További Magyar cikkek
A Magyar Bormarketing Kht 2005. évi megalakulása óta marketingtevékenységet nem végez, döntéshozó testületet felállítani nem tudott, ezáltal a hőn áhított 1,5 milliárd forint körüli, elviekben rendelkezésre álló forrás felhasználására jelenleg is alkalmatlan - az idézet Pál József múlt heti közleményéből való. Az Agrár Marketing Centrum igazgatója azért kapta fel a vizet, mert előzőleg Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára egy fórumon nemes egyszerűséggel Anti Marketing Centrumnak nevezte a szervezetet.
Ha a főtitkár visszavonja
Pál reakciója annyiban nem meglepő, hogy a borászszakma nem először vetette fel: az AMC alkalmatlan a borral kapcsolatos marketingfeladatok ellátására. Ám Horváth Csaba szerint az AMC-igazgató eltévesztette a címzettet, ő ugyanis nem az MBM, hanem a HNT képviseletében - A HNT az MBM alapító szervezeteinek egyike - értékelte az ágazat 2005-ös évét. Amely szerinte pocsék volt, és az AMC is szerepet játszott abban, hogy a borászat "minden idők egyik leggyengébb exportteljesítményét produkálta". Nem véletlen, hogy az ágazat eltérő érdekek mentén szerveződő szereplői ebben az ügyben zárójelbe tették az ellentéteket, és közösen hozták létre az MBM Kht-t - mondta a főtitkár. Horváth ezzel együtt kész mindent megbeszélni az AMC-vel is, amely vezetőjének azt javasolja, szervezzen konzultációt a borosszervezetekkel, hogy átbeszélhessék a problémákat.
Nem biztos, hogy ez menni fog, mert bár Pál József az Indexnek előbb azt mondta, kész konzultálni a borosokkal, ám aztán hozzátette, Horváth Csabával akkor ül egy asztalhoz, ha a főtitkár a nyilvánosság előtt visszavonja dehonesztáló megjegyzéseit. Az AMC igazgatója lapunknak is bírálta az MBM-et. Fájlalta, hogy a kht-nek nincs borstratégiája és nincs vezetése sem, ezért az AMC-nél azt sem tudják, kivel tárgyaljanak.
A borásztársadalom megérett
Az MBM is kiadott egy közleményt, amelyben az áll, az AMC-s állítások vélhetően információhiányból fakadnak, egyébként pedig a szervezet "elhatárolódik az AMC múltbéli gazdálkodását érintő nyilvános számháborútól". "A magyar borásztársadalom megérett arra, hogy a közösségi bormarketing ügyét saját kezébe vegye" - fogalmaznak a közleményben. A borászok úgy gondolják, az erre a célra "befolyó pénzeszközök feletti döntési jogkörrel az ágazat szereplői olyan professzionális, menedzsmentszemléletű szervezetet kívánnak megbízni, amely képes egységesen képviselni és érvényesíteni érdekeiket". Nyilvánvaló, hogy itt nem az AMC-re utalnak. A Bormarketing Kht-sek azt mondják, igenis megkezdték már az érdemi munkát.
Az előzményekről többször beszámoltunk: a literenként nyolcforintos jövedéki adót a kormányzat eltörölte, ám a befizetési kötelezettség fennmaradt. A bortörvény módosítása után az így befolyó összegek hatvan százalékát bormarketingre, negyven százalékát minőség-ellenőrzésre kellene fordítani. A marketingpénzek felhasználására hozta létre az ágazat az MBM Kht-t, ám a szervezet jogszabályi pontatlanságok és uniós előírások miatt nem fogadhatja a forrásokat. Az agrárminiszter korábban azt tervezte, az AMC-n keresztül juttatják majd el a pénzeket az MBM-hez, ám ebből nem lett semmi. A törvény végrehajtási rendelete sem készült el, így a jelenlegi ex lex helyzetben a borászoktól nem szedi be a díjat az FVM. Központi forrás tehát egyelőre nincs.