan konzervatív beállítottságú Richter vezetőséget vélhetően szintén nem lenne nehéz meggyőzni arról, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.