Elszállnak az akciós betétkamatok?

A CIB Bank szerint a friss inflációs adat fényében nem lehet kizárni a kilenc százalékra emelkedő és akár ott is ragadó alapkamatot, ami tovább tolná felfelé az akciós betéti kamatokat. Mint kifejtették: jelenleg 9-10 százalékos kamattal csábítják a betéteseket a bankok, a 9 százalékos alapkamatnál tehát viszonylag tág tér nyílna az emelésre.

Az akciós kamatszintek már régóta a bankközi irányadó kamat (Bubor) felett vannak - hívja fel a figyelmet a K&H -, ahol a "felár" továbbélését valószínűsítik.

Krizsán Gábor, a takarékszövetkezeti hitelprogramok vezetője szerint azonban a banki betéti kamatok augusztusban az alapkamat szintjének alakulásától függetlenül is érezhetően emelkedni fognak. A kamatadó 2006. szeptemberi bevezetése előtt elhelyezett, ebben az időszakban lejáró megtakarításokat ugyanis várhatóan minden piaci szereplő vonzó betéti akciókkal igyekszik majd magának megszerezni.

Az MKB szerint a standard betétek árazásában a bankok változatlanul nem érvényesítik teljes egészében a jelenlegihez képest esetleg bekövetkező 50 bázispontnyi emelést, az akciós betétek árazása viszont jelentősebben megugorhat, különösen a tradicionálisan forrásgyűjtő augusztusi-szeptemberi hónapokban. Az OTP-nél szűkszavúan csak ennyit mondtak: az esetleges további jegybanki kamatemelés(ek), illetve a likviditáshiány az akciós betéti kamatokra is hatással lehet.

A hagyományosan legolcsóbb és forrásszűkös időkben is általában stabilan rendelkezésre álló lakossági megtakarítások rendkívüli mértékben felértékelődtek az elmúlt időszakban - magyarázza a jelenséget a CIB. A bank szakemberei szerint részben emiatt sem kedvező a mostani piaci környezet a hitelintézetek számára.

Az alapvetően eszközvezérelt teljes hazai bankszektor a forrásköltségek világméretű emelkedésével kénytelen szembenézni. Forrásoldalon az erőteljes verseny nem teszi lehetővé a megugrott referenciakamatok miatti jövedelmezőség emelkedésének realizálását, hiteloldalon - szintén a versenynek betudhatóan - egyik szereplő sem hárította eddig át lakossági ügyfeleire a forrásszerzés árának emelkedését, tehát ez az általános jövedelmezőség rovására megy.

A magas infláció kedvezőtlenül hat a lakosság elkölthető jövedelmének nagyságára, mind a megtakarítási hajlandóság, mind a hiteltörlesztésre fordítható jövedelem csökken. Ez akkor is igaz, ha feltételezzük, hogy a lakosság hitelfelvétellel simítja a fogyasztását.

A bankok helyzetét nem mindenütt látják annyira sötétnek, mint a CIB. Az MKB szakemberei szerint az emelkedő infláció nyomán növekvő kamatszint bizonyos forrástermékek esetében elvben magasabb marzsot is jelenthet a pénzintézetek számára. Persze - tették azonnal hozzá - ez szigorúan rövid távon érvényes.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint globálisan és a hazai porondon is természetes, hogy emelkedő kamatkörnyezetben a bankok befektetői megítélése romlik (a legjobban a bankrészvények esnek), mivel azok a legérzékenyebbek a kamatokra - fundamentálisan is (csökkenő hitelfelvételi kedv, bedőlő hitelek növekedése), de az értékelési technikák miatt is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!