Börtön járhat a színlelt szerződésekért

2005.09.08. 10:17
Szeptember elsejétől új kategóriával egészült ki a Büntető törvénykönyv. A btk szerint 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki munkáltatással összefüggésben követ el adócsalást. A színlelt szerződések legalizálására ugyanakkor - egy új adózási forma, az ekho bevezetése kapcsán - a kormány jövő júniusig haladékot adott.
Szeptember elsejével kiegészült a Büntető Törvénykönyv a "Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás" megnevezésű bűncselekménnyel. Ennek alapján a színlelt szerződéssel, vagy munkaszerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalók jogviszonyát már nem csupán a munkaügyi bíróságok, a munkaügyi felügyelőségek, illetve az adóhatóság vizsgálhatja, hanem a rendőrség és az ügyészség is.

Megvásárolható szabadság

Ha a munkáltató a munkavállalóját munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazza, és ehhez kapcsolódóan közteher fizetési kötelezettséget elmulasztja, úgy - a meg nem fizetett közteherrel arányosan - kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A büntetőeljárás a munkáltatói jogokat gyakorló személy ellen kerül lefolytatásra. A bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozás kiegyenlítésre kerül.

A fentiek figyelembe vételével a jövőben a cégeknek különösen hátrányos lehet, ha az adóhatóság a fennálló vállalkozási, illetve megbízási szerződéseket munkaszerződéssé minősíti át, hiszen ilyenkor nem csak az adóhiányt, illetve hátralékait kell megfizetni, hanem azzal is számolni kell, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezetők és egyéb vezető tisztségviselők ellen büntetőeljárás indul, kivéve, ha időközben a megállapított adó és annak valamennyi járuléka megfizetésre kerül.

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

A hatályba lépett büntetőjogi szankció része ugyan a körülbelül száz lépés program gazdaság kifehérítését célzó munkaügyi intézkedéseinek, ám bevezetése enyhén szólva is kormányzati összevisszaságra utal. Ugyanis Gyurcsány Ferenc augusztus végén tett ígéretet arra, hogy a januártól bevezetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) választására jogosult szakmákban jövő június 30-ig nem vizsgálják, színlelt-e a foglalkoztatás alapjául szolgáló szerződés. Az pedig jogilag igencsak támadhatónak tűnik, hogy egyes szakmákban akár a rendőrök is ellenőrzik a foglalkoztató és foglalkoztatott közötti szerződéseket, más szakmákban viszont még az adó- és munkaügyi ellenőrök sem.