Nincs szükség kiegészítő intézkedésekre annak érdekében, hogy a magyar államháztartási hiány a tervezett mértékben csökkenjen - ez a legfontosabb megállapítása az Európai Bizottság (EB) szerdán nyilvánosságra kerülő értékelésének. A Napi Gazdaságnak egy neve elhallgatását kérő bizottsági forrás elmondta: a konvergenciaprogram eddigi teljesítéséről Brüsszelnek áprilisban megküldött magyar jelentés összhangban van az elvártakkal, a jelek szerint sikerül az országnak megvalósítani a program idei, rendkívül ambiciózus célkitűzését.
Az eredeti számokat nézik
Az EB megelégedéssel vette tudomásul, hogy a deficitcsökkentés már tavaly megkezdődött, és növelte a kormány hitelét, hogy a 2006-ra várt 10,1 százalékos GDP-arányos hiány végül "csak" 9,2 százalék lett, a megszorító intézkedések nyomán pedig idén az előirányzat szerint 6,8 százalékra mérséklődik (azóta a Pénzügyminisztérium 6,6 százalékra csökkentette a várt mértéket, sőt legutóbb 6,4 százalékról is lehetett hallani). Az EB az eredeti előirányzatot veszi alapul, az optimistább hiányadat próbája majd ősszel lesz, amikorra kiderül az is, hogy a GDP-dinamika magasabb lesz-e Brüsszel 2,4 százalékos várakozásánál (a PM 2,2 százalékkal számolt, de a pénzügyminiszter szerint 2,5 százalék is elérhető idén.)
Nem lehet hiábázni
Brüsszel továbbra is azt ajánlja, hogy a kormány összpontosítson a kiadások kordában tartására - forrásunk szerint ez a megfogalmazás sztenderd bizottsági nyelv, vagyis normálisnak tartják, hogy a kiadási oldalnál mindig vannak kockázatok. Az EB pedig fokozott figyelmet szentel annak, hogy a tervezett bevételek teljesülnek-e. Bizottsági forrásunk szerint a harmadik brüsszeli figyelmeztetést is beseprő magyar kormánynak elfogyott a mozgástere: egyetlen lehetősége az maradt, hogy tartsa magát az uniós mércével is rendkívül feszes menetrendhez. Ha pedig ez elmarad, akkor most már reális veszély lesz a kohéziós alapok felfüggesztése.
Az uniós alapszerződés az úgynevezett kohéziós országok esetében is fenntartja a jogot, hogy a túlzott költségvetési hiány esetén szankciót alkalmazzon. Ez a már folyó projekteket nem érintené, ám "friss" fejlesztési pénzhez nem juthat az ország mindaddig, amíg nem tér vissza a fegyelmezett gazdaság- és pénzügypolitikához. Érdekes módon az EB-t egyelőre nem nyugtalanítja a megugró infláció. A program "természetes" következményének tartják ugyanis az átmeneti áremelkedést. Az EB véleményét az EU-pénzügyminiszterek júliusi találkozójukon vitatják meg.