Bokros: Magyarország pénzügyi romhalmazzá válhat

Az EU-tagság nélkül Magyarország már zsákutcába jutott volna, csődbe ment volna, elvesztette volna a gazdasági növekedés lehetőségét - vázolt sötét képet az ország makrogazdasági helyzetéről Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter, a Globális Tudás Alapítvány elnöke a másfél éve létrehozott alapítvány pénteki, Európa 2007 elnevezésű konferenciáján azt mondta: az Európai Unió a pénzügyi válsággal szemben védőburkot jelent, de nem tudhatjuk, ez a burok meddig fog kitartani.

Bokros szerint ha nem lettek volna uniós elvárások a pénzügyi kormányzattal szemben, nagyon sok külföldi befektető, aki állami papírokat birtokol, kidobta volna ezeket a piacra, aminek nagyon súlyos következményei lettek volna. Az EU saját magunktól véd meg minket, fogalmazott Bokros, hozzátéve: nemcsak hazánk, de a legtöbb rendszerváltó, EU-ba 2004-ben belépett ország (az EU8) elszalasztotta az elmúlt években rendelkezésére álló lehetőségeket.

Mások sem lehetnek büszkék

Az egy stabilizációs programot már végigcsinált Bokros egy világbanki jelentést idézve azt mondta: egyes országok a csatlakozás óta sajnos nem használták ki a lehetőséget és az időt, nincs fiskális egyensúly, nincsenek strukturális reformok. Különösen a visegrádi országokban (hazánk mellett Szlovákia, Cseh- és Lengyelország tartozik ide) jellemzőek az elszalasztott lehetőségek, hozzájuk képest a baltiak tündöklő pályát futottak be, de igazából csak a 2007-ben már eurót bevezető Szlovénia története mondható igazán sikeresnek.

A visegrádi négyek számára nemcsak a makrogazdasági mutatók jelenthetnek okot az aggódásra, hanem a politikai bizonytalanságok is. Bokros felidézte, hogy a lengyel kormány majdnem összeomlott néhány napja, és még mindig nem tudni, nem kell-e előrehozott választásokat tartani. Csehországban hónapokig nem volt kormány, nem tudni, hogy az új kormány akár az első bizalmi szavazást túléli-e, míg Magyarországon komoly politikai bizonytalanság van. Bokros szerint a legfontosabb kérdés, hogy a vasárnapi önkormányzati választás után a politikai osztály felül tud-e emelkedni a jelenlegi politikai válságon, képes lesz-e bölcsen végigvinni a szigorításokat. Ha nem, akkor Bokros szerint Magyarország pénzügyi romhalmazzá válik.

Bizonytalanság nyugaton is

Az új EU-tagok válsága azonban nem egyedüli jelenség, Bokros szerint az EU15-ök sem problémamentesen élik meg az unió jelenlegi helyzetét. A jövő politikailag bizonytalan az EU-ban, nem világosak az irányok, elsősorban a francia és holland népszavazás eredménye miatt. Azóta sem az unió, sem a miniszterek tanácsa nem tudott új forgatókönyvet előhúzni az alkotmányozásra.

Az EU emellett mintha a bővítésbe is belefásult volna, már Romániát és Bulgáriát is vonakodva veszi fel - mondta Bokros, hozzátéve, hogy ez a döntés még így is történelminek mondható a bizottság részéről. Most azonban már el kell gondolkodni, mi lesz ezután, mi történik a horvátokkal, szerbekkel, nem is beszélve a törökök uniós csatlakozásáról, amit Bokros a legnagyobb kihívásnak tart.

A bővítés megítélése azért sem egyértelmű, mert közben mind az új, mind a régi tagok profitálhatnak abból. A belépő országoknak hatalmas hasznuk keletkezett a tagságból - hangoztatta a volt miniszter, mondván: a bővítés óriási gazdasági, politikai és kulturális előnyöket hozott régi és új tagoknak egyaránt. Az újaknál egyebek mellett a megjelenő friss tőke és a javuló életszínvonal emelhető ki, míg a régieknél az, hogy az unión belül felmerültek a kihívások, amelyekre globálisan is választ kell találniuk.

Mi lesz Kínával, ha a lengyelekkel sem bírnak?

Nyugat-Európában ugyanis nem a bővítés a legnagyobb próbatétel, hanem a globalizáció. Nem Szlovákia, hanem Kína jelenti az igazi kihívást, hiszen ha Franciaország nem tud megbirkózni a lengyel szilvával vagy vízvezeték-szerelővel, akkor hogyan fog az indiai informatikussal vagy egy kínai gyárral birokra kelni? - hangoztatta Bokros. Szerinte a lisszaboni programot végre kell hajtani, emellett strukturális reformok kellenek, hogy Európa a világ egyik legversenyképesebb területe legyen, ha 2010-re nem is, legalább 2020-ra.

A volt pénzügyminiszter szerint ebből a szempontból is előnyös volt a bővítés, strukturális reformokat ugyanis a régi tagok is tanulhatnak az újaktól. Példaként említette, hogy a lengyel nyugdíjrendszer jobb, fenntarthatóbb, mint a francia, mert Lengyelországban 1998-ban megindult egy átfogó nyugdíjreform, amit azóta egyetlen kormány sem akart visszacsinálni, bármilyen színekben is került hatalomra. A szlovák adórendszer jobb, hatékonyabb és egyszerűbb, mint az olasz, míg a magyarországi munkaerő-piaci szabályozás rugalmasabb, mint a német, francia vagy olasz - említett még az EU15-ök számára követhető példákat Bokros.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!