Nehéz volt a magyar szőlő- és borágazat számára 2005, egyrészt az európai uniós alkalmazkodási nehézségek, másrészt a kedvezőtlen időjárás miatt - hangoztatta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára csütörtökön, a szőlő- és borfórumon. A főtitkár kitért arra, hogy az agrárintézményi rendszer sem tudta mindig teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat. Példaként említette a támogatásokhoz való nehézkes hozzájutást, továbbá az ágazat számára fontos jogszabályok elfogadásának elmaradását.
A főtitkár megemlítette, hogy nem került az országgyűlés elé a múlt évben sem a bortörvény, sem a hegyközségi törvény módosítása. Ezekre pedig szükség lett volna, egyrészt a hegyközségi szervezet működésének korszerűsítése, másrészt a borral kapcsolatos törvényi szabályozások pontosítása miatt.
A szakember ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a múlt évben a bor jövedéki adója nullakulcsos lett, és az így felszabaduló összeget, literenként 8 forintot a bormarketingre, illetve az ellenőrzések hatékonyságának javítására lehet majd fordítani. Ssérelmezte ugyanakkor, hogy forráshiány miatt még mindig nem kezdhette meg működését a Magyar Bormarketing Kht. A közhasznú társaságot már bejegyezték ugyan, ám a működéshez szükséges forrásokat az agrártárca még nem tudta biztosítani, mivel annak törvényi feltételei nincsenek meg. Így jelentős összegtől - több mint 1 milliárd forinttól - esik el a borszakma, amit az ellenőrzések szigorítására, illetve a marketing tevékenység fokozására fordíthatna volna.
Sirman Ferenc, az FVM kabinetfőnöke aláhúzta: az agrártárca a szőlő- és borágazatot kiemelt területnek tartja. Jelezte: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium olyan bizottságokat kíván felállítani a közeljövőben, amelyek a szakmai döntéseket előkészítik és meghozzák. A szakmai bizottságokba - így a szőlő- és borágazati testületbe is - a minisztérium csak egy-két tagot delegál majd.