Bankfiók-telepítési láz tört ki

2008.05.06. 06:30
Az év végéig a május eleji állapothoz képest a Napi Gazdaságnak válaszoló hitelintézetek több mint 170 fiókot nyitnak - mindez azt jelenti, hogy a banki végpontok száma több mint 12 százalékkal növekszik az elkövetkező nyolc hónap során.

A lap által megkérdezett hitelintézetek szemmel láthatóan eltérő taktikát választanak a hálózatfejlesztés területén: míg a K&H egyértelműen a vidéki nyitásokat helyezi előtérbe, addig például a Raiffeisennél és a kisbankok közül a KDB-nél is a fővárosi hálózatfejlesztés lesz a jelentősebb az idén. Az év végére az OTP és a CIB is átlépi a 100 egységes budapesti fióklétszámot, de közel jár majd ehhez az Erste is.

Nagyobb a forgalom a fővárosi fiókokban

Összességében árnyalatnyit nő a Budapest-központúság: a Napi kimutatása szerint a pénzintézeti fiókok harmadát találjuk a fővárosban az év végén. A lap által megkérdezett hitelintézetek szerint a budapesti fiókok forgalma lényegesen nagyobb, mint a vidékieké.

Az OTP statisztikái szerint az egy fiókra jutó ügyfélszám a fővárosban átlagosan 20 százalékkal meghaladja a vidéki átlagos ügyfélszámadatokat s hasonlóan vélekedik a feltörekvő, kirendeltségeit mind Budapesten, mind vidéken duplázni tervező Allianz Bank is. A CIB tapasztalatai szerint az ország nagyvárosaiban (Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár) a budapestihez hasonló ügyfélszámok viszonylag könnyen elérhetőek, ám ha tovább differenciáljuk a vidéki városokat, nagyságrendileg akár 40-50 százalékos különbség is lehet a főváros és egy kisebb vidéki település között a vonzáskörzet tekintetében.

Útba essen, ez a lényeg

Egy kisbank esetében persze más lehet a preferencia: a KDB-nél úgy vélik, hogy addig, amíg a nagyobb vidéki városokban egy-egy fiók nyitása esetén számítani lehet a város teljes területéről oda látogató ügyfelekre, addig a Budapesten lakó (s nagyobb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező) potenciális ügyfelek kényelmesebbek és a szűk környezetüktől, a naponta bejárt útvonalaktól nem térnek el, s azt a fiókot választják, amelyik útba esik.

Az, hogy útba essen, alapvető fontossággal bír a fiók potenciális helyének kijelölésénél, s ehhez a véleményükhöz ragaszkodnak a bankok akkor is, amikor arra kérdezünk rá, miért van az, hogy - főként a fővárosban - gombamód szaporodnak azok a banki egységek, amelyek újonnan épült lakóparkok épületei alatt bújnak meg. Ahogy a CIB-nél fogalmaznak, a fiókok telepítésénél az újonnan kialakuló városközpontokban vagy lakóegyüttesek központi területeiben gondolkodnak, de a rehabilitált vagy formálódó lakóövezetek forgalmát vonzó szolgáltató központokba is előszeretettel helyeznek fiókot - olyan területekre is, ahol az elkövetkező években komoly (lakó- és iroda-) beruházások várhatók.

Az OTP-nél az új fiókok létesítésének célja a vegyes területeken történő megjelenés, tehát kereskedelmi, irodai és lakófunkciók találkozási pontjánál, amelyek forgalmas, tömegközlekedéssel jól megközelíthető, de - és ez Budapesten egyre fontosabb - parkolási lehetőségekkel is rendelkező helyek lehetnek.

Egy lakópark jó üzlet lehet

A fióktelepítésnél a bankok szerint előnyt jelent, ha olyan területen nyit a bank kirendeltséget, ahol sok jelenlegi vagy potenciális ügyfele van/lehet. A lakóparkok esetében ez számos esetben kész tény, hiszen egy-egy beruházás finanszírozójaként a bank hitelajánlatát jóval nagyobb arányban választják a beköltözők, mint más hitelintézetek termékeit.

Az induló ügyfélszám ekképp adott, ám a CIB-nél arra hívják fel a figyelmet, hogy egy-egy lakópark 1000-2000 lakója önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a fióktelepítés megtérüljön. Az persze komoly előnyt jelent, hogy egy-egy ilyen lakópark-beruházás révén olyan új szolgáltató központok létesülnek, ahová a környező területekről is járnak majd be a potenciális banki ügyfelek - hiszen a lakópark önmagában a banki nyitvatartási időben nem túl népes hely.