István, Vajk
19 °C
33 °C

Kukoricát, repcét, cukrot a magyar autókba!

2008.09.04. 09:33
Bár évek óta halljuk, hogy lehetünk, még nem vagyunk bioüzemanyag-nagyhatalom: az elmúlt néhány évben több mint negyven fejlesztés megvalósítására készültek a befektetők, ennek csak töredéke valósult meg. Az üzletág azért fejlődik, az idén átadott üzemekkel Magyarország önellátóvá vált bioetanolból és biodízelből, sőt némi exportra is futja. Amennyiben a további fejlesztési tervek is megvalósulnak, 100 milliárdos árbevételű iparág jöhet létre Magyarországon. A szakminisztérium a kisebb feldolgozó üzemek támogatását tervezi, hogy javítsa az alapanyagtermelők jövedelmi helyzetét.

Nyomorba dönt a bioüzemanyag?

Miközben az EU elkötelezte magát a bioüzemanyagok mellett, és egy uniós irányelv szerint 2020-ig a tagállamoknak 10 százalékra kell növelniük a motorbenzinek biokomponens-tartalmát, szakértők és nemzetközi szervezetek között is élénk vita dúl a bioüzemanyagok hasznosságáról. Az OECD egy tavaly szeptemberi tanulmánya szerint a bioüzemanyagok jóval több kárt okoznak, mint hasznot. A szakértők szerint a biodízelek és -benzinek elterjedése növeli az élelmiszerek és a fosszilis energiahordozók árát, emellett károsan hat a környezetre is, mivel előállításuk is költséges és fosszilis energiahordozókat igényel.

A magyarországi benzinkutak évente mintegy 3,2 milliárd liter üzemanyagot értékesítenek. Ennek ma még elenyésző része a biodízel és a bioetanol, tavaly mindössze 45 ezer tonna bioüzemanyag fogyott, ennyi bioetanolt kevertek a benzinbe (ez valamivel egy százalék feletti arányt jelent). Idén megkezdték a biodízel keverését a gázolajba, valamint megjelent a piacon az E85-ös, vagyis 85 százaléknyi bioetanolt tartalmazó üzemanyag is, bár ez utóbbi felhasználása technikai okok miatt még erősen korlátozott: a legtöbb ma használt autó motorja nem tud biztonságosan üzemelni a tisztán vagy túlnyomóan biotartalmú üzemanyaggal.

Ezek a kezdeti lépések is jelzik azonban, hogy a biobiznisz az üzemanyagpiacon is komoly fellendülés előtt áll. Európai uniós előírás, hogy 2010-ig minimum 5,75 százalékosra kell növelni az alternatív üzemanyagok részesedését az összes üzemanyag-fogyasztáson belül.

Duplázni lehetne

Szakmai becslések szerint ha minden forgalmazott üzemanyagba csak 4,4 százaléknyi bioüzemanyagot kevernének be - hogy miért ennyit, annak adózási oka van -, éves szinten az is mintegy 150 ezer tonnás piacot jelentene. Ez a becslések szerint 2011-re - elsősorban a bekeverési arány előírt növelésével - 300 ezer tonna fölé emelkedhet, amin akkor nagyjából egyenlő arányban osztozik majd a benzines autók által használható a bioetanol, valamint a biodízel.

A bioüzemanyagok bekeverésére az uniós előírások mellett a jövedéki törvény is ösztönzi a forgalmazókat és az autósokat. Tavaly július 1-től a benzinre, ez évtől a dízelolajra is két adószint van érvényben. A minimum 4,4 térfogatszázalék bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyagok jövedéki adóterhe némileg alacsonyabb. A benzin esetében literenként 108,30 forint helyett 103,5 forint, a dízel esetében 88,90 forint helyett 85 forint. Ezáltal az üzemanyag-forgalmazók is érdekeltté váltak ezek forgalmazásában.

Drága, de jó üzlet

Nem csoda, hogy a bioetanol és a biodízel egyre több cég fantáziáját mozgatja meg. Kisebb üzemek már évek óta működnek, azonban a nagyobb beruházások tervei korábban rendre elhaltak. Az elmúlt néhány évben több mint negyven fejlesztés megvalósítására készültek a befektetők, de csak idén adták át az első jelentős kapacitású bioüzemanyag-gyártó feldolgozókat.

A nehézkes kezdés oka a beruházások magas költsége. Varga Tamás, az agrártárca illetékese úgy becsülte, hogy egy 100-120 ezer tonna kapacitású bioetanolgyár beruházási költsége eléri a 15-17 milliárd forintot, amihez minimum 3-4 milliárdos saját tőkét kell előteremteni (persze lehetséges kisebb, a helyi adottságokhoz igazodó üzemek létrehozása is, ezek beruházási költsége ennél lényegesen alacsonyabb).

Zsemberi László. a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke megjegyezte, mivel ezen üzemek energia- és gőzigénye jelentős, ezért egy nagyobb feldolgozó mellé valószínűleg megéri egy körülbelül 20 megawattos biomasszával (pl. kukoricaszárral) üzemelő erőművet építeni, amely miatt duplázódik az építési költség. Szerinte a nagyobb feldolgozók építése csak akkor gazdaságos, ha a beruházás költségeinek 15-20 százalékát támogatásból fedezik. Ennek a támogatásnak a hiányában álltak le két évvel ezelőtt az előkészítés alatt álló beruházások, pedig a Gönyűbe és a Marcaliba tervezett üzemek már építési engedélyt is kaptak.

Kiemelte, hogy a bioetanol termelés növelése stabilizálná az általában exportgondokkal küzdő magyar kukoricatermelést, kiváltaná az intervenciót és a termelők kényszertárolási támogatását, így maga a beruházási támogatás gyorsan megtérülne a költségvetés számára. Megjegyezte, hogy az üzemeltetés finanszírozása a jelenleg csökkenő kukoricaárak mellett már most sem igényelne állami segítséget. Hosszú távú előnye lenne a beruházásoknak, hogy a technológia fejlődésével könnyebben tudna átállni az ország a jelenleg fejlesztés alatt álló ún. második generációs üzemanyagok gyártására. Ezek cellulózból készülnek, tehát szalmából, kukoricaszárból, faipari hulladékból és papírszemétből lehet üzemanyagot gyártani. Egyébként már épülnek az Egyesült Államokban az első üzemek, amelyek háztartási szemetet hasznosítanak.

Kukoricából és szeszből

A beruházási támogatások elmeradása ellenére azonban mostanra már Európa legnagyobb kukoricafeldolgozója működik Magyarországon: a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárát idén júliusban bővítették háromszorosára, így ott évi 150 ezer tonna bioetanolt tudnak gyártani 300-350 ezer tonna kukoricából.

A szabadegyházi cég kezdte meg saját gyártású E85 szabványú üzemanyagának forgalmazását GreenPower E85 néven. Ez jelenleg mintegy húsz benzinkútnál kapható, a cégnek nagyjából 28 milliárd forint árbevétele lesz etanolgyártásból.

Még öt nagy gyárra van kukoricánk

Mivel egy átlagos évben kétmillió tonna kukoricát lehet üzemanyagnak feldolgozni, még körülbelül öt szabadegyházi kapacitású üzem működhetne, ha lennének befektetők. Óvatos érdeklődések vannak is, és ha a fejlesztések megvalósulnak, jelenlegi árakon számolva 75-85 milliárd forintos beruházással a bioetanol-termelés évi 800-900 ezer tonnára ugorhat. Ez a mennyiség 150-170 milliárd forint összárbevételt, ezen belül 100 milliárdot meghaladó exportbevételt generálhat.

A szabadegyházin kívül a bioetanol-gyártást stratégiai kérdésnek tekintő Győri Szeszgyár Zrt., amely évi 26 millió liter víztelenszeszt tud gyártani, ez szintén felhasználható üzemanyag céljára. A Győri Szeszgyár alapanyagként döntően melaszt használ fel, de van gabonafeldolgozó kapacitása is.

A Mol is beszáll

A bioüzemanyag-üzletben már a Mol is megjelent, bár csak a biodízel hazai előállításában van érdekeltsége. Idén áprilisban kezdte meg működését a Rossi Biofuel Kft. 30 millió eurós beruházással épült, évi 150 ezer tonna biodízel előállítására képes üzeme Komáromban.

A cégben az osztrák anyavállalat mellett a Mol-csoportnak 25 százalék plusz egy részvény részesedése van. A magyar olajvállalat a gyár kapacitásából évi 120 ezer tonnát köt le. Az üzem a növényolaj-feldolgozóktól vásárolt repceolajból észterezési eljárással állít elő biodízelt.

Jövőre támogatják a kisebb feldolgozókat is

A repcetermelőkkel ellentétben a bioüzemanyagot gyártó üzemek jelenleg Magyarországon nem kapnak állami támogatást. A kisméretű, legfeljebb 10 ezer tonnás kapacitású ún. elsődleges bioüzemanyag feldolgozó üzemek támogatásáról a szakminisztérium a tervek szerint még az idén megalkotja a szükséges jogszabályokat.

Az elképzelések alapján az alapanyag-termelők többségi tulajdonában lévő cégek pályázhatnak elsősorban nyersszesz- és olajsajtoló beruházások támogatásra. A cél az, hogy a termelők ne magként, hanem magasabb feldolgozottsági fokú olajként vagy nyersszeszként tudják a terméküket értékesíteni, így az árbevétel és a nyereség nagyobb része maradjon náluk. A támogatásokra jövő év januártól lehet pályázni, mértékéről jelenleg még nincs döntés.

Minden repce eladható

A bioetanol előállításhoz Magyarországon jelenleg jellemzően kukoricát és a cukorgyártás melléktermékeként keletkező melaszt használnak fel, míg a biodízelt repcéből állítanak elő, bár arra a napraforgó is alkalmas lenne. Az uniós szabályozás azonban a repcén alapuló biodízel-szabványt vette át, ennek a napraforgóból előállított üzemanyag kevésbé felel meg.

Az unió az energetikai célú történő napraforgó- és repcetermelésre a szokásos területalapú-támogatáson túl további kiegészítő támogatást nyújt. Magyarországon hektáronként plusz 7800 forintot kaphatnak a gazdák, ami a szokásos területalapú támogatás egyharmadának felel meg.

A program hatására a repce vetésterülete itthon öt év alatt 71 ezerről 251 ezer hektárra nőtt, így a negyedik legnagyobb vetésterületű növénnyé vált. A vetésterület jelentős növekedése a kereslet bővülése mellett a fagytűrő fajták megjelenésének köszönhető. A hektáronkénti termésátlag a korábbi 1,5-1,8 tonnáról 2,6 tonnára emelkedett, ami alapján az idén mintegy 622 ezer tonna termést arathattak le a termesztők.

Vancsura Józsefnek, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnökének korábbi nyilatkozata szerint gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne lehetne repcéből eladni. Ezt mutatja a termény árának emelkedése is, amely a múlt évi tonnánkénti 70 ezer forintról 100-120 ezer forintra nőtt.

A paradicsomi állapotok azonban nem tartanak örökké, az árakat jövőre akár 70-80 ezer forintra is lenyomhatja, hogy a szomszéd országokban is felismerték az üzleti lehetőséget: Ukrajnában három év alatt az ötszörösére, Romániában pedig a magyarországi duplájára nőtt a repce vetésterülete. Azonban jelenleg a bevételek még a várható áresés után is közel háromszorosan fedezik a szintén megnövekedett költségeket.