Egyszerűsítés köntösébe csomagolt bonyolítás
További Magyar cikkek
Noha a napvilágra került adócsomag, illetve az azóta történt bejelentések még közel sem jelentik a jövő évi adópakk egészét, nem sok konkrétumot tartalmaznak, és a pénzügyminiszter jelzése szerint a kabinet a jövő héten fog tárgyalni a fehéredést és egyszerűsítést szolgáló tervekről, lapunk az eddig megjelent elképzeléseket sorra véve megnézte, azok vajon egyszerűbbé teszik-e az adórendszert. Az életet megnehezítő ötletek csokrát fogadják tőlünk őszinte részvéttel.
1. 29-ről 24 százalékra, kerek 5 százalékponttal csökken a munkáltatói tb-járulék. Igen ám, de nem január 1-jétől, hanem év közben, április 1-jétől.
2. Még mindig, a 29-ről 24 százalékos munkáltatói tb-járulék okoz majd problémát, mégpedig azért, mert csak a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet majd alkalmazni a csökkentett járulékot, az afeletti keresetrész után továbbra is 29 százalékos tb-járulékot kell majd leróni. A bérszámfejtő programokat írók már most nekikezdhetnek a munkának, hogy időre végezzenek.
3. A leghátrányosabb helyzetű térségekben működő vállalkozások ha új munkahelyet hoznak létre, akkor az újonnan felvett alkalmazott után 3 éven keresztül nem kell majd megfizetnie a fenti munkáltatói tb-járulékot, ám a 3 év lejártát követő újabb három esztendőben fokozatosan kell rátérnie a normál járulékra. Képzeljük el azt a céget, amelyik 10 munkavállalót foglalkoztat most, ám jövőre 2 új dolgozót vesz fel, aztán 2010-ben hármat, 2011-ben megint egy új embernek ad munkát. Nos, ez a cég 2012-ben 10 fő után normál tb-járulékot fizet, 2 fő után valamennyit, de nem a teljeset, 3+1 fő után semmit. Aztán 2013-ban 10 fő után normál kulcsot, 2 fő után többet, mint egy évvel korábban, de kevesebbet, mint a normál járulék, 3 fő után annyit, mint a két személy után egy évvel korábban, 1 fő után semmit. A példát nem visszük tovább, már ebbe is belefáradtunk.
4. Az eddig adómentes természetbeni juttatások (közte az étkezési jegy, üdülési csekk, munkába járás támogatása, számítógéphasználat támogatása, kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, stb.) után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetni. Nehezen lehet felfedezni abban egy átgondolt koncepciót, hogy az adómentes juttatások után mégis miért kellene nem járuléknak, hanem adónak minősülő eho-t fizetni. Ha már meg akarná adóztatni ezeket a juttatásokat a kormány, miért nem veszi ki az adómentes körből (az szja-törvényben amúgy pár száz adómentes juttatás van amúgy is, van miből irtani), ehelyett inkább egy másik jogcímen vet ki közterhet. És azt sem árt ideidézni, hogy Gyurcsány Ferenc néhány héttel ezelőtt a politikai egyeztetések során ragaszkodott ahhoz, hogy a munkába járáshoz, az étkezési jegyhez és az üdüléshez kapcsolódó kedvezményt nem érinthetik a nyirbálások.
5. Tegnapi cikkünkben részletesebben szóltunk arról, hogy a tervekben szereplő adóamnesztia hatalmas öngól lenne. Ha valaki vállalja, ezentúl nem csal, akkor sem kell azonnal a normál terheket megfizetnie, három éven keresztül, fokozatosan kell áttérnie az adótörvényeket teljes mértékig betartók által fizetett adókra, járulékokra.
6. A miniszterelnök csomagjának része, hogy bizonyos kivételek mellett kötelezővé tennék a bérek átutalással történő fizetését. Lapunk úgy tudja, azokat a cégeket mentesíteni akarják a kötelező átutalásos bérfizetés alól, amelyek olyan településen működnek, ahol nincs bankautomata. Már látjuk magunk előtt, hogy meg fog szaporodni a Bivalybasznádra bejelentett vállalkozások száma.