Budapest olcsó, de Pozsony még olcsóbb

2007.11.30. 16:43
Budapest csak az 56. a világ legdrágább városainak listáján, amelyet az üzleti helységek bérleti díja alapján állítottak össze. A régió folyamatosan drágul, és a kereslet is nő, mivel a cégek a fogyasztás bővülésében bíznak. A régióban csak Pozsony olcsóbb a magyar fővárosnál.

Az elmúlt másfél év 25 százalékos bérletidíj-emelkedése nyomán az első osztályú üzlethelyiségeket tekintve Moszkva Európa legdrágább, a világ második legdrágább városa - derül ki a CB Richard Ellis Globális kiskereskedelmi célpontok rangsora című kiadványából. A moszkvai üzlethelyiségek iránti kereslet gyorsan nő, annak köszönhetően, hogy a kereskedők kihasználják a luxusjavakat megcélzó fogyasztás növekedését.

A CB Richard Ellis kiskereskedelmi rangsora az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika), Ázsia, a csendes-óceáni térség és Amerika 85 vezető kiskereskedelmi piacát állítja sorrendbe az első osztályú üzlethelységek bérleti díja szerint. A New York-i Ötödik sugárút továbbra is a legdrágább, 11 400 euró/négyzetméter/év (950 euró/hó) árral, amely 40 százalékkal magasabb, mint a második helyezett Moszkva bérleti díjai. Az amerikai és orosz városokat London, Párizs, Tokió és Hongkong követi.

Húszból tizenhat, ötvenből harminchét

A 20 legdrágább város közül 16 Európában található, a világ ötven legmagasabb bérleti díjú városából 37 szintén az európai kontinensen van. Peter Gold, a CBRE európai kiskereskedelmi vezetője szerint nem kizárólag a helyi kereskedőkön múlik a díjak emelkedése. A prémium szegmensbe tartozó globális kereskedők, főleg a divat világából, agresszíven terjeszkednek Európában. Miután az első osztályú üzlethelyiségek kínálata szűk, a kereskedők legjobb helyekért folytatott versenye a bérleti díjakat fölfelé hajtja.

Nyugat-Európában Barcelonában és Madridban volt a legnagyobb növekedés, ahol az elmúlt másfél évben 36, illetve 32 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Dublinban, amely ma a hetedik legdrágább város, szintén komoly, 18 százalékos növekedést jegyeztek fel az előző 18 hónapban.

A kelet-közép-európai piacokon a lakossági fogyasztás 4-6 százalékkal nő, messze az EU-15 átlaga felett. Ez a folyamatos növekedés és a prémium szintű kereskedők célja, hogy megőrizzék piaci részesedésüket és bevezessék márkáikat a Közép-Kelet-Európába, tovább vonzza a kereskedőket a régióba. A díjak nagymértékben emelkedtek Kelet-Közép-Európában, ahol a bérlők a legújabb, egyre-másra nyíló bevásárlóközpontokban egymással versenyezve szerzik meg a legjobb üzlethelyiségeket. A CBRE által megkérdezett 225 nemzetközi kiskereskedelmi cég közül 62 százalék már jelen van a régióban, és Lengyelország számít számukra a legsikeresebb piacnak, ahol már a kutatásban szereplő cégek egyharmada már jelen van.

Noha a kelet-közép-európai piacokon a díjak magasnak látszanak, tekintetbe kell venni más tényezőket is, mint például a nyugat-európai szinthez képest jóval alacsonyabb munkaerő költségeket - mondta Peter Gold, aki szerint a régió növekedési potenciálja kiváló lehetőségeket nyújt az újonnan belépőknek és azoknak is, akik már megvetették a lábukat valamelyik piacon és onnan más országokba is átlépnének.

A régió drágul, Budapest olcsó

Budapest az 56. helyen áll a rangsorban, 1200 eurós éves négyzetméterenkénti díjjal. A régióból csak Pozsony olcsóbb nálunk, de jelentősen, 720 eurós tarifával. Prágában a budapesti díjak kétszeresét kell fizetni, ezzel a cseh a főváros a 25. a rangsorban, de előttünk jár áraival Bukarest is (1560 euró, 45. hely).

Konthur Adrienne, a CB Richard Ellis budapesti irodájának ügyvezetője szerint Magyarországon most várjuk az új generációs bevásárlóközpontok hullámát, ami teret ad az eddig hazánktól távol maradt márkáknak. Erre a kínálatbővülésre már régóta megvan a potenciális kereslet, ezért a piac dinamikus növekedésére számítanak.

A bevásárlóközpontokkal párhuzamosan Budapest belvárosa is felértékelődik, tette hozzá Gothard Doris, a CBRE magyarországi kiskereskedelmi ügynökségének vezetője. A hagyományos bevásárlóutcák rég várt újraéledése a küszöbön van, ami középtávon a bérleti díjak növekedésében is megmutatkozhat. A bevásárlóutca fogalma ráadásul ma már nem csak a szűk értelemben vett Váci utcát fedi; ide sorolandó már például a Vörösmarty tér, Deák Ferenc utca és az Andrássy út, aminek a potenciálját most fedezik fel a külföldi luxusmárkák.