Végleges a büdzsé tervezete

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Veres János pénzügyminiszter társaságában a múlt héten újból egyenként tárgyalt a miniszterekkel. A VG úgy tudja, lényegesen nem mozdult el a kormányfő korábbi álláspontja ezeken az egyeztetéseken. Itt véglegesítették a fejezeti számokat, s rögzítették azt is, hogy a működési változásokhoz milyen szabályokat kell módosítani. Több kormányzati tisztségviselő azt mondta: nincs szó szerkezetátalakító ügyekről, a változtatások leginkább karcsúsítást jelentenek. Batiz András kormányszóvivő vasárnap annyit mondott: az emberek és a fejlesztés költségvetése lesz a jövő évi büdzsé, amely az igazság és a biztonság jegyében készült.

A rendes ügymenethez képest egy-két hónapos késéssel kezdődött el a jövő évi büdzsé elkészítése. Ennek magyarázata, hogy egy "átlagos" évben májusban már ismertek a következő évi adó- és járuléktörvény-változások - vagy legalábbis a kulcsszámok -, az idén azonban erről közel sem lehet beszélni, hiszen a koalíciónak nehezen sikerült megegyeznie az adójogszabályokban. A büdzsét megalapozó makropálya felvázolásával a legvégsőkig várt a Pénzügyminisztérium (PM), azzal indokolva ezt, a tervezéshez szükség van a legfrissebb gazdasági adatokra.

Új módszer az előkészítésben

Az idén más metódusban készítették elő a költségvetést. A korábbi rend szerint a PM tervezte meg a büdzsét, tájékoztatta az adott lehetőségekről a minisztériumokat, majd egyeztetett azokkal, s a kormányfő mondta ki a végső szót a vitás ügyekben. Újdonság volt az is, hogy - az egyébként első költségvetését készítő - Gyurcsány Ferenc kormányfő a pénzügyminiszter társaságában egyenként egyeztetett minisztereivel, sőt, a tárcavezetők még a kormányüléseken sem tudták meg kollégáik költségvetési keretét. Ezzel kormánytisztviselők szerint azt akarták elérni, ne a nyilvánosság előtt folyjon a vita, s a lobbiérdekek is minél később szálljanak harcba.

A késést sikerült ledolgozni, hiszen a törvényben előírt határidőig, azaz augusztus végéig Veres János pénzügyminiszter a kormány elé benyújtotta a büdzsé tervezetét. A kabinet 4 százalékos GDP-növekedéssel, az ideihez hasonlóan 10-12 százalékos exportbővüléssel, valamint 6-8 százalékos beruházásélénküléssel, 2 százalékos inflációval számol, míg 3 százalékos reálkereset-dinamikát vár, és a tervek szerint a nyugdíjak vásárlóereje ennél valamivel nagyobb, 4 százalékkal haladhatja meg a 2005. évit.

Még több megtakarításra lenne szükség

Nem voltak könnyű helyzetben a tárcavezetők, hiszen a pénzügyminiszter kijelentése szerint az adócsomagból származó bevételkiesés és a konvergenciaprogramban vállalt hiánycsökkentés nyomán 300 milliárd forintos kiadásmérséklést kívántak "keresztülverni" rajtuk. Valójában még a sztrádaépítéssel kapcsolatos Eurostat-vélemény, valamint az azóta kiszivárgott információk figyelmen kívül hagyása nélkül is ennél lényegesen nagyobb, 500-800 milliárd forint megtakarításra lenne szükség a 2006-os 4,1 százalékos GDP-arányos hiánycél tartása érdekében. (A nyugdíjreform hatásával korrigált deficitszám 2,9 százalék.) Az EU statisztikai hivatalának mára várt nyilvános véleménye azonban még ennél is kedvezőtlenebb helyzetet teremthet a kormány számára, ezért kényszerülhet arra információink szerint a kormányfő, hogy az eddig tervezett hiánynál magasabb deficitcélt jelent be 2006-ra vonatkozóan. A kormányszóvivő tegnap ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy a hiány mértéke pénteken lesz nyilvános.

Eddig minimális információ szivárgott ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. Egy a Világgazdaság birtokába jutott korábbi pénzügyminisztériumi dokumentumból kiderül, jövőre összesen 150 milliárd forinttal kevesebb támogatást kaphatnak a központi költségvetési fejezetek, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok az idei, az államháztartási tartalékkal csökkentett előirányzathoz képest. A harminckét központi költségvetési fejezet összesen 57 milliárd forinttal kevesebb apanázsra számíthat. A dokumentum alapján az EU-integrációs fejezet a mostani tétel két és félszeresét kaphatja. A helyi önkormányzatokra a 150 milliárdos mínuszból 88 milliárd "jut", azaz úgy tűnik, a jövő évi büdzsé legnagyobb vesztesei a helyhatóságok lesznek. A tb-alapok 5 milliárddal kevesebb támogatást kaphatnak.