A jegybank kutatásai szerint a magyar lakosság döntő többsége hallott már a 2008 márciusában esedékes pénzérmebevonásról. Szinte minden megkérdezett meg is tudta nevezni a bevonásra kerülő érme címletét. Az egyforintos érmék bevonásáról 99 százalék hallott, a kétforintosokról 93 százalék. A megkérdezettek nagy része tömegkommunikációs eszközökön keresztül tájékozódott a pénzérmebevonásról. A Magyar Nemzeti Bank az egy- és kétforintos érmék bevonásával kapcsolatban országos, reprezentatív kutatást végzett a lakosság körében, 2007. október második felében.
Szétválogatják helyettünk az aprót
Budapesten, az MNB Hold utcai pénztárában – ahol normál körülmények között is beválthatjuk az érméinket, címletenként naponta 100 darabot – egy digitális gépet helyeztek üzembe. Ez az 1 és 2 forintosok beváltását könnyíti meg: a gépbe szétválogatás nélkül beleszórhatjuk a márciustól már nem használható érméinket, és még meg sem kell számolni azokat. A szétválogatott, megszámolt érmékről egy nyugtát kapunk, annak ellenértékét a pénztárban fizetik ki. (Index)
A pénzérmék bevonásának pontos időpontját (év/hónap) a válaszadók több mint fele meg tudta nevezni. A pontos évet tízből kilenc megkérdezett helyesen nevezte meg. Az idősebbek, a nők, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek valamelyest jobban informáltak az időpontról, mint a többi csoportba tartozók.
A pénzérmék bevonásával a válaszadók kétharmada ért egyet. A bevonást támogatók szerint alig használjuk már ezeket, értékük nagyon alacsony, így megkérdőjeleződik szükségességük.
A válaszadók 64 százaléka nem tart attól, hogy az apró bevonása befolyásolná saját anyagi helyzetét, 11 százalékuk kifejezetten pozitív változást remél.
A megkérdezettek 45 százaléka szerint a bevonás nem gyakorol lényeges hatást az ország gazdasági helyzetére, míg csaknem minden harmadik megkérdezett gondolja, hogy a pénzbevonás segít az ország gazdasági helyzetén.
A bevonás saját anyagi helyzetükre gyakorolt hatásával kapcsolatban a férfiak optimistábban reagáltak, mint a nők, és a fiatalabbak optimistábbak, mint az idősebbek. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kevésbé várnak bármiféle változást a megkérdezettek.
A kutatás kitért a kerekítési szabályok ismeretének feltérképezésére is. A megkérdezettek ugyan többségükben a kerekítés szabályainak megfelelően kerekítik 0, illetve 5-ös végűre az adott számértékeket, a rosszul kerekítők számaránya egyes esetekben mégis magas.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
