Balaton: kezdet vagy vég?

Nehéz eldönteni, hogy akkor most mi van a Balatonnal: haldoklik, vagy éppen újjászületik? Több választ kaphatunk erre a kérdésre, a végeredmény csak attól függ, hogy kinek a szemszögéből nézzük a dolgokat. Az általunk megkérdezett érintettek válaszaiból kiderült, hogy két, párhuzamosan létező Balatonról beszélhetünk, és míg az egyik valóban az utolsókat rúgja, addig a másik virágzik.

Nehéz évek

A zimmer frei minden jel szerint végnapjait éli, ez a fajta szolgáltatás nem kell senkinek. A telefonon megkérdezett panziók szinte kivétel nélkül pangásról számoltak be, júniusban többségük üresen állt, de július-augusztusra is alig akad előjegyzett vendégük. A középkategóriás panziókra szinte nincs fizetőképes kereslet, a legegyszerűbb, olcsóbb szobák meg csak hétvégére telnek meg.

Az almádiban található panziók tulajdonosai elmondták, hogy minden szezon rosszabb, mint a korábbi, míg egy dühös tulajdonos szerint az idei nyár kifejezetten szar. Egyesek úgy látják, a németek azért nem jönnek, mert nincsen pénzük nyaralásra, ugyanakkor a hazai utazót még mindig nem látják mindenhol szívesen: egy panziós szerint rossz vendég a magyar, mert alkudozik és keveset marad. Sokan arról számoltak be, hogy Horvátország elcsalta a külföldi és hazai turistákat. „Nem értem, hogy miért kell reklámozni Magyarországon Dalmáciát!” – árulta el piacellenes nézeteit az egyik panziós, aki szerint a horvát tengerpart nem lehet olcsóbb mint a magyar.

Nyolc hétvége a szezon

De nem megy az olcsóbb panziók vendégeit kiszolgáló éttermeknek, büféknek, boltoknak sem. „Körülbelül tíz éve pang az üzlet” – mondta a balatonvilágosi Club Aliga mellett álló bódésor egyik eladója. „Az újságokban arról lehet olvasni, hogy a vendéglátósok becsapják a vendégeiket, és horribilis számlákat fizettetnek velük. Ráadásul a közbiztonságról is csak rosszat írnak” – indokolta a vendégek elmaradását a város egyik közértjének vezetője.

Szerinte „a németek egy ideje már az Adriára járnak nyaralni, úgy vélik, hasonló áron jobb szolgáltatást kapnak. Ami pedig a magyarokat illeti, ők legtöbbször csak egy hétvégére utaznak le, ez pedig nem kedvez sem a panziók forgalmának, sem a szolgáltatóknak”. „Egyedül a fesztiválok hoznak forgalmat a Balaton környékére” – mondta egy csopaki büfé üzemeltetője, aki a térség két nagyobb rendezvényét, a füredi borfesztivált, és az alsóörsi Harley Davidson találkozót említette, de a borturizmus fellendüléséről is beszélt.

„Ilyenkor már tíz méteres sorok szoktak állni itt, most meg egy lélek sincs, jó, ha napi húszezer forintos forgalmat össze tudunk hozni” – panaszkodott egy lángost és palacsintát árusító vendéglátós az idei szezonra.

Kereslet-kínálat

A Magyar Szállodaszövetség balatoni területi igazgatója szerint a szezonális jelleggel üzemelő balatoni szállók valóban nehéz helyzetben vannak. Tusa Péter elmondta, hogy Horvátországban 140 napig tart a nyár, itthon 6-8 hét alatt kell kitermelni a nyereséget, ami értelemszerűen megnehezíti a kis hatékonysággal működő nyaralók helyzetét.

Tusa Péter szerint a nagyobb hotelek változatlan árak mellett is stagnáló bevételekről tudnak beszámolni, csak azoknak a szállóknak a forgalma növekszik, amelyek minőségi szolgáltatásokat képesek nyújtani. A komplex szórakozási lehetőséget biztosító négycsillagos hotelek könnyebben megtalálják saját fizetőképes keresletüket, mint az olcsóbb, egyszerűbb panziók.

Tisztogatás

Azok a panziók, amelyek úszómedencével, szaunával, esetleg jacuzzival kényeztetik a vendégeket, lényegesen jobb eredményről tudtak beszámolni telefonos megkeresésünkre, náluk még külföldi vendégek is előfordultak. A négycsillagos Residence Siófok hotel értékesítési osztályától pedig megtudtuk, hogy a hagyományosan gyengébbnek számító első félévben 62 százalékos szobakihasználtsággal működtek, a tavalyi évhez képest pedig 20 százalékkal jobban megy a szekér.

A szálloda illetékesei szerint a kevésbé színvonalas szállóknál található pangásnak lehet pozitív olvasata is: a mostani kusza helyzetet átgondoltabb stratégia követheti, hogy a Balaton jobban megfeleljen az elvárásoknak. Az értékesítési igazgató szerint manapság már senki nem szedheti meg magát egy nyár alatt, 5-7 éves megtérülésekben lehet gondolkodni, ami kikényszeríti a minőségi szolgáltatásokat. A lehúzós helyek, a színvonaltalan szállások többé már nem piacképesek.

Hírnév

Balatonra látogató turisták aránya Magyar 41% Német 35% Osztrák 6% Dán 5% Holland 4% Egyéb 9%

A minőségi szolgáltatások kiépítésére pedig érdemes költeni. A kifogásai miatt elvesztett külföldi turista könnyedén talál másik úticélt, és ismerőseit is lebeszélheti arról, hogy Magyarországra utazzanak. Persze ugyanez igaz fordítva: az elégedett nyaraló hozza a többit. A külföldi fórumokon található bejegyzések szerint több utasnak is szemet szúrt, hogy a Balaton-parti szállodákban mennyire udvariatlanok a vendégekkel. Sokan hiányolják, hogy az alkalmazottakból még egy mosolyt sem lehet kicsikarni, unottan és lassan végzik dolgukat.

Többen nehezményezték, hogy a hoteleket jobb színben tűntetik fel, mint amilyenek azok a valóságban (felújítottként jelzett szobában harminc éves bútorok, a festék leesik az ablakkeretről, a szőnyeg foltos, takarítás nincs, a törülköző szakadt). Ugyanakkor az ételt szinte mindenki dicsérte, ráadásul akadt olyan szerencsés is, amelyik jó hotelt választott: a siófoki szállodába munkaügyben érkezett essexi vendég annyira jól érezte magát, hogy elhatározta, nyáron visszatér családjával és barátaival.

Jönnek a külföldiek

A két, ellentétes tapasztalatról beszámoló oldal közé a statisztika hoz egyensúlyt. Mint azt a Magyar Turizmus Rt. sajtóosztályától megtudtuk, az első négy hónapban 10 százalékkal több turista érkezett a tópartra, mint tavaly, a négycsillagos szállodák forgalma pedig átlagosan 17 százalékkal nőtt. Lényegesen több holland érkezett az országba és közel másfélszer annyi norvég kereste fel a Balaton partját mint korábban.

Az MT Rt. már továbblépett a múlton, szerintük nem érdemes a korábbi állapotokat visszasírni, így a százmillió forintos európai reklámkampány sem a gulyásra meg az olcsóságra épít: a vitorlázás magyar bajnoka, Margitics Botond a vitorlázási lehetőségek hangsúlyozásával hirdeti a Balatont. Ezzel a kampánnyal elsősorban a fiatalokat akarják megfogni, a hirdetéseket 35 millió ember láthatja 9 európai nagyvárosban.

A társaság szerint a magyar turisták oldaláról is nőtt az igény a színvonalas szolgáltatások után. Idén eddig 20 százalékkal több belföldi turista érkezett a Balatonhoz mint tavaly, de a négycsillagos szállodákba 44 százalékkal több magyar érkezett mint 2004 hasonló időszakában.

Kéttucat már nyereség

A Malév szerint a tehetősebb nyugati turistákra, és az őket kiszolgáló wellness-szállodákra lehet alapozni, ezért indította Sármellék-Stuttgart járatát. A légitársaság sajtóosztályától megtudtuk, hogy a járat beindításával elsősorban a Balatonra és annak nyugati vonzáskörzetébe, például Hévízre szeretnének utasokat szállítani.

A hetente egyszer közlekedő járat elsősorban a középkorú és nyugdíjas német turistákra épít, akik már eddig is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a térség wellnes-szállodái rendesen megtelnek. Németh Krisztinától, a társaság sajtósától megtudtuk, hogy ötven százalékos járatkihasználtságra számítanak, ekkor már nyereséget termelne a sármelléki járat. Ehhez azért nincs szükség sok utasra, a CRJ 200-as repülőgép ugyanis mindössze 48 férőhelyes.

Koncepciók nélkül?

Tusa Péter tíz éves balatoni fejlesztést képzel el, minek során rendbe teszik az infrastruktúrát, kiépítik a repülőtereket, a színvonalas szórakozóhelyeket, szállodákat és megoldják a vendéget szórakoztatását rossz időben is. A Magyar Szállodaszövetség balatoni területi igazgatója szerint ha megfelelően kiépülne a Balaton környéke, a magyar turisták megtartása mellett még külföldről is sikerülne turistákat csalni a tópartra, hiszen sokan az édesvizeket részesítik előnyben a tengerekkel szemben. Ilyen fejlesztés lenne az SCD Group elképzelése is. A csoport 15 év alatt 100 milliárd forintot költene fejlesztésekre, a tervek szerint az igényeknek megfelelő szállodákat, turisztikai létesítményeket, szórakoztató- és konferenciaközpontokat építenének, a már működő kempingeket modernizálnák és a meglevő jachtklubokkal együttműködve fejlesztenék azok szolgáltatásait. Persze az újjáéledéshez szükség lenne állami támogatásra is.

A kapott válaszok alapján a kormánynak azonban nincs kialakult Balaton-koncepciója. A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Kolber István sajtóosztályától megtudtuk, hogy elsősorban a közlekedés fejlesztését támogatnák, ennek keretében épül meg az M7-es balatoni szakasza, és támogatják a vasúti szakaszok rendbetételét is. Prioritásként említették még a környezet védelmét, és a turizmus átfogó fejlesztését, ez utóbbiról viszont nem tudtunk meg közelebbit.

A hivatal elsősorban különféle kezdeményezések támogatásával képzeli el a felzárkóztatást, saját koncepció egyelőre nem körvonalazódik. Ugyanakkor pályázati úton támogatják a csónakkikötők fejlesztését, a települések rendbetételét, a csatornázást és a közbiztonságot. Idén nagyjából 1,4 milliárd forintot fordítottak a Balaton turisztikai fejlesztésére, de az összes minisztérium együttesen 52 milliárd forinttal támogatta a térséget. Ugyanakkor a „zimmer frei” koncepcióban már a tárca nélküli miniszter sem lát lehetőséget.