Sorrendben harmadszor nőtt a kamat

2008.05.26. 14:01
Sorrendben harmadszor emelte az alapkamatot a monetáris tanács. A 25 bázispontos, azaz negyed százalékpontos emeléssel egyébként hároméves csúcsra, 8,5 százalékra nőtt a kamat.

Márciusban kezdte el a szigorító szakaszt az MNB, azóta ezzel a mai lépéssel 1 százalékponttal került feljebb a jegybanki alapkamat.

A szigorítás nem meglepetés, múlt héten két felmérés is ezt valószínűsítette. A felmérésekből kirajzolódó konszenzus szerint azonban vélhetően ezzel el is értük a szigorítási ciklus tetőpontját, igaz, év végéig nagyobb kamatvágásra nem kell számítani. A hogyantovábbra vonatkozóan eligazodást nyújthat a monetáris tanács alább olvasható közleménye, illetve a negyedéves Inflációs jelentés.

Annyi tudható egyelőre az inflációs jelentésről, hogy abban jelentősen emelte inflációs előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja idénre és 2009-re, míg most először adott becslést 2010-re vonatkozóan. A feltételes alapú előrejelzés szerint idén az éves átlagos pénzromlás üteme 6,3 százalék lehet szemben a februárben jelzett 5,9 százalékkal. 2009-re 3,6 százalékról 4,2 százalékra emelkedett a prognózis. Ez elég egyértelműen alátámasztja a mai újabb 25 bázispontos jegybanki kamatemelés szükségességét, mint ahogy az is, hogy az előrejelzés szerint leghamarabb csak 2010-ben várja a szakértői stáb a középtávon értelmezett, 3 százalékos inflációs cél elérhetőségét. Most először adott a stáb tehát 2010-re is előrejelzést, ami éves átlagban kerek 3 százalékos inlfációs prognózist jelent - írja a Portfolio.hu.

A forint ma a kamatdöntés bejelentéséig jól tartotta magát: az euróárfolyam 244 forint közelében, sokáig az alatt járt. A legutóbbi monetáris tanácsi kamatdöntés óta négy százalékkal értékelődött fel a hazai valuta, hároméves rekordszintre erősödve. A kamatdöntés bejelentése előtt minimálisan gyengült csak, alig fél egységnyivel értékelődött le, aztán a kamatdöntés bejelentése után korrigált az árfolyam és visszament 244 alá az euró.

Az MNB közleménye a kamatdöntésről

A jelentésben (inflációs jelentésben - a szerk.) bemutatott előrejelzéssel összhangban a Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció korábban vártnál lassabb ütemű csökkenése jellemzi. Az inflációs kilátások romlását érzékelve a Monetáris Tanács márciusi és áprilisi ülésein a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött.

Az infláció hazai és nemzetközi eredetű költségsokkok hatására a korábban vártnál lassabban mérséklődik: 2009-ben, változatlan monetáris kondíciók mellett, számottevően meghaladhatja az inflációs célt, 2010-ben viszont - amennyiben a felfele mutató jelentős kockázatok nem realizálódnak - elérheti azt. A kibocsátási rés - részben a költségvetési politika kereslet-visszafogó hatására - a teljes előrejelzési horizonton negatív, ami a vállalatok árazási és bérezési döntéseire gyakorolt fegyelmező erejénél fogva segíti a dezinflációt. A külső és belső egyesúlyi helyzet javulása várhatóan mérsékli a gazdaság sérülékenységét.

A monetáris politika számára releváns időhorizonton ugyanakkor jelentősek a felfelé mutató kockázatok. A továbbra is fennálló alkalmazkodási kényszer ellenére, a sorozatos költségsokkok következtében a bérdinamika mérséklődése a korábban vártnál lassabb lehet. Növeli az inflációs veszélyt, ha a gazdasági szereplők nagyobb teret engednek a költségsokkok továbbhárításának, illetve ha árazási és bérezési döntéseikben az alappályában feltételezettnél erősebben támaszkodnak a múltban tapasztalt inflációra. Ezt a kockázatot erősítené, ha folytatódna a globális inflációs környezet elmúlt időszakban tapasztalt romlása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az eddig megtett monetáris szigorítás - a gazdaságot érő erőteljes költségsokkok ellenére - elősegíti az infláció további csökkenését.. A Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait. Mivel úgy látja, hogy az inflációs cél teljesülését a monetáris politika számára releváns időhorizonton jelentős felfelé mutató kockázatok övezik, az alapkamat emelése mellett döntött. A Monetáris Tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.